Egyetlen tárgyalási forduló után született ítélet annak a négy pernek az egyikében, amelyet a március 15-én megbírságolt személyek indítottak a csendőrség ellen a bírságot tartalmazó jegyzőkönyvek megsemmisítése érdekében.
A jegyzőkönyvek szerint nem azért bírságolták meg őket, mert Erdély-zászló volt náluk, hanem mert nem engedelmeskedtek a szervezők és a csendőrség felszólításának, hogy hagyják el a menetet. Az ünnepi menetből viszont azért kérték a távozásukat, mert Erdély-zászlóval vonultak, és nem voltak hajlandók azokat összecsomagolni.
A négy megbírságolt személy közül Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke ügyében született számára kedvező döntés, erről a bíróság online rendszeréből értesült, a hivatalos értesítést még nem kapta kézhez. Az ítélet ellen a hivatalos értesítés utáni 30 napon belül nyújthat be fellebbezést a csendőrség, különben jogerőssé válik.
Kérdésünkre elárulta, a kolozsvári bíróság egyetlen tárgyalási forduló után hozott ítéletet, azon a tárgyalási fordulón tanút is meghallgattak. A következő ilyen ügy tárgyalása július elején lesz, de arra nem hívtak be tanúkat, ott nem kizárt a több fordulós tárgyalás. Fancsali Ernő kolozsvári néppártos hasonló ügyének legelső tárgyalását pedig eleve csak szeptember végére tűzték ki.
Soós a mostani ítéletet úgy értékelte, hogy a csendőrség jogtalanul tartóztatta fel és kérte az Erdély-zászló elcsomagolására, illetve a rendezvény elhagyására március 15-én. Ha mostani ügyében az ítélet jogerőssé válik, törvényszékre adja a csendőrséget túlkapás és alkotmányos jogának megsértése miatt: hogy a nemzeti ünnepen nem hagyták szabadon ünnepelni.
Az incidens után heves vita alakult ki az erdélyi közvéleményben arról, hogy ki a hibás azért, hogy az egyáltalán nem törvénytelen Erdély-zászlót a csendőrség immár második éve be akarja vonatni a kolozsvári március 15-i felvonuláson.