Elkezdődött a királyi hét: városalapítóját ünnepli Nagyvárad

Nemcsak a nagyváradi magyarok, hanem az egész város ünnepe a Szent László Napok – jelentette ki a fesztivál nyitógáláján Ilie Bolojan polgármester.
Hirdetés
Hétfőn, a délutáni órákban, Szent László királynak a nagyváradi székesegyház előtt álló szobránál főhajtással és koszorúzással kezdődött el az immár ötödik alkalommal megszervezett, június 19–25. között zajló Szent László Napok.
 
Szent László-freskók a Kárpát-medencében címmel Móser Zoltán fotóművész felvételeiből nyílt kiállítás a Szent László Napok hétfői első napján a nagyváradi Vártemplomban – tájékoztatnak a szervezők.
 
Mint Zatykó Gyula, Nagyvárad kulturális fesztiváljának főszervezője kiemelte, a tárlat tulajdonképpen ajándék a Szent László-emlékévet meghirdető nemzetpolitikai államtitkárság részéről. Gaal Gergely, a  Szent László-év Tanácsadó Testületének elnöke kiemelte, a lefényképezett freskók különlegessége, hogy azok mind-mind a Szent Lászlóról szóló egyik legismertebb legenda – a kunok ellen vívott kerlési csata – kulcsjelenetét, a lányrabló kun legyőzését örökítik meg.
 
Fodor József, a nagyváradi római katolikus egyházmegye vikáriusa Szent László Váradhoz fűződő kapcsolatáról értekezett, leszögezve, a városalapító lovagkirály iránti tisztelet mindig megmaradt, még ha a kommunizmus legsötétebb éveiben a nevét sem lett volna szabad kimondani, a nép lelkében pedig ma is eleven él.
 
Kiállítás a vártemplomban
 
Kiállításmegnyitó a vártemplomban (Fotók: Mohácsi László Árpád)
 
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke ezúttal tulajdonképpen sokgenerációs váradi magyarként idézte meg városalapító lovagkirályunka alakját. Meglátása szerint ahogy ezer éve, úgy ma is meg kell harcolnunk hitünkért, megmaradásunkért. A kiállítás péntektől vasárnapig 11 és 18 óra között ismét megtekinthető lesz.
 
A Szállnak a pávák című népzenei és néptáncösszeállítással nyílt meg hétfőn ünnepélyes keretek között az immár ötödik alkalommal megszervezett nagyváradi Szent László Napok – az ünnepi köszöntőket követő produkcióban a Magyar Állami Népi Együttes és a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei léptek a Szigligeti Színház színpadára.
 
Koszorúzás a Szent László-szobor előtt
 
Koszorúzás Szent László szobra előtt
 
Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője felszólalásában felidézte, ezelőtt négy évvel egy maroknyi, a közönségért tenni akaró váradi indította útjára a Szent László Napokat, ami már indulásból „több volt, mint az addig megtartott gulyásfesztiválok mindegyike”, s bár történt kísérlet a szervezők munkájának elgáncsolására, sikerült maguk mellé állítaniuk a nagyváradi polgárokat. Azóta pedig évről évre többen ismerték el a kulturális fesztivál létjogosultságát, és csatlakoztak partnerként vagy támogatóként a szervezők mellé. A Szent László Napok ma már a hivatalos városimázs része, a városháza is támogatja, sőt népszerűsíti az eseményt. Párhuzamot vonva az elmúlt napok történéseivel Zatykó Gyula kiemelte: néhány napja szintén egy maroknyi ember indította útjára a Szent László-tervet, és reméli, éppen akkora sikerrel járnak, mint a Szent László Napok.
 
Magyarország kormánya nevében Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üdvözölte az egybegyűlteket. Emlékeztetett, szent királyunk trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László évének nyilvánította a 2017-es esztendőt.
 
„Nagyváradot mindig is jellemezte a kiállás, az értékek megőrzése és az újrakezdeni tudás, így lett újra magyar felsőoktatás a Partiumi Keresztény Egyetemen, így védték meg a várost lakó reformátusok és katolikusok, magyarok és románok a kommunizmus által lerombolni kívánt Szent László-templomot, így lett a régi helyett új Szent László-hermája a 19. században a városnak, és így újul és szépül meg folyamatosan Várad terebélyes vára. Ezzel a lelkülettel szervezik meg a civil erők a Szent László Egyesülettel a Szent László Napokat immár ötödik alkalommal.” – fogalmazott Szilágyi Péter.
 
Fölszállott a páva

Néptáncgála színesítette a megnyitó programját
 
Papp László, Debrecen polgármestere többek között arról beszélt, hogy a megnyitógála előtt állapodott meg Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterrel, hogy a Körös-parti város támogatja, hogy magyarországi testvérvárosa 2023-ban Európa kulturális fővárosa lehessen, s megígérte, hogy ha Várad pályázik, ők is mellé állnak.
 
„Kulturális fővárosként olyan kulturális programot szeretnénk megvalósítani, ami a határ két oldalán élők kulturális kapcsolatait, a magyar–román kulturális együttműködés értékeit is képes lesz hitelesen bemutatni Európa számára. Büszkének kell lennünk arra a kulturális kincsre, amely a Kárpát-medencét jellemzi, amelynek sajátossága a nemzetiség sokszínűség, és ennek erős támasza lesz Debrecen és Nagyvárad” – szögezte le Papp László.
 
A két város közötti megállapodásról Ilie Bolojan váradi polgármester is beszélt. De ezt megelőzően azt emelte ki, hogy a Szent László Napok egyszerre a nagyváradi magyarság és a város ünnepe is. Kiemelte, a váradi magyarok iránti tiszteletből érkezett a megnyitóra: egyrészt azért tiszteli a magyar közösséget, mivel több száz éven keresztül megteremtették Várad mai képét, a mai belváros nagyrészt nekik köszönhetően néz ki úgy, ahogy ma kinéz, másrészt azért, mert a ma itt élő, a város lakosságának mintegy 25 százalékát kitevő magyarság számottevően hozzájárul a város gazdasági és kulturális életéhez. Megköszönte ugyanakkor a Szent László Napok szervezőinek mindazt, amit a városért tesznek. Debrecen kulturális fővárosi pályázatanának támogatása kapcsán pedig megjegyezte, reméli, hogy Debrecen Nagyvárad és a város magyar közösségének partnere lesz, és hozzájárul a nagyváradi magyar közösség identitásának megőrzéséhez.
 
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke – idézve Zatykó Gyula főszervező néhány nappal korábbi nyilatkozatát – szólt arról, hogy Szent László személyisége összeköti a magyarságot, a határ két oldalán élőket, illetve a magyarokat és románok, majd hozzátette: a lovagkirály nem csak térben, hanem időben is összeköt mindazokkal, akik hozzá hasonló értékalap mentén alakították a nemzet sorsát.
 
Ilie Bolojan polgármester
 
Ilie Bolojan polgármester
 
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke, európai parlamenti képviselő házigazdagént szólt az egybegyűltekhez, megköszönve a szervezők munkáját. „Hinnünk kell, hogy Szent László királyunk mostani, megromlott állapotunkban, eme újkori próbás időkben is a segítségünkre lehet, és segítségünkre siet” – fogalmazta meg.
 
„Már-már válságos helyzetünkben, váradi népünk vészes megfogyatkozása és elerőtlenedése idején a megoldás és a kiút számunkra semmiképpen nem a kivándorlás vagy az önfeladó beolvadás, hanem az itthon, szülőföldünkön való megmaradás, melyre Szent László királyunk erejével, hitével és oltalmával szövetkeznünk szükséges” – fejtette ki Tőkés László.
 
Mint részletezte, a múlt héten meghirdetett, rövid- és hosszú távú stratégiai fejlesztési Szent László-terv jelképes célzattal egyebek mellett Szent László királyunk lovasszobrának a tervét is tartalmazza. Az EP-képviselő szerint ugyanakkor az is megfontolásra méltó, hogy Nagyvárad ünnepét tegyék át Szent László napjára a jelenlegi, magyarokat és románokat egymástól elválasztó városnap helyett. „Közös múltunk vállalásával jövőnket is közösen, egymással testvéri összhangban alakíthatnánk” – vallja Tőkés László.
 
 
Jelenet a Szállnak a pávák előadásból
 
A beszédek között népdalcsokorral örvendeztette meg a közönséget Kiss Adrienn Lívia, akit a Fölszállott a Páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató versenyből ismerhetünk, amelynek legfiatalabb énekeseként középdöntőig jutott 2015-ben.
Az estet pedig a Hagyományok Háza által összeállított, Szállnak a pávák című produkció zárta, amelyben a Magyar Állami Népi Együttes és a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei többek között bukovinai, magyarbődi, csíki, vajdaszentiványi, kalotaszegi, szilágysági, illetve mezőségi táncokkal kápráztatták el a nagyérdeműt.
Hirdetés