Dragnea mester belehúz az utolsó száz méteren. Mi lesz belőle? Államelnök vagy börtöntöltelék? Lehet fogadásokat kötni!
A PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) főnöke egyetlen lapra tette fel a jövőjét és a szabadságát – a 2019-ben megcélzott államfői mandátumra. Dragnea olyan embernek tűnik, aki beletörődött abba, hogy másodszor is elítélik, ami azt jelenti, hogy börtönbe jut.
Energiája megkímélése érdekében még a közkegyelem ügyét is lazábban veszi. Ezen a héten újabb tanú mártotta be a PSD vezetőjét, azzal vádolva, hogy tudott arról, hogy két közpénzből fizetett alkalmazott valójában a pártnak dolgozott. Dragneának az az egyetlen esélye, ha a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék jogerős ítélete előtt megválasztják Románia elnökének. Mert perét felfüggesztenék egy esetleges cotroceni-i mandátuma alatt, erre már ott van a Băsescu-precedens. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék tíz évre felfüggesztette a „Mihăileanu utcai ház” ügyet, mert Traian Băsescut mentelmi jog védte (főpolgármesterként jogtalanul kiutalt magának egy fővárosi tulajdonban lévő házat – a szerk.). Az ügy nem évült el, de csak 2015-ben indult újra, mert „megszűnt a bűnvádi nyomozás lefolytatását akadályozó ok”.
Dragnea a helyzetet felfogva országos turnéba kezdett,
A Népviselet Napja alkalmából Dragnea Besztercén bújt népviseletbe és táncolt együtt 10.000 emberrel. „Szerintem maradjunk meg románoknak és ne felejtsük el a hagyományainkat”, mondta Dragnea azelőtt, hogy a rendezvény bekerült volt a Guinness Bookba, a Nyugat versenyen és rekorddöntésen alapuló legfőbb megnyilvánulásába.
Liviu Dragnea az országos turné során kijelentette, hogy Máramaros „olyan vidék, melyet azért kedvelek, mert csökönyösen ellenáll a globalizálásnak és autentikusan román akar maradni”. Kendőzetlen képmutatás egy olyan embertől, aki általában a brazíliai kirándulásokat és az óceáni horgászatot szokta választani. Sohasem hallottak és nem is fognak hallani olyasmit, hogy Dragnea Brében, vagy az Iza völgyében tölti a szabadságát, hogy fellendítse a faluturizmust, vagy így fejezze ki közvetlenül a hazaszeretetét.
Dragnea nemcsak a kormányprogramot tudja töviről-hegyire, hanem azt is, hogy miként és milyen közönséghez kell szólnia.
olyan béremelésekkel, amiket nem támaszt alá a termelékenység, vagy (adott esetben) az egészségügyi, illetve oktatási tevékenység színvonalának emelkedése. A szegénységi küszöb környékén élők számára nincs elképzelése arra, hogy miként kellene őket visszaintegrálni a társadalomba vagy a gazdaságba. Inkább annak keretét kívánja létrehozni számukra, hogy a nagy lopás morzsáiból boldoguljanak. A legjobb példa: megszüntette a környezetvédelmi bélyeget, szabad utat engedve a roncsokkal folytatott kaotikus és őrült kereskedelemnek. Ebből több ezer kereskedő él meg, rajtuk keresztül pedig az alacsony jövedelműek ócska, Nyugaton már elutasított gépkocsikat vásárolhatnak maguknak.
Nem számít, hogy Románia Európa ócskaság-lerakata és óriási szennyezésforrás lett.
A szükséges kényszerítő lépéseket – például az oktatásban, ahol a szülőket nem kényszerítik arra, hogy iskolába küldjék a gyermekeiket, de az utcákon is, ahol példás büntetések, vagy azok végrehajtására képes rendőrök hiányában mindenki úgy vezet, mintha dzsungelben lenne – tudatosan figyelmen kívül hagyják, éppen azért, hogy ne hergeljék a „Politikusok tolvajok, de legalább minket is élni hagynak maguk mellett. Tehát a PSD-re szavazunk” elvet hirdető választókat. A PSD nem azokért kormányoz, akik sohasem szavaznának rá. Liviu Dragnea számára a visszaszámlálás elkezdődött és őrült ütemben zajlik. A 2019-es elnökválasztás eredménye kizárólag a bírók döntésétől függ, illetve attól, hogy sikerül-e utolérniük Dragnea jelöltet, vagy sem.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es eredmény.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?