Történetek Napkeletről, Fokvárostól Srí Lankáig.
A Nyitott szemmel elnevezésű kolozsvári beszélgetősorozat keretében három gyergyói ül egy asztalhoz, hogy „földiekként mindenről beszélgessenek, ami nem Gyergyó” – áll a csütörtöki esemény leírásában.
Egyikük Csibi Márti, a gyergyószentmiklósi MixFm rádió szerkesztő-műsorvezetője, aki tavaly októberben a Kancsendzönga lábánál emléktáblát helyezett el ötödmagával egy buddhista kolostorban, a néhai Erőss Zsolt és Kiss Péter hegymászók tiszteletére.
Másikuk Bartis Ervin jogász, humanitárius munkás, aki Gyergyószárhegyen él, ha nem épp a világot járja – s örökíti meg művészi igénnyel komponált fotográfiákon. Bartis Ervin a világ számos szegletét bejárta már, köztük olyan válságövezeteket is, mint Dél-Szudán. Srí Lankán a 2004-es szökőár pusztító következményeinek felszámolásában nyújtott segítő kezet.
Harmadikuk Laczkó Vass Róbert gyergyóremetei származású kolozsvári színművész, maga is nagy utazó, de ezúttal a Nyitott szemmel sorozat házigazdájaként, a két meghívott beszélgetőpartnereként vesz részt az eseményen, amelynek helyszíne a Györkös Mányi Albert Emlékház, időpontja pedig május 25., csütörtök, 18.30.
A beszélgetés – mint a leírás fogalmaz – „sokfele kíván elkalandozni, ahol Márti és Ervin megfordult, mióta a világot járják, Fokvárostól Alexandriáig, Amparától Tádzsikisztánig – és miért ne – Gyergyószentmiklóstól Kolozsvárig”.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.