Történetek Napkeletről, Fokvárostól Srí Lankáig.
A Nyitott szemmel elnevezésű kolozsvári beszélgetősorozat keretében három gyergyói ül egy asztalhoz, hogy „földiekként mindenről beszélgessenek, ami nem Gyergyó” – áll a csütörtöki esemény leírásában.
Egyikük Csibi Márti, a gyergyószentmiklósi MixFm rádió szerkesztő-műsorvezetője, aki tavaly októberben a Kancsendzönga lábánál emléktáblát helyezett el ötödmagával egy buddhista kolostorban, a néhai Erőss Zsolt és Kiss Péter hegymászók tiszteletére.
Másikuk Bartis Ervin jogász, humanitárius munkás, aki Gyergyószárhegyen él, ha nem épp a világot járja – s örökíti meg művészi igénnyel komponált fotográfiákon. Bartis Ervin a világ számos szegletét bejárta már, köztük olyan válságövezeteket is, mint Dél-Szudán. Srí Lankán a 2004-es szökőár pusztító következményeinek felszámolásában nyújtott segítő kezet.
Harmadikuk Laczkó Vass Róbert gyergyóremetei származású kolozsvári színművész, maga is nagy utazó, de ezúttal a Nyitott szemmel sorozat házigazdájaként, a két meghívott beszélgetőpartnereként vesz részt az eseményen, amelynek helyszíne a Györkös Mányi Albert Emlékház, időpontja pedig május 25., csütörtök, 18.30.
A beszélgetés – mint a leírás fogalmaz – „sokfele kíván elkalandozni, ahol Márti és Ervin megfordult, mióta a világot járják, Fokvárostól Alexandriáig, Amparától Tádzsikisztánig – és miért ne – Gyergyószentmiklóstól Kolozsvárig”.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.