Fontosnak tartottuk és fontosnak tartjuk, hogy Románia és Magyarország viszonya partneri viszony, bizalmi viszony legyen. Ez most néhány éve nem ilyen, de látok esélyt arra, hogy ezt javítani akarja mind az egyik, mind a másik fél. Mi szívesen segítünk ebben, mert
a románok és magyarok nem lehetnek egymás ellenségei.
A szomszédság és egymásrautaltság meghatározza a következő nemzedék jövőjét is – ezt Kelemen Hunor szövetségi elnök hangsúlyozta megnyitóbeszédében szombaton, az RMDSZ zilahi kongresszusán.
„Mondanám azt is, kétévente együtt vagyunk. Az RMDSZ kongresszusára eljönnek a román és a magyar pártok képviselői, a kormány képviselői, eljön az elnöki hivatal képviselője is. Azt javasoljuk, hogy a találkozókat tegyük gyakoribbá” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Mint kiemelte: a romániai magyar közösség meg akarja őrizni identitását, jövőt akar tervezni és építeni. Ezért is fontos, hogy a két ország közötti viszony jó legyen.
Forrás: az RMDSZ Facebook-oldala
A Wesselényi Miklóstól kölcsönzött „Nem hátrálunk meg!” jelmondatról elmondta: nem harci kiáltás, nem valaki legyőzésére szolgál, ez arról a romániai magyar közösségről szól, amely úgy tudott talpon maradni az elmúlt évszázadban is, hogy tette a dolgát, építkezett. „Bízom abban, hogy az RMDSZ hosszú éveken keresztül meghatározó szereplője lesz a román politikának, az elkezdett érdekképviseletet hosszú időkön keresztül folytatni tudjuk. Hallatni tudjuk a hangunkat európai szinten is, hozzájárulunk ahhoz, hogy rendezzük az őshonos kisebbségek helyzetét” – összegzett Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök szerint meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy
Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának a fő üzenete a magyarok ellen irányuljon.
Az RMDSZ) elnöke ezzel a Román Tudományos Akadémia magyarellenes megnyilvánulásaira utalt. Hozzátette: „ne magyarellenes retorikával fedjék el azt, hogy nincs egy olyan nagy össztársadalmi projekt, ami a közös jövőnkről szólna. A jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése”.
Kelemen Hunor sérelmezte, hogy a román diplomácia megpróbálja elakasztani, hitelteleníteni az RMDSZ nemzetközi szerepvállalását, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójában (FUEN) vállalt szerepét.
A román–magyar viszony normalizálása volt Semjén Zsolt beszédének központi témája is. Semjén szerint
Magyarország kész „újragombolni a mellényt” a magyar-román államközi kapcsolatokban
– tudósít az MTI. A magyar miniszterelnök-helyettes ezzel a tanácskozáson jelen lévő Liviu Dragneához, a PSD elnökéhez is szólt.
Elmondta, hogy a magyar-szlovák és a magyar-szerb kapcsolatok sem voltak kevésbé terheltek, mint a magyar-román kapcsolatok, Szerbiával és Szlovákiával mégis gyümölcsöző viszonyt sikerült Magyarországnak kialakítania. „Ha meg tudtuk tenni magyarok és szerbek, magyarok és szlovákok, miért ne tudnánk megtenni magyarok és románok?” – tette fel a költői kérdést Semjén. Hozzátette, Magyarország abban érdekelt, hogy minél jobb kapcsolat alakuljon ki Románia és a visegrádi csoport országai között.
A miniszterelnök-helyettes arra kérte a kongresszus román meghívottjait: kérdezzék meg a nyugat-európai országokba kivándorolt románokat, ártott-e ezeknek az országoknak az, hogy autonómiát biztosítottak a területükön élő őshonos kisebbségeknek. Hozzátette: ahol megvalósult a kisebbségi közösségek autonómiája, annak mindenki haszonélvezője lett. Kijelentette: ha az erdélyi magyarok elfogadnák, hogy őket nem illeti meg az autonómia, azt fogadnák el, hogy Európa másodrangú állampolgárai.
Semjén Zsolt azt kérte ugyanakkor a „román barátoktól”, hogy olvassák újra az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, és valósítsák meg mindazt, amit az erdélyi románok abban megfogalmaztak.
A miniszterelnök-helyettes gratulált az RMDSZ-nek a Magyar Polgári Párttal (MPP) való összefogáshoz és ahhoz a megerősödéshez, amelyet a tavalyi választási eredmények jeleznek. Ahhoz is gratulált ugyanakkor, hogy az RMDSZ a nemzetközi közegben is aktívvá vált. Azt ígérte, hogy Magyarország és minden magyar nemzetrész ki fogja venni a részét annak az egymillió aláírásnak az összegyűjtéséből, amely a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés érvényesítéséhez szükséges. Azt is elmondta, hogy Erdély sem fog kimaradni abból a gazdaságfejlesztési tervből, amelyet a magyar kormány Kárpátalján és Szerbiában indított el.
Sérelmezte, hogy
az utóbbi években Romániában „a szerzett jogok visszavágása történt”.
Megemlítette a kommunista rezsim által államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának a leállását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) állandósult jogsértést és a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni hatósági eljárást, valamint a korrupcióellenes harc jegyében meghurcolt önkormányzati vezetők esetét.
„Nyilvánvaló, hogy a jog álarca mögött megfélemlítés zajlik” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: fontos a korrupció elleni harc, de Romániában visszaélnek ezzel.
Semjén Zsolt az RMDSZ zilahi kongresszusán|Fotó: Biró István
Liviu Dragnea köszöntő beszédében burkoltan kormányzásra hívta az RMDSZ-t.
A PSD elnöke többek között arról a bizalmi viszonyról tett említést, amely közte és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök között kialakult az elmúlt időszakban. Úgy vélte, az RMDSZ és a PSD parlamenti együttműködése eredményes. Megjegyezte: a politikában sokszor egy kézfogás fontosabb, mint egy sokoldalas együttműködési megállapodás.
„Gondolkozhatunk azon, Hunor, hogy talán érdemes megtennünk a következő lépést is”
– utalt a kormányzati együttműködésre a politikus. Hozzátette: tudatában van annak, hogy nem érett még meg az idő arra, hogy az RMDSZ már a zilahi kongresszusán döntsön erről.
„Azt hiszem, a legfontosabb dolog, amit nem szabad elveszítenünk, az a románok és magyarok közti bizalom. Felkérem önöket, hogy a modern román állam megalapítása után 100 évvel dolgozzunk együtt a következő 100 év projektjén” – mondta Dragnea.
A PSD elnöke azt mondta, 1990 óta óriási előrelépés történt a kisebbségi jogok biztosításában, a folyamat még nem zárult le, és sok kérdés a nem túl távoli jövőben megoldásra talál.
A szociáldemokraták vezetője nehezményezte, hogy még mindig nincs Romániában egy, a Kárpátokat átszelő autópálya, noha az utóbbi 27-28 évben eurómilliárdokat költöttek el az országban.
Liviu Dragnea kiemelte, egyetért az anyanyelvi oktatással, ugyanakkor azt tanácsolta az országban élő magyaroknak, hogy tanítsák meg gyermekeiket az állam nyelvére is, a könnyebb boldogulás érdekében a romániai munkaerőpiacon.
A kongresszust köszöntötte szinte mindegyik magyarországi és romániai politikai párt képviselője, romániai kisebbségi szervezetek vezetői, a Kárpát-medence határon túli magyar szervezeteinek küldöttei, az Európai Néppárt főtitkára, valamint levélben üzenetet küldött Klaus Iohannis államelnök és Sorin Grindeanu miniszterelnök is.
Üzenetében Iohannis kifejtette, hogy minden megyében ugyanazzal a problémákkal szembesülnek a lakosok, nemzetiségtől függetlenül. Továbbá üdvözölte az RMDSZ azon szándékát, hogy a legmodernebb politikai alakulattá váljon Romániában.
„A másság nem tesz bennünket sem ellenséggé, sem vetélytárssá.
Partnerként kell egymásra tekintenünk. A közeljövőben következetesek kell lennünk a kisebbségek jogainak a gyakorlatba ültetésében, párbeszédre van szükség, és meg kell erősítenünk a kisebbségi jogok védelmét” – szögezte le üzenetében Grindeanu kormányfő.
Antonio López-Istúriz White, az EPP főtitkára pedig így fogalmazott: „A romániai magyarok a csatákat két fronton vívják, hiszen a kisebbségi törvények bővítéséért harcolnak, ugyanakkor azért is küzdenek, hogy a kisebbségeket érintő törvényeket betartsák. Támogatunk benneteket, mert hisszük, hogy a nemzeti kisebbségek sokszínűséget jelentenek, és ez a változatosság adja minden európai társadalom erejét.”
Az RMDSZ zilahi kongresszusa egyébként élőben ezen a linken követhető.
Források: munkatársaink, MTI, Agerpres, az RMDSZ hírlevele és Facebook-oldala