Marosvásárhelyen négy közintézmény már fél éve igyekszik tisztázni, hogy az egyik román középiskolából 2015-ben kivált magyar tannyelvű középiskola jogi szempontból létezik-e, vagy sem.

A Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai középiskola körül kirobbant vita legújabb epizódjai a múlt héten zajlottak, amikor az RMDSZ megpróbált keresztülvinni a Marosvásárhelyi Helyi Tanácson egy határozatot, melyben a város egyszerűen „tudomásul veszi” ennek az oktatási egységnek a létrehozását.

Az RMDSZ által előkészített tervezetek nem kapták meg a törvényességi végzést sem a város titkárától, sem a Polgármesteri Hivatal szakigazgatóságaitól.

A marosvásárhelyi konfliktus megértéséhez 2016 novemberéig kell visszatérnünk,

amikor a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) 24 órára őrizetbe vette Ştefan Someşant, a Maros Megyei Tanfelügyelőség (IŞJ) vezetőjét.

Azzal vádolták, hogy 2015 augusztusában az ő rendelkezése alapján hoztak létre egy magyar tannyelvű középiskolát úgy, hogy néhány osztály kivált a Római Katolikus Státusznak 2004-ben visszaszolgáltatott épületben működő Egyesülés (Unirea) Főgimnáziumból.

Someşan döntött arról is, hogy az Egyesülés Főgimnázium Oktatásügyi Minisztériumtól kapott akkreditálását kiterjesszék az új középiskolára is.

A DNA ügyészei azt mondták, a minisztériummal nem konzultáltak erről, így nem is adott akkreditálást egy új középfokú oktatási egység létrehozására.

„Someşan Ştefan és Tamási Zsolt-József gyanúsítottak, a fentebb említett minőségükben, a 2015–2016, illetve 2016–2017 tanévekre vonatkozóan, a törvényi rendelkezések megsértésével, tudatosan engedélyezték és továbbra is engedélyezik a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Középiskola működését, tudva azt, hogy ez az oktatási egység nem kapott engedélyt”, ez állt a DNA által novemberben közzétett közleményben.

Tamási Zsolt József a Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója és akkor igazságügyi felügyelet alá helyezték.

Időközben a Maros Megyei Kormánymegbízotti Hivatal bíróságon támadta meg a középiskola létrehozását és mind első, mind másodfokon nyert.

Ennek ellenére a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal a következő 2017–2018-as tanévre bevette az új középiskolát a város iskolahálózatába. Csakhogy ezúttal a Tanfelügyelőség tagadta meg az egyetértési végzést a középiskola működéséhez, mely így kimaradt az iskolahálózatból.

Ilyen körülmények között a Rákóczi Ferencbe beíratott diákok szülei polgári csoportot hoztak létre és több tüntetést szerveztek, a helyzet megoldását követelve. Az RMDSZ a támogatásuk mellett döntött, ami több erdélyi városban szolidarizálási tüntetésekhez vezetett.

A politika egy dolog, a valóság pedig más dolog: a beíratott 500 diák még mindig nem tudja, hogy jövőre a Rákóczi Ferencben folytatja-e tanulmányait.

E helyzet megoldása érdekében a Marosvásárhelyi Helyi Tanács múlt héten maratoni gyűlésre ült össze, mely a következő napra is áthúzódott.

Az ügy szereplői

A Marosvásárhelyi Helyi Tanácsnak 23 tagja van, ők a helyi közösség választottjai, akiknek a város pénzének elköltéséről és a helyi kormány, vagyis a Polgármesteri Hivatal által követendő stratégiákról kellene dönteniük.

Az RMDSZ-nek tíz tanácsosa van, a PNL-nek (Nemzeti Liberális Párt – a szerk.) 6, a PSD-nek (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) 4, 3 pedig egy új párthoz, a Szabad Emberek Pártjához (POL) tartozik, mely a 2016. júniusi választáskor került be először a Tanácsba.

Az április 19-i ülés napirendjén két tervezet szerepelt, mindkettőt az RMDSZ nyújtotta be.

Az első szerint a helyi fórum „vegye tudomásul” már a tavalyi tanévtől kezdődően a Teológiai Középiskola létrehozását és engedélyezze ennek további működését a város iskolahálózatában.

A második arról szólt, hogy az első elfogadásával a középiskola teljesíti a feltételeket ahhoz, hogy a következő tanévre bevegyék az iskolahálózatba.

De mindkét tervezetet ellenezte mind a város titkára – törvényességi okokra hivatkozva –, mind a Városháza szakosztálya, az Iskolai Igazgatóság.

Egy Mark Christian Hermann POL-os tanácsos által kezdeményezett harmadik tervezet elemző vegyes bizottságot hozott volna létre a Kormánymegbízotti Hivatal és a Tanfelügyelőség képviselőiből. A bizottságnak kellett volna megvizsgálnia a kérdéses középiskolára vonatkozó teljes dokumentációt és figyelemmel kísérnie azt, hogy ez utóbbi minden engedélyt beszerez.

Az ülést Peti András RMDSZ-es tanácsos vezette, aki már 2008 óta tagja a Marosvásárhelyi Helyi Tanácsnak.

„Baráti kérés: tegyük félre a politikai vitákat és a kétértelmű beszédet, mindenki mondja el, hogy mit akar, milyen megoldásokat lát, mit javasol a továbblépéshez. Nagyon különleges, nagyon változatos, nagyon gazdag közösség vagyunk, múltunk van és legalább olyan szép jövőt érdemlünk, mint amilyen a múltunk.” (Peti András RMDSZ-es helyi tanácsos)

A kék bálna és a zöld elefánt

Peti András az ülés első perceit zavaros fejtegetéssel töltötte ki, amiből szinte senki sem értett semmit, és ami a jelenlévő szülőket arra késztette, hogy a szemüket forgassák és idegesen nevessenek.

„Ha már amúgy is annyira divatba jött a kék bálna… Az utóbbi hat hónapban egy nagyon veszélyes játék részesének érzem magam, melyben nem akarok részt venni és egy kicsit a játék áldozatának érzem magam. Talán ez másoknak szóló figyelmeztetés, másoknak meg lehetőség arra, hogy politikai vagy etnikai téren érvényesüljenek, talán másoknak meg szakmai kihívás, nem tudom.

Mintha egy csapda lenne vagy egy játék, melyben küldetést kell teljesíteni, hogy továbbléphess, de minél tovább mész, annál közelebb kerülsz a véghez. Az emberi lényi végedhez, a játék végéhez, mely nem egy happy-end, nem fejeződik be kedvezően”, mondta Peti.

Ezután egy másik állítólagos játékra, a zöld elefántra utalt, mely viszont jóindulatú, „szakmailag, emberi lényként segít, segít fejlesztened az általános műveltségedet és egyebeket”.

Ne feledjük, hogy egy középiskola helyzetének rendezése volt az ülés témája. 500 gyermek jövője.

Peti beszéde végén rámutatott arra, hogy számít Dorin Florea polgármester tapasztalatára és támogatására, „mert az ötödik mandátumára már nagyon sok mindenen keresztülment”.

A polgármester nem fárad azzal, hogy részt vegyen a Helyi Tanács ülésein

Itt érdemes zárójelet nyitnunk. Dorin Florea polgármester tavaly függetlenként indult és annak ellenére újraválasztották, hogy a DNA már vizsgálatot indított ellene korrupciós tettek miatt, melyek között a megvesztegetés elfogadása is szerepel.

A múlt heti ülésen tudtam meg, hogy még csak nem is szokott részt venni a Helyi Tanács ülésein.

Egyik személyes tanácsadóját, Claudiu Maior volt alpolgármestert szokta az ülésekre küldeni. Ő is rendelkezik már több mandátumnyi tapasztalattal, de két jogerős összeférhetetlenségi ítélettel is, melyek eltiltották bármilyen köztisztség vagy közméltóság betöltésétől.

Ennek ellenére Maior a polgármesteri kabinet alkalmazottja és a városvezető nevében szólal fel a Helyi Tanács ülésein.

Tisztségéből pedig – mely nem számít köztisztségnek – Maior életviteli leckéket ad, megszidja a tanácsosokat és tanácsokat osztogat nekik, felszólalva az üléseken.

„Nem kellenek viták”

Peti metaforikus bevezetője után Mark Hermann POL-os tanácsos következett, aki ismertette tervezetét.

„Benyújtottam egy helyi tanácsi határozattervezetet, melyben egy bizottság felállítását kérjük a középiskola tevékenységének megvizsgálására, a következők kiderítése érdekében: mi akadt el és hol akadt el, mi volt a hiba és hol volt a hiba, ha hiba volt, miként tudjuk a hibát mi, tanácsosok kijavítani és folytassuk a római katolikus középiskola tevékenységének figyelemmel kísérését”, mutatott rá Hermann.

A POL-os tanácsos azt mondta, tervezete az egyetlen a napirenden szereplők közül, mellyel szemben a város titkára nem emelt jogi természetű kifogást.

Ez volt az a pillanat, amikor az RMDSZ-es tanácsosok támadni kezdték a tervezetét, minden áron igyekezve azt elkerülni.

„Világos és határozott döntésre van szükségünk, nem vitákra. Az előző mandátum alatt a tanácsi határozatok többsége rendelkezett törvényességi végzéssel és döntő többséggel szavazták meg azokat. Ennek ellenére, természetesen, ha bármilyen más kérdésre válaszolnunk kell, akkor meg fogjuk tenni”, szólt közbe Peti András.

Ebben kollégái, Csíki Zsolt és Bakos Levente-Attila is támogatták. Az RMDSZ stratégiája – bármiféle törvényességi végzéssel rendelkező tervezet hiányában –

az egységre való felszólításra helyeződött át.

„Figyelembe kell vennünk ezeknek a gyermekeknek a helyzetét, akik több mint négyszázan vannak. Ezért nem szerettem volna közbeszólni, hogy újra politikai nyilatkozatokat tegyünk. Üljünk már egyszer végre mind asztalhoz és oldjuk meg ezeknek a gyermekeknek és ezeknek a családoknak a helyzetét, akik és amelyek már hónapok óta nem tesznek mást, mint egyik intézménytől a másikhoz mennek és megpróbálnak megoldásokat találni.

Mi is megpróbálunk megoldásokat találni, de azt hiszem, hogy az ideális megoldást kell megtalálni. Gyerünk, üljünk mind asztalhoz és találjuk meg a megoldást! Már ma találjuk meg! Addig ne menjünk el, míg nem oldottuk meg ezeknek az embereknek a helyzetét!”, szónokolt Csíki Zsolt.

E felhívás nyomán aztán tovább folytatódott az ülés, de nem sikerült döntést hozni. További két óra telt el úgy, hogy csak a témával kapcsolatos véleményeknek adtak hangot.

Az egyik PNL-s tanácsos szerint ez a kérdés nem is tartozik a Helyi Tanács hatáskörébe, és hogy valójában a tanácsosoknak „együtt kell asztalhoz ülniük” – ezt minden felszólaló megismételte – és kérniük kell az illetékes intézményektől a helyzet jogi rendezését.

A szülők képviselője, Csíky Csengele is felszólalt. Felolvasott egy hosszú emlékeztetőt, melyben

közömbösséggel és rosszindulattal vádolt meg több közintézményt.

A politikusokat pedig félősöknek nevezte.

„Meg vagyunk döbbenve, hogy semmi sem oldódott meg, mert megint egyik vagy másik nem tette meg azt, amit kellett volna, mert kihagyott valamit, mert rosszul fogalmazott… Tudják, hogy miért? Mert senki sem akarja vállalni a felelősséget!

Az önök döntései félelmen alapulnak! Egy olyan döntést, mely egy oktatási egység felszámolásához vezetne, nem lehet azzal megindokolni, hogy vizsgálat folyik az intézmény igazgatója ellen.

Mi már megtettük az előzetes feljelentéseinket. Amíg nincs olyan jogerős bírói határozat, mely kimondja, hogy a középiskolánk törvénysértő módon működik, önöknek kötelességük teljes jogú jogi személynek tekinteni ezt az intézményt. Van ilyen ítélet? Akkor kérjük, hogy mutassák meg nekünk is!”

A Teológiai Középiskola szülőinek képviselője

„Ez az utolsó alkalom, hogy segítek!”

Csíky Csenge felszólalása után Sergiu Papuc PSD-s tanácsos is szót kért, aki bele sem nézett az ülés anyagába, és aki a vita alatt nem tett mást, csak híreket olvasott a telefonján és egy iratkapoccsal játszott.

Felszólalása szintén a POL-os Hermann tanácsosról szólt, akinek a kezdeményezését törvénysértőnek nevezte:

„Vagy nem tudja, vagy nem ért hozzá, vagy szándékosan csinálja! És amikor azt mondtam, hogy ostobaság, akkor azt is mondtam, hogy ez az utolsó alkalom, amikor elmondom: nehogy csapdába essen! És ez az utolsó alkalom, hogy segítek, és úgy tűnik, ezt szándékosan csinálja – ha pedig valaki szándékosan csinálja, akkor többé nem adok neki tanácsokat!”

A tanácsosok kétórányi vita után szünetet tartottak. Ezt követően folytatták a veszekedést.

Meg kellett volna szavazniuk a napirendet, aztán egyenként a helyi tanácsi tervezeteket, de rájöttek, hogy ez azt jelentette volna, hogy a saját maguk által benyújtott tervezeteket kellene elutasítaniuk.

„Nem akarom, hogy azt mondják, az RMDSZ tervezetét szemétbe dobták és elfogadták a POL tervezetét. Ne legyen semmilyen szavazás, de álljon fel egy bizottság!”, kiáltott fel az egyik RMDSZ-es tanácsos.

A polgármester küldöttje, Claudiu Maior azonnal arra kérte, hogy többé ne szólaljon fel. Ezután az ülésvezető elnök, Peti András megismételte: „Nem akarjuk sem visszavonni, sem megszavazni, hanem azt akarjuk, hogy holnap folytassuk a vitát.”

Így aztán egy negyedik tervezet is felkerült a napirendre – mely valójában a POL-osé volt, de ezúttal az RMDSZ javasolta azt és módosította itt-ott, a lényeges pontjaiban.

Máshol van a megoldás

Az április 19-i ülés egy bizottság létrehozásával ért véget, mely aztán egészen másnapig dolgozott, amikor végre sikerült előterjeszteni egy megoldási javaslatot.

Ennek megfelelően a Marosvásárhelyi Helyi Tanács átiratokat küld a Tanfelügyelőségnek és az Oktatási Minisztériumnak, melyben arra kérik a minisztériumot, hogy lépjen közbe és oldja meg törvényesen a működő, de nem létező középiskola ügyét.

E két intézmény állásfoglalásáig semmi sem változik a Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Középiskolában tanuló több száz diák helyzetében.