// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Egészségügyi nyelvhasználat: a civilek kikérik maguknak az RMDSZ minősítéseit

// HIRDETÉS

Az AGFI szerint nem „bomlasztó ujjal mutogatás” a szakértői kritika.

A Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) nevű kolozsvári civil szervezet elutasítja, hogy az RMDSZ negatívan minősítse álláspontjukat a parlamentben nemrég elfogadott egészségügyi nyelvhasználati törvénymódosítás kapcsán.

„Az AGFI egy független jogvédő szervezet, mely jogi szempontok mentén az objektivitás, szakmaiság, arányosság és transzparencia jegyében kezdeményez jogi eljárásokat és fogalmaz meg szakmai álláspontokat” – így határozza meg önmagát az AGFI.

Mint arról beszámoltunk, az ügyvédekből, jogászokból álló független jogvédő szervezet, miután megvizsgálta a törvénymódosítást, megállapította: az új törvényi szabályozás nem keletkeztet új jogokat, ellentétben a kezdeményező RMDSZ állításaival.

Válaszképpen az RMDSZ állásfoglalást adott ki, amelyben leszögezik, hogy „nagy lépés a mostani, még akkor is, ha egyeseknek kevésnek is tűnik”, hogy „összefogásra van szükség, nem pedig egymásra mutogatásra”, és szükséges, hogy „kezdeményezéseinkkel egymást segítsük, ne egymásnak tegyünk keresztbe”.

Erre reagálva az AGFI csütörtökön kiadott közleményében azt írja:

„Elutasítjuk, hogy az objektív kritikát bomlasztó »ujjal mutogatásnak«, a közösség elleni gáncsoskodásnak minősítse az RMDSZ. Az »összefogás« a nyelvi jogok objektív, szakmai megközelítése mentén kell megvalósuljon.”

A civilek fenntartják álláspontjukat, miszerint az RMDSZ korábbi üzeneteivel ellentétben a módosított egészségügyi törvények nem keletkeztetnek új nyelvi jogokat.

Az RMDSZ állásfoglalásának állításai ellenére az AGFI nem becsülte le a törvénymódosítás fontosságát, hanem a félrevezető kommunikációt kifogásolta – írják. Ennek bizonyítására korábbi közleményüket idézik, amelyben megállapítják, hogy a vizsgált módosítások „figyelemre méltók”, mivel a román jogalkotó először állapított meg a 20 százalékos etnikai küszöbön túl egy alternatív, 5000 fős küszöböt is, amire várhatóan könnyebben lehet majd hivatkozni az esetleges további jogszabály-módosítások alkalmával.

Az AGFI szerint az RMDSZ állásfoglalása tárgyi tévedéseket is tartalmaz, ám – mint írják – ezekre nem kívánnak reagálni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS