Kortárs román irodalom magyarul, kortárs erdélyi magyar irodalom románul – mindkettőből ízelítőt kaphatnak a könyvbarátok.
Több, a kortárs román irodalmat bemutató kulturális rendezvénnyel csatlakozik a héten zajló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál eseményeihez a Budapesti Román Kulturális Intézet.
A programok a Román Kulturális Minisztérium standján zajlanak – közölte az intézet szerdán az MTI-vel.
Péntek délelőtt Vallasek Júlia műfordító Max Blecher Történetek a közvetlen irrealitásban című, a kolozsvári Kriterion Kiadónál 2016-ban megjelent regényét mutatja be. Max Blechert (1909-1938) az irodalomkritikusok Európa-szerte a két világháború közötti időszak szürrealista zsenijének tartják. A zsidó származású regényíró 19 éves korától csonttuberkulózis miatt ágyhoz kötve írt és élete is regénybeillő. A kritikusok többsége egyetért azzal, hogy Blecher az egyik legjelentősebb román írónak tekinthető – olvasható az összegzésben.
A Történetek a közvetlen irrealitásban című regénye 1936-ban jelent meg. Több kiadást is megért, legutóbb 2009-ben az Art Kiadónál. Magyar nyelvre Vallasek Júlia, a BBBTE adjunktusa fordította le.
Szombaton Románia standjánál Dan Lungu mutatja be legutóbbi magyarra fordított kötetét, a Pont kiadónál 2016-ban megjelent Tyúkok a mennybent. Az íróval Szonda Szabolcs, a kötet fordítója, valamint Szávai Ilona, a kiadó képviselője beszélget. Dan Lungu a legelismertebb és legtöbbet fordított román írók közé tartozik. A iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetem szociológia tanszékének docense, a helyi Román Irodalmi Múzeum volt igazgatója, az 1996-ban létrejött Club 8 irodalmi csoport alapítója.
Vasárnap szintén a román standnál E. Ferencz Judit műfordító a Gumimagány (Erdélyi magyar prózaírók)/Singurătate gonflabilă (Prozatori maghiari din Transilvania) című antológiát mutatja be, amely 2016-ban a Román Kulturális Intézet Kiadójánál jelent meg román nyelven. A kötet szerzői közül jelen lesz Demény Péter, Demeter Szilárd és Papp Sándor Zsigmond, valamint Sorin Gherguț, az RKI Kiadó szerkesztője.
A Gumimagány több generációhoz tartozó írók elbeszéléseit tartalmazza: Demény Péter, Demeter Szilárd, Ferencz Zsuzsanna, György Attila, Láng Zsolt, Márton Evelin, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Nagy Koppány Zsolt, Papp Sándor Zsigmond, Potozky László, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi István, Tompa Andrea, Vida Gábor és Zsidó Ferenc művei szerepelnek benne.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Eddig huszonegy Észak-Írországban élő ember kért konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.