Kortárs román irodalom magyarul, kortárs erdélyi magyar irodalom románul – mindkettőből ízelítőt kaphatnak a könyvbarátok.
Több, a kortárs román irodalmat bemutató kulturális rendezvénnyel csatlakozik a héten zajló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál eseményeihez a Budapesti Román Kulturális Intézet.
A programok a Román Kulturális Minisztérium standján zajlanak – közölte az intézet szerdán az MTI-vel.
Péntek délelőtt Vallasek Júlia műfordító Max Blecher Történetek a közvetlen irrealitásban című, a kolozsvári Kriterion Kiadónál 2016-ban megjelent regényét mutatja be. Max Blechert (1909-1938) az irodalomkritikusok Európa-szerte a két világháború közötti időszak szürrealista zsenijének tartják. A zsidó származású regényíró 19 éves korától csonttuberkulózis miatt ágyhoz kötve írt és élete is regénybeillő. A kritikusok többsége egyetért azzal, hogy Blecher az egyik legjelentősebb román írónak tekinthető – olvasható az összegzésben.
A Történetek a közvetlen irrealitásban című regénye 1936-ban jelent meg. Több kiadást is megért, legutóbb 2009-ben az Art Kiadónál. Magyar nyelvre Vallasek Júlia, a BBBTE adjunktusa fordította le.
Szombaton Románia standjánál Dan Lungu mutatja be legutóbbi magyarra fordított kötetét, a Pont kiadónál 2016-ban megjelent Tyúkok a mennybent. Az íróval Szonda Szabolcs, a kötet fordítója, valamint Szávai Ilona, a kiadó képviselője beszélget. Dan Lungu a legelismertebb és legtöbbet fordított román írók közé tartozik. A iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetem szociológia tanszékének docense, a helyi Román Irodalmi Múzeum volt igazgatója, az 1996-ban létrejött Club 8 irodalmi csoport alapítója.
Vasárnap szintén a román standnál E. Ferencz Judit műfordító a Gumimagány (Erdélyi magyar prózaírók)/Singurătate gonflabilă (Prozatori maghiari din Transilvania) című antológiát mutatja be, amely 2016-ban a Román Kulturális Intézet Kiadójánál jelent meg román nyelven. A kötet szerzői közül jelen lesz Demény Péter, Demeter Szilárd és Papp Sándor Zsigmond, valamint Sorin Gherguț, az RKI Kiadó szerkesztője.
A Gumimagány több generációhoz tartozó írók elbeszéléseit tartalmazza: Demény Péter, Demeter Szilárd, Ferencz Zsuzsanna, György Attila, Láng Zsolt, Márton Evelin, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Nagy Koppány Zsolt, Papp Sándor Zsigmond, Potozky László, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi István, Tompa Andrea, Vida Gábor és Zsidó Ferenc művei szerepelnek benne.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.
Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Megtalálták, de sajnos már nem volt életben a Gyergyóalfaluból eltűnt 63 éves férfi – közölték Gyergyóalfalu község Facebook-oldalán a hétfői nagyszabású keresőakciót követően.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.