Kortárs román irodalom magyarul, kortárs erdélyi magyar irodalom románul – mindkettőből ízelítőt kaphatnak a könyvbarátok.
Több, a kortárs román irodalmat bemutató kulturális rendezvénnyel csatlakozik a héten zajló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál eseményeihez a Budapesti Román Kulturális Intézet.
A programok a Román Kulturális Minisztérium standján zajlanak – közölte az intézet szerdán az MTI-vel.
Péntek délelőtt Vallasek Júlia műfordító Max Blecher Történetek a közvetlen irrealitásban című, a kolozsvári Kriterion Kiadónál 2016-ban megjelent regényét mutatja be. Max Blechert (1909-1938) az irodalomkritikusok Európa-szerte a két világháború közötti időszak szürrealista zsenijének tartják. A zsidó származású regényíró 19 éves korától csonttuberkulózis miatt ágyhoz kötve írt és élete is regénybeillő. A kritikusok többsége egyetért azzal, hogy Blecher az egyik legjelentősebb román írónak tekinthető – olvasható az összegzésben.
A Történetek a közvetlen irrealitásban című regénye 1936-ban jelent meg. Több kiadást is megért, legutóbb 2009-ben az Art Kiadónál. Magyar nyelvre Vallasek Júlia, a BBBTE adjunktusa fordította le.
Szombaton Románia standjánál Dan Lungu mutatja be legutóbbi magyarra fordított kötetét, a Pont kiadónál 2016-ban megjelent Tyúkok a mennybent. Az íróval Szonda Szabolcs, a kötet fordítója, valamint Szávai Ilona, a kiadó képviselője beszélget. Dan Lungu a legelismertebb és legtöbbet fordított román írók közé tartozik. A iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetem szociológia tanszékének docense, a helyi Román Irodalmi Múzeum volt igazgatója, az 1996-ban létrejött Club 8 irodalmi csoport alapítója.
Vasárnap szintén a román standnál E. Ferencz Judit műfordító a Gumimagány (Erdélyi magyar prózaírók)/Singurătate gonflabilă (Prozatori maghiari din Transilvania) című antológiát mutatja be, amely 2016-ban a Román Kulturális Intézet Kiadójánál jelent meg román nyelven. A kötet szerzői közül jelen lesz Demény Péter, Demeter Szilárd és Papp Sándor Zsigmond, valamint Sorin Gherguț, az RKI Kiadó szerkesztője.
A Gumimagány több generációhoz tartozó írók elbeszéléseit tartalmazza: Demény Péter, Demeter Szilárd, Ferencz Zsuzsanna, György Attila, Láng Zsolt, Márton Evelin, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Nagy Koppány Zsolt, Papp Sándor Zsigmond, Potozky László, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi István, Tompa Andrea, Vida Gábor és Zsidó Ferenc művei szerepelnek benne.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.