Románia is képviselteti magát a budapesti könyvfesztiválon
Kortárs román irodalom magyarul, kortárs erdélyi magyar irodalom románul – mindkettőből ízelítőt kaphatnak a könyvbarátok.
Több, a kortárs román irodalmat bemutató kulturális rendezvénnyel csatlakozik a héten zajló Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál eseményeihez a Budapesti Román Kulturális Intézet.
A programok a Román Kulturális Minisztérium standján zajlanak – közölte az intézet szerdán az MTI-vel.
Péntek délelőtt Vallasek Júlia műfordító Max Blecher Történetek a közvetlen irrealitásban című, a kolozsvári Kriterion Kiadónál 2016-ban megjelent regényét mutatja be. Max Blechert (1909-1938) az irodalomkritikusok Európa-szerte a két világháború közötti időszak szürrealista zsenijének tartják. A zsidó származású regényíró 19 éves korától csonttuberkulózis miatt ágyhoz kötve írt és élete is regénybeillő. A kritikusok többsége egyetért azzal, hogy Blecher az egyik legjelentősebb román írónak tekinthető – olvasható az összegzésben.
A Történetek a közvetlen irrealitásban című regénye 1936-ban jelent meg. Több kiadást is megért, legutóbb 2009-ben az Art Kiadónál. Magyar nyelvre Vallasek Júlia, a BBBTE adjunktusa fordította le.
Szombaton Románia standjánál Dan Lungu mutatja be legutóbbi magyarra fordított kötetét, a Pont kiadónál 2016-ban megjelent Tyúkok a mennybent. Az íróval Szonda Szabolcs, a kötet fordítója, valamint Szávai Ilona, a kiadó képviselője beszélget. Dan Lungu a legelismertebb és legtöbbet fordított román írók közé tartozik. A iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetem szociológia tanszékének docense, a helyi Román Irodalmi Múzeum volt igazgatója, az 1996-ban létrejött Club 8 irodalmi csoport alapítója.
Vasárnap szintén a román standnál E. Ferencz Judit műfordító a Gumimagány (Erdélyi magyar prózaírók)/Singurătate gonflabilă (Prozatori maghiari din Transilvania) című antológiát mutatja be, amely 2016-ban a Román Kulturális Intézet Kiadójánál jelent meg román nyelven. A kötet szerzői közül jelen lesz Demény Péter, Demeter Szilárd és Papp Sándor Zsigmond, valamint Sorin Gherguț, az RKI Kiadó szerkesztője.
A Gumimagány több generációhoz tartozó írók elbeszéléseit tartalmazza: Demény Péter, Demeter Szilárd, Ferencz Zsuzsanna, György Attila, Láng Zsolt, Márton Evelin, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Nagy Koppány Zsolt, Papp Sándor Zsigmond, Potozky László, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi István, Tompa Andrea, Vida Gábor és Zsidó Ferenc művei szerepelnek benne.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
