Hát a román ortodoxia. Meg az orosz. Meg aztán ott van a török szultán is. Jó, ő mecsetet épít.
A Nemzet Megváltásának Katedrálisa, melynek fő tornya eléri majd a 120 méteres magasságot, hamarosan a Parlament Palotája fölé magasodik, melynek legmagasabb pontja 86 méter.
Ez a különbség nemcsak a Román Ortodox Egyház (BOR) elsőbbségét sugallja, hanem azt a hatalmat is, amelyre törekszik.
A pátriárkai katedrális híres harangjainak egyedi dallama félóránként szinte az egész fővárosban hallható lesz és az Ortodox Egyház mindenütt jelenlévőségének és mindenhatóságának lesz a jele. A legnagyobb harang már elkészült, valamivel kevesebb mint félmillió euróba került, Innsbruckban készítették a világ utolsó nagy harangöntői, 15 évre vállaltak érte garanciát és 400 év lesz a várható élettartama. Azt mondják, hogy Európa legnagyobb harangja (25 tonnás), súlyban megelőzve a kölni katedrálisét (24 tonna), melyet száz évvel ezelőtt helyeztek a helyére.
A németországi bazilikával ellentétben, melynek építkezése a XIII. században kezdődött és 20.000 embert képes befogadni, a Nemzet Megváltása Katedrálisban 10.000 embernek lesz hely.
A jövőbeni honi katedrális német testvérével szembeni előnye az lesz, hogy miközben ez utóbbira csak turisták meresztik a szemüket, az előbbi folyamatos zarándokhely lesz, ahova ereklyéket, csodatévő ikonokat és más hasonlókat fognak vinni.
A Román Ortodox Egyháznak azért volt szüksége ezekre a harangokra, hogy
pontosan úgy, ahogy a Törökországot iszlám állammá átalakítani akaró Recep Tayyip Erdoğannak is szüksége volt a tavaly befejezett óriási Çamlica Mecsetre, melyet azért építettek Isztambul azonos nevű dombjára, hogy a nagy város minden pontjáról látható, sőt, esetleg hallható is legyen. Ebbe a mecsetbe 40.000 hívő fér be, akiken keresztül a török elnök azt akarja a világnak bizonyítani, hogy Allah törvénye mindenki felett áll, minden más törvénynél erősebb és fontosabb.
A Nemzet Megváltásának Katedrális magasabb a Çamlica Mecsetnél, melynek minaretjei 107 méteresek és magasabb egy szintén napjainkban épített templomnál, a Sztálin által 1931-ben lerombolt régi bazilika helyettesítését szolgáló moszkvai Megváltó Jézus Katedrálisnál (103 m).
A nyugati államokban már régóta nem építenek nagy templomokat, hiszen az ottaniaknak inkább kultúrára, oktatásra, egészségügyre van szükségük, az egyházak pedig évszázadokkal ezelőtt élték dicsőséges korszakukat, amikor Isten földi küldötteiként kentek fel királyokat, szövetségeket forraltak ki, háborúkat vezettek és talán akkor is, amikor képzelt varázslások miatt ítélték halálra a nőket.
mellyel a katolikus egyházvezetők a középkorban rendelkeztek.
Az a hárommillió szavazat, melyeket azért gyűjtöttek össze, hogy az alkotmány módosításával örökre megakadályozzák a homoszexuális párok házasságát, az ortodox vezetőknek azt az alattomos vágyát bizonyítják, hogy saját erkölcsüket ne csak az Egyházban foglalják törvénybe, hanem az Államban is. A Nemzet Megváltásának Katedrális óriási harangjai, különösen az, melyen Dániel pátriárka domborműként jelenik meg, folyamatosan az ortodox egyházvezetők törekvésére fognak minket emlékeztetni.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.