Hát a román ortodoxia. Meg az orosz. Meg aztán ott van a török szultán is. Jó, ő mecsetet épít.
A Nemzet Megváltásának Katedrálisa, melynek fő tornya eléri majd a 120 méteres magasságot, hamarosan a Parlament Palotája fölé magasodik, melynek legmagasabb pontja 86 méter.
Ez a különbség nemcsak a Román Ortodox Egyház (BOR) elsőbbségét sugallja, hanem azt a hatalmat is, amelyre törekszik.
A pátriárkai katedrális híres harangjainak egyedi dallama félóránként szinte az egész fővárosban hallható lesz és az Ortodox Egyház mindenütt jelenlévőségének és mindenhatóságának lesz a jele. A legnagyobb harang már elkészült, valamivel kevesebb mint félmillió euróba került, Innsbruckban készítették a világ utolsó nagy harangöntői, 15 évre vállaltak érte garanciát és 400 év lesz a várható élettartama. Azt mondják, hogy Európa legnagyobb harangja (25 tonnás), súlyban megelőzve a kölni katedrálisét (24 tonna), melyet száz évvel ezelőtt helyeztek a helyére.
A németországi bazilikával ellentétben, melynek építkezése a XIII. században kezdődött és 20.000 embert képes befogadni, a Nemzet Megváltása Katedrálisban 10.000 embernek lesz hely.
A jövőbeni honi katedrális német testvérével szembeni előnye az lesz, hogy miközben ez utóbbira csak turisták meresztik a szemüket, az előbbi folyamatos zarándokhely lesz, ahova ereklyéket, csodatévő ikonokat és más hasonlókat fognak vinni.
A Román Ortodox Egyháznak azért volt szüksége ezekre a harangokra, hogy
pontosan úgy, ahogy a Törökországot iszlám állammá átalakítani akaró Recep Tayyip Erdoğannak is szüksége volt a tavaly befejezett óriási Çamlica Mecsetre, melyet azért építettek Isztambul azonos nevű dombjára, hogy a nagy város minden pontjáról látható, sőt, esetleg hallható is legyen. Ebbe a mecsetbe 40.000 hívő fér be, akiken keresztül a török elnök azt akarja a világnak bizonyítani, hogy Allah törvénye mindenki felett áll, minden más törvénynél erősebb és fontosabb.
A Nemzet Megváltásának Katedrális magasabb a Çamlica Mecsetnél, melynek minaretjei 107 méteresek és magasabb egy szintén napjainkban épített templomnál, a Sztálin által 1931-ben lerombolt régi bazilika helyettesítését szolgáló moszkvai Megváltó Jézus Katedrálisnál (103 m).
A nyugati államokban már régóta nem építenek nagy templomokat, hiszen az ottaniaknak inkább kultúrára, oktatásra, egészségügyre van szükségük, az egyházak pedig évszázadokkal ezelőtt élték dicsőséges korszakukat, amikor Isten földi küldötteiként kentek fel királyokat, szövetségeket forraltak ki, háborúkat vezettek és talán akkor is, amikor képzelt varázslások miatt ítélték halálra a nőket.
mellyel a katolikus egyházvezetők a középkorban rendelkeztek.
Az a hárommillió szavazat, melyeket azért gyűjtöttek össze, hogy az alkotmány módosításával örökre megakadályozzák a homoszexuális párok házasságát, az ortodox vezetőknek azt az alattomos vágyát bizonyítják, hogy saját erkölcsüket ne csak az Egyházban foglalják törvénybe, hanem az Államban is. A Nemzet Megváltásának Katedrális óriási harangjai, különösen az, melyen Dániel pátriárka domborműként jelenik meg, folyamatosan az ortodox egyházvezetők törekvésére fognak minket emlékeztetni.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.