Ki épít még manapság katedrálisokat és mecseteket?
Hát a román ortodoxia. Meg az orosz. Meg aztán ott van a török szultán is. Jó, ő mecsetet épít.
A Nemzet Megváltásának Katedrálisa, melynek fő tornya eléri majd a 120 méteres magasságot, hamarosan a Parlament Palotája fölé magasodik, melynek legmagasabb pontja 86 méter.
Ez a különbség nemcsak a Román Ortodox Egyház (BOR) elsőbbségét sugallja, hanem azt a hatalmat is, amelyre törekszik.
Ha a legerősebb nem is, de legalább a legbefolyásosabb szeretne lenni.
A pátriárkai katedrális híres harangjainak egyedi dallama félóránként szinte az egész fővárosban hallható lesz és az Ortodox Egyház mindenütt jelenlévőségének és mindenhatóságának lesz a jele. A legnagyobb harang már elkészült, valamivel kevesebb mint félmillió euróba került, Innsbruckban készítették a világ utolsó nagy harangöntői, 15 évre vállaltak érte garanciát és 400 év lesz a várható élettartama. Azt mondják, hogy Európa legnagyobb harangja (25 tonnás), súlyban megelőzve a kölni katedrálisét (24 tonna), melyet száz évvel ezelőtt helyeztek a helyére.
A németországi bazilikával ellentétben, melynek építkezése a XIII. században kezdődött és 20.000 embert képes befogadni, a Nemzet Megváltása Katedrálisban 10.000 embernek lesz hely.
A jövőbeni honi katedrális német testvérével szembeni előnye az lesz, hogy miközben ez utóbbira csak turisták meresztik a szemüket, az előbbi folyamatos zarándokhely lesz, ahova ereklyéket, csodatévő ikonokat és más hasonlókat fognak vinni.
A Román Ortodox Egyháznak azért volt szüksége ezekre a harangokra, hogy
felébressze és imára szólítsa a románokat,
pontosan úgy, ahogy a Törökországot iszlám állammá átalakítani akaró Recep Tayyip Erdoğannak is szüksége volt a tavaly befejezett óriási Çamlica Mecsetre, melyet azért építettek Isztambul azonos nevű dombjára, hogy a nagy város minden pontjáról látható, sőt, esetleg hallható is legyen. Ebbe a mecsetbe 40.000 hívő fér be, akiken keresztül a török elnök azt akarja a világnak bizonyítani, hogy Allah törvénye mindenki felett áll, minden más törvénynél erősebb és fontosabb.
A Nemzet Megváltásának Katedrális magasabb a Çamlica Mecsetnél, melynek minaretjei 107 méteresek és magasabb egy szintén napjainkban épített templomnál, a Sztálin által 1931-ben lerombolt régi bazilika helyettesítését szolgáló moszkvai Megváltó Jézus Katedrálisnál (103 m).
A nyugati államokban már régóta nem építenek nagy templomokat, hiszen az ottaniaknak inkább kultúrára, oktatásra, egészségügyre van szükségük, az egyházak pedig évszázadokkal ezelőtt élték dicsőséges korszakukat, amikor Isten földi küldötteiként kentek fel királyokat, szövetségeket forraltak ki, háborúkat vezettek és talán akkor is, amikor képzelt varázslások miatt ítélték halálra a nőket.
A BOR olyan hatalom után sóvárog,
mellyel a katolikus egyházvezetők a középkorban rendelkeztek.
Az a hárommillió szavazat, melyeket azért gyűjtöttek össze, hogy az alkotmány módosításával örökre megakadályozzák a homoszexuális párok házasságát, az ortodox vezetőknek azt az alattomos vágyát bizonyítják, hogy saját erkölcsüket ne csak az Egyházban foglalják törvénybe, hanem az Államban is. A Nemzet Megváltásának Katedrális óriási harangjai, különösen az, melyen Dániel pátriárka domborműként jelenik meg, folyamatosan az ortodox egyházvezetők törekvésére fognak minket emlékeztetni.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Donald Trumppal találkozott egy hete Nicușor Dan, de csak most jelentette be – hírmix
Semmi rendkívüli, csupán ismét történelmi mélypontra zuhant a lej az euróval szemben. Jogosítványokkal üzletelt, és még a feletteseit is átverte egy nagyszebeni rendőr.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
