// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

A magánnyugdíjak államosításával riogat egy alapkezelő. A kormány szerint szó sincs róla

// HIRDETÉS

Az NN biztosító vészjósló értesítést küldött az ügyfeleknek.

A magánnyugdíj-alapok államosításának lehetőségére figyelmeztette ügyfeleit az ország legnagyobb magánnyugdíj-kezelője, a holland tulajdonú NN.

Az elektronikus levélben elküldött figyelmeztetés egyrészt háttér-információval szolgál arról, mi is a magánnyugdíjrendszer, majd kitér a rendszer államosításával kapcsolatos spekulációkra.

A pénzügyminiszter szerint „aberráció” az egész

„Aberráció!” – így reagált Viorel Ştefan pénzügyminiszter a magánnyugdíj-alapok államosításával kapcsolatos híresztelésekre.

„Ennél nagyobb aberrációt még nem hallottam. Ellenkezőleg (…), az állami nyugdíjalap, az I. pillér megerősödőben van, tehát egyre kevesebb pénzt kell a költségvetésből átutalni az állami nyugdíjalapba. (…) Semmi értelme a II. pillér államosításáról beszélni” – mondta még április elején a pénzügyminiszter.

A tárcavezető arra reagált, hogy Cătălin Predoiu, a PNL alelnöke közleményben azzal vádolta a kormányt, hogy „pénzügyi gyilkosságra” készül és államosítani akarja a magánnyugdíj-alapokat.

„Az utóbbi hetekben a közbeszédben felmerült a magánnyugdíj-alapok államosításának lehetősége. A II. pillér résztvevőjeként téged megillető jogokat csorbíthatják az olyan politikai döntések, mint a magánnyugdíj-alapba a bruttó jövedelemből utalandó összeg százalékos arányának befagyasztása, ezen összegek átutalásának részleges vagy teljes leállítása, illetve az eddig a jövendő nyugdíjasok számláin összegyűlt összegek államosítása. Ezért fontos, hogy folyamatosan nyomon kövesd, mi történik a nyugdíjaddal, és aktívan takarékoskodj a méltányos öregkori életszínvonal érdekében” - áll az NN közleményében.

A biztosító rámutat: abban az esetben, ha a magánnyugdíj-alapokat érintő politikai intézkedések történnek, mindent megtesz az ügyfelek tulajdonjogának megóvása érdekében.

A vészjósló közlemény nyomán a Digi 24 hírcsatorna szerdán megszólaltatta Ion Giurescut, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) alelnökét, aki úgy nyilatkozott: a kormány nem készül ilyesmire, és nincs szó a magánnyugdíjak államosításáról.

Az ASF elnöke, Mișu Negrițoiu is hasonlóan nyilatkozott kedden este egy gazdasági konferencián. Úgy fogalmazott:

a jelenlegi információk szerint nem is érdemes szóba hozni a II. pillér esetleges államosítását.

 

A magánnyugdíjak államosítására elvileg azért lehet szüksége a kormánynak, mert példa nélküli béremelésekre tett ígéretet a közszférában, amelyekre azonban az állami költségvetésben nincs elegendő pénz.

Radu Crăciun, a Román Kereskedelmi bank (BCR) magánnyugdíjakért felelős igazgatója már korábban jelezte: ha a kormány ezt meglépné, egyrészt a jövőben is az egyre szegényedő állam kénye-kedvére bízná a nyugdíjasok ellátását, másrészt a fejlődéshez szükséges forrásoktól fosztaná meg a gazdaságot. A hazai tőke felhalmozásának hiánya miatt

az ország így egyre inkább függ a bankoktól, illetve a külső finanszírozóktól.

A magánnyugdíjak államosítása nem lenne példa nélküli: 2010-es hatalomra kerülése után a második Orbán-kormány döntött erről, oly módon, hogy aki nem akarta, hogy megtakarításai az állami nyugdíjalapba kerüljenek, annak ezt jeleznie kellett a nyugdíjalap-kezelőjénél. Lengyelországban is hasonló döntés született, ott azonban csupán a magánnyugdíj-megtakarítások felét államosították.

A jelenlegi nyugdíjrendszer a 2007-es reform nyomán jött létre. A II. pillér – amelybe az I. pillért jelentő állami nyugdíjalap mellett kötelező módon átutalják a munkavállalók bruttó jövedelmének egy részét – az állami nyugdíjalap kiegészítését szolgálja.

Kezdetben a bruttó jövedelem 2 százaléka került automatikusan a magánnyugdíj-alapba, jelenleg azonban ez az arány már 5,1 százalékos. Az ide utalt összeg arányának évente 0,5 százalékkal kellett volna növekednie, így tavaly el kellett volna érnie a 6 százalékot, ám az előző kormányok több ízben is elhalasztották a befizetési arány növelését.

A magánnyugdíj-kezelők általában biztonságosnak tekintett eszközökbe – például állampapírokba – fektetik be a II. pillérbe érkező összegeket.

Amint a munkavállaló nyugdíjba vonul, azonnal hozzáférhet a megtakarításhoz, és eldöntheti, hogy egy összegben, vagy havi részletekben kéri az összeget.

A Ziarul Financiar szerint a magánnyugdíj-alapba évente mintegy 5 milliárd lej – havi 400 millió – folyik be. Az NN piaci részesedése 40 százalékos.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS