A pápa romániai látogatása előtt orvosolni kellene az egyházat ért sérelmeket

Az elkobozott javak visszaszolgáltatása, a Caritas munkája, a vásárhelyi iskolaügy – sorolja a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Hirdetés

„A szentatyát mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön” – írja szerdán kiadott állásfoglalásában a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség annak kapcsán, hogy Klaus Iohannis államfő a múlt héten azt mondta: Ferenc pápa megígérte, ellátogat Romániába, „ha lehetséges lesz”. Az elnök azt követően mondta ezt, hogy a pápa a Vatikánban fogadta az Európai Unió vezető politikusait.

Az érsekségi állásfoglalás szerint – amit Dr. Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, és Potyó Ferenc általános helynök írt alá – csak Románián múlik, hogy valóra váljon a „ha lehetséges lesz” kitétel a pápa jövőbeli látogatása kapcsán.

Ugyanis „ott, ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról” – olvasható az állásfoglalásban.

Az érsekség vezetői szerint a római katolikus egyházat ért legfőbb romániai sérelmek az elkobozott egyházi javak visszaszolgáltatásának elmaradása vagy késleltetése, a Caritas szeretetszolgálat tevékenységének ellehetetlenítése az állami támogatás megnyirbálásával, és nem utolsósorban a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügye.

Az állásfoglalás emlékeztet, hogy a pápa személyes képviselője a bukaresti apostoli nuncius, Miguel Maury Buendía érsek a romániai katolikus kisebbség sérelmei ügyében már két alkalommal is kihallgatást kért az utóbbi időben a román állam illetékes képviselőitől, a találkozókról pedig minden egyes alkalommal tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is.

December végén a nunciust fogadta a Romániai Visszaszolgáltató Bizottság elnöke. A találkozón a nuncius „a Szentszék megdöbbenésének is hangot adott” az egyházi javak visszaszolgáltatásának késleltetése és akadályozása.

Hirdetés

A Caritas helyzete szintén a jelzett problémák között van.

„Főegyházmegyénkben a szeretetszolgálatot a Gyulafehérvári Caritas közhasznú szervezetként, a törvényes előírások betartásával biztosítja. Évek óta pályázik a Munkaügyi Minisztériumhoz költségei részbeni fedezésére a 34/1998-as törvény értelmében. A Caritas 3650 személyt gondozott 2013-ban főegyházmegyénkben. Ez a szám 2017-re 1876-ra csökkent. A 2016 decemberében jóváhagyott támogatási összeget minden indoklás nélkül 2017 februárjában a mostani kormány lecsökkentette”.

Az apostoli nuncius a vásárhelyi római katolikus iskola ügyében is felemelte a szavát március végén, amikor találkozott Teodor Meleşcanu külügyminiszterrel. Buendía érsek akkor elmondta, hogy a DNA eljárása „azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában”.

„Ezek után megkérdezzük az elnök úrtól, hogy valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását? Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy »lehetséges legyen« ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására”.

Hirdetés