A washingtoni székhelyű Freedom House nonprofit szervezet posztkommunista országokról szóló keddi jelentése szerint a beszámolók közzétételének kezdete, azaz 1995 óta most fordult elő először, hogy a Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjedő térségben
több konszolidált tekintélyelvű rezsim van, mint megszilárdult demokrácia
– számol be az MTI. Az egykori keleti tömb 29 országáról szóló, A populizmus hamis ígérete című éves jelentésében a Freedom House rámutatott: míg konszolidált tekintélyelvű rezsimből nyolc van a vizsgált térségben, megszilárdult demokráciából csak hét. 2005-ben még 4:8 volt az arány a demokráciák javára.
Olvasson még:
A 2017-es jelentés szerint a vizsgált országok több mint felénél (18 állam) romlott a demokráciamutató. Az átalakuló országokról szóló beszámoló történetében ez a második legjelentősebb visszaesés, csaknem akkora, mint amilyen 2008-ban, a pénzügyi válság alatt volt. Ugyanakkor a jelenség nem meglepő: 2005 óta folyamatosan romlanak a mutatók, míg javulásra csak elvétve akad példa – mutatott rá a Freedom House.
A jelentés szerint összesítve jelenleg
Magyarországon „a legsiralmasabb a demokratikus intézmények helyzete”
a közép-európai régióban. A 2007-ben még régiós éllovasnak számító államban romlott a demokráciamutató a legnagyobb mértékben az elmúlt tíz évben (1,4 pontos visszaesés) – tették hozzá. Magyarországot a jelentés a félig-konszolidált demokráciák közé sorolja, Horvátországgal, Szerbiával, Romániával és Bulgáriával együtt.
Lengyelország ugyan a megszilárdult demokráciák közé tartozik, de elérte mélypontját.
A kilencvenes évek elején Lengyelország és Magyarország is a demokratikus átalakulás iskolapéldája volt. Ezeknek az államoknak „a látványos pálfordulása” a Freedom House szerint arra hívja fel a figyelmet, hogy társadalmi beágyazottság és meggyökeresedett politikai normák nélkül a liberális demokrácia működéséhez szükséges intézmények törékenyek. Ezt a jelenséget tovább fokozza az Európai Unió belső válsága, amely miatt a liberális demokrácia legfontosabb európai motorjának számító Brüsszel nem tudja ugyanolyan hatékonyan ellátni feladatait.
Románia viszont követendő példának számít, Ukrajnával és Koszovóval együtt
– bár ez utóbbi kettő átmeneti rezsimnek számít a demokratikus és az autoriter között, de látványosan javított korábbi helyzetén. Románia még mindig félig megszilárdult demokráciának számít csak, de a képzeletbeli, 1-től 7-ig tartó demokráciaskálán pont ellentétes mozgást végez, mint az ugyanebbe a kategóriába sorolt Magyarország.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Freedom House jelentése a tavalyi évet veszi alapul, amikor Romániát még a Cioloș-féle szakértői kormány vezette – az idei fejleményeket a jövő évi jelentés fogja tükrözni.
A teljes jelentés itt olvasható el.