// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Lázár békülésre biztatja a Heinekent és a Csíki Sör Manufaktúrát

// HIRDETÉS

A kancelláriaminiszter reméli, hogy egy hónapon belül megállapodik „Dávid és Góliát”.

A magyar kormány tárgyalásra biztatja a Heinekent és a Csíki Sör Manufaktúrát a védjegyhasználat vitájában – jelentette ki Lázár János, a miniszterelnökséget vezető miniszter Csíkszentsimonban, az Igazi Csíki Sör gyártelepének meglátogatása után tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

A miniszter remélte, hogy egy hónapon belül megnyugtató megállapodás születhet „Dávid és Góliát harcában”.

Lázár János elmondta: a magyar kormány képviselői az elmúlt napokban a Heineken Magyarország menedzsmentjével és Hollandia budapesti nagykövetével is tárgyaltak, és arra kérték partnereiket, hogy segítsenek a csíki sörvita megegyezéses rendezésében.

Megjegyezte: tisztelik, hogy a Heineken Magyarországon és Erdélyben is magyaroknak ad munkát, és jelentős mennyiségű adót fizet. „Ezért

a Heineken csoporttól azt kérjük, hogy az élni és élni hagyni elvét érvényesítse”

– fogalmazott. A miniszter kérdésre hozzátette: „ha a Heineken nem mutat együttműködést (...) és továbbra is el akarja taposni az Igazi Csíki Sört, a kormány kezében még számos olyan eszköz van, amelyet készen állunk a magyar nemzeti érdek védelmében bevetni”.

Megjegyezte: azok a magyar vállalkozások, amelyek bajba kerülnek, számíthatnak a magyar kormány segítségre; azok a multinacionális vállalatok pedig, amelyek egy magyar vállalkozás kárára visszaélnek a hatalmukkal, arra számíthatnak, hogy a magyar kormány fel fog lépni velük szemben.

Az MTI kérdésére Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra vezetője elmondta: már csütörtökön

elkezdődtek a tárgyalások

a Heineken Románia és a csíkszentsimoni sörgyár képviselői között, és bízik abban, hogy megegyezés születik a felek között.

A csíkszentsimoni gyárlátogatáson a Heineken termékek bojkottjára felszólító Hódmezővásárhely önkormányzati testülete is részt vett. A testület nevében felszólaló Bálint Gabriella önkormányzati képviselő kijelentette: nem hagyják magukra a csíki székelyeket a multinacionális cég elleni harcában.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke kijelentette: az Igazi Csíki Sör székely termék védjeggyel rendelkezik, így

Hargita megyének szerződésben vállalt kötelezettsége fellépni a sörgyártó védelmében.

A tanácselnök úgy vélte: az 1,3 milliós erdélyi magyarság nagy erőt képvisel, ha „mindig ki tud egészülni a 13 milliós Kárpát-medencei magyarsággal”.

A sajtótájékoztatón Lázár János elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére jött Székelyföldre, ahol a délután folyamán Borboly Csabával nézik át Hargita megye fejlesztési terveit, délután pedig Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével tárgyal.

Lázár bejelentette azt is, a kormány javasolja az Országgyűlésnek, hogy

emeljék meg azt a küszöbértéket, ameddig a manufakturális sörgyárak jövedékiadó-kedvezményt vehetnek igénybe.

Jelenleg 8 ezer hektoliteres éves termelésig csak a jövedéki adó 50 százalékát kell megfizetniük Magyarországon, ezt a küszöböt kívánja a kormány 200 ezer hektoliterre emelni – ismertette.

„Ez jelentős segítséget fog reményeink szerint biztosítani minden magyarországi és minden magyar manufakturális sörgyárnak, és sörelőállítónak” – jelentette ki a miniszter. Az MTI kérdésére pontosította: az intézkedés a magyarországi sörgyártókra, és a Magyarországon értékesítő manufaktúrákra, így az Igazi Csíki Sör gyártójára is vonatkozik.

Beperelte a Heinekent a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) a Szabadságvédő Alapítvány (Szava) jogvédő támogatásával a Fővárosi Törvényszéken pénteken, mert álláspontjuk szerint sérti az áldozatokat a sörgyártó termékein található vörös csillag. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták: meggyőződésük, hogy a vörös csillag tiltott önkényuralmi jelkép akkor is, ha terméken jelenítik meg, és használata sérti a kommunista diktatúra áldozatainak emlékét, nem méltó a magyar nemzethez. Ezért azt kívánják elérni, hogy tiltsák el a Heinekent a vörös csillag használatától.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS