Hogyan lehetne legyőzni a nacionalista retorikát?
Nemrég megjelent egy tanulmány, mely azt mutatja, hogy Románia népességének térbelileg eltérő genetikai vonásai vannak. Úgy vitatkoznak ezekről az eredményekről, mintha társadalmi és politikai téren bármilyen relevanciájuk lenne. Ez nagyon kockázatos módja a nacionalista retorika cáfolatának.
Egy emberi népesség genetikai heterogenitásának
Bizonyos negatív vagy pozitív összefüggések megléte nem jelent oksági kapcsolatot a változók között. Egyszerűen ténynek lehet tekinteni, amit meg kell magyarázni, de ez nem a biológiai, hanem a társadalmi és kulturális dinamikával kapcsolatos.
E szétválás tudományos oka a genetikai és a kulturális változási mintákhoz vezető folyamatok nagyon eltérő időléptéke. A kulturális vonások változási és rögzülési folyamatai sokkal gyorsabbak, mint a genetikai változással és a fenotípusos vonások népességen belüli rögzülésével kapcsolatosak. Egy egyén élete folyamán jelentősen fejlődhet kulturális szempontból, az általa követett projektek típusainak és azok elérési forrásainak kiválasztásával, míg a genetikai változás csak nemzedékeken átívelő lehet. A kulturális vonások nem biológiaiak, nincs biológiai determinizmusuk. Aki ezt hiszi, annak redukcionista gondolkodása van és akkor ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy
miért ragadnánk le egy tárgyakon és biológiai folyamatokon keresztüli magyarázatnál?
A kulturális fejlődés egy biológiai szervezet működésétől függ, annak minden vonásával, mint ahogy a sejtmetabolizmus is a molekulák atommagjaiban lévő neutronoktól és protonoktól függ. Mindegyik a maga természeti törvényszerűségeivel, mindegyik az azzal foglalkozó tudománnyal. A biológia csak az emberi szervezettel foglalkozik, nem az emberrel általában, nem a kultúrával és a gazdasággal.
Az a tény, hogy egyes szervezeteknél létezik egy épített elem (fészek vagy más hasonló), nem indokolja az ember által kulturális szempontból épített elem egyenértékűvé tételét a szervezetek által építettekkel. Ennek az állításnak az alátámasztására vannak bonyolultabb filozófiai érvek (melyek azzal kapcsolatosak, hogy maga a tudományos magyarázat is része az ember által épített elemnek), de könnyebben érthető az, mely ennek az épített elemnek a létezésével kapcsolatos időskálára vonatkozik. Az embernél ez sokkal nagyobb, mint bármely más szervezetnél, meghaladja nagyon sok nemzedék élettartamát, ennek állandó újjáépítése pedig olyan bonyolult kommunikációs folyamatokat igényel, melyek nem lehetnek olyan biológiai tudomány tanulmányozásának tárgyai, mint az etológia.
melyek a múltban eugenikához és holokauszthoz vezettek. Nemcsak a hatásairól van szó, hanem tudományos érvényessége hiányáról.
Ennek ellentéte is érvényes: a genetikai homogenitás nem vezet automatikusan kulturális homogenitáshoz. Lehetünk mi akár telivér dddákok és rrrómaiak is, vagy közvetlenül Boirebisztasztól vezethetjük le a pedigrénket, mégis olyan közösségek lecsója maradunk, melyeket az vezérel, amilyen a széljárás otthon a falujukban vagy a lakótelepen.
Ennek ellenére úgy gondolom, hasznos lenne egy összehasonlító tanulmány a romániai egyetemeken, az egyetemi karokon és a karokon működő tanszékeken lévő emberi népességekről, hogy összhangba hozzuk a genetikai jellegzetességeket a gyakorolt akadémiai standardokkal.
akkor génsebészettel létrehozhatnánk egy olyan professzori vagy kutatói fajtát, amely úgy dolgozna, mint a harvardi vagy az oxfordi, ami nem lenne rossz dolog.
Egy nemzet identitását nem hangoztatni kell, hanem komoly kulturális termeléssel és annak nemzetközi terjesztésével folyamatosan támogatni. Ha csak idehaza vagy nagy tudós vagy műalkotó, akkor olyan vagy, mint az a testépítő, aki odahaza a fürdőszobai tükörben csodálja magát, de fél kimenni egy nemzetközi tengerpartra, egy versenypódiumról nem is beszélve, ahova akkor sem tudod felcsábítani, ha fizetsz neki.
A nacionalista retorikát intelligenciával, munkával, szervezettséggel, humorral és a nemzetközi közösségbe integrálódással kell leküzdeni. Ha mi nem vagyunk rá képesek, akkor ne akadályozzunk másokat, ennél szebb dolgokkal is leélhetjük az életünket.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Életét vesztette a Ratosnya közelében történt baleset egyik áldozata vasárnap délután, egy másik személyt mentőhelikopterrel szállítottak kórházba.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.