Ismét szertefoszlott egy nemzeti mítosz. Figyelem: TRIKOLÓR HUMORVESZÉLY!
Hosszú éveken át hiába főtt az idióták feje. De lám, a kínzó mítosz, miszerint a Székelyföldön az ember nem kap kenyeret, ha románul kéri, leromboltatott. Úgy tűnik, valóban volt egy román, aki nem tudott kenyeret vásárolni a Székelyföldön, de nem azért, mert románul kérte, hanem azért, mert nem volt rá elég pénze.
A hírek szerint nem sokkal azelőtt, hogy megállt volna kenyeret venni, ez a román odaadta az utolsó lejeit, hogy egy benzinkútnál megvegye a Nagy-Románia című lapot. „Emlékszem arra az emberre”, nyilatkozta Sárkány István, az ominózus pékség tulajdonosa. „Nem volt elég pénze kenyérre, és nekem akarta adni a Nagy-Románia újságot, de nem fogadtam el. Ha a Playboy-t, vagy legalább egy rejtvényújságot ajánlott volna, belemegyek a cserébe, de Vadim újságjával tényleg nem tudtam mit kezdeni, mert nem elég puha a papír, és csak feldörzsöli a bőrt.”
A románnak pechje is volt, ugyanis az autómagnó épp becsípte a manelés kazettáját, és fejvesztve kirohant a pékségből, hogy mentse az anyagot. „Ha még maradt volna, valószínűleg adtam volna neki egy kenyeret ingyen, szánalomból”, magyarázta Sárkány István. Ami a pékség népszerűségét illeti, a tulajdonos szerint ugyancsak megugrott a híres eset után. „Miután felütötte a fejét a mítosz ezzel a románnal, aki nem kapott kenyeret a Székelyföldön, naponta tucatjával érkeztek a románok, hogy megnézzék, igaz-e a történet. És persze, hogy adtam nekik, mert hát azért sütöm a kenyeret, hogy eladjam”, tette hozzá a pék.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.