Ismét szertefoszlott egy nemzeti mítosz. Figyelem: TRIKOLÓR HUMORVESZÉLY!
Hosszú éveken át hiába főtt az idióták feje. De lám, a kínzó mítosz, miszerint a Székelyföldön az ember nem kap kenyeret, ha románul kéri, leromboltatott. Úgy tűnik, valóban volt egy román, aki nem tudott kenyeret vásárolni a Székelyföldön, de nem azért, mert románul kérte, hanem azért, mert nem volt rá elég pénze.
A hírek szerint nem sokkal azelőtt, hogy megállt volna kenyeret venni, ez a román odaadta az utolsó lejeit, hogy egy benzinkútnál megvegye a Nagy-Románia című lapot. „Emlékszem arra az emberre”, nyilatkozta Sárkány István, az ominózus pékség tulajdonosa. „Nem volt elég pénze kenyérre, és nekem akarta adni a Nagy-Románia újságot, de nem fogadtam el. Ha a Playboy-t, vagy legalább egy rejtvényújságot ajánlott volna, belemegyek a cserébe, de Vadim újságjával tényleg nem tudtam mit kezdeni, mert nem elég puha a papír, és csak feldörzsöli a bőrt.”
A románnak pechje is volt, ugyanis az autómagnó épp becsípte a manelés kazettáját, és fejvesztve kirohant a pékségből, hogy mentse az anyagot. „Ha még maradt volna, valószínűleg adtam volna neki egy kenyeret ingyen, szánalomból”, magyarázta Sárkány István. Ami a pékség népszerűségét illeti, a tulajdonos szerint ugyancsak megugrott a híres eset után. „Miután felütötte a fejét a mítosz ezzel a románnal, aki nem kapott kenyeret a Székelyföldön, naponta tucatjával érkeztek a románok, hogy megnézzék, igaz-e a történet. És persze, hogy adtam nekik, mert hát azért sütöm a kenyeret, hogy eladjam”, tette hozzá a pék.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.