Ismét szertefoszlott egy nemzeti mítosz. Figyelem: TRIKOLÓR HUMORVESZÉLY!
Hosszú éveken át hiába főtt az idióták feje. De lám, a kínzó mítosz, miszerint a Székelyföldön az ember nem kap kenyeret, ha románul kéri, leromboltatott. Úgy tűnik, valóban volt egy román, aki nem tudott kenyeret vásárolni a Székelyföldön, de nem azért, mert románul kérte, hanem azért, mert nem volt rá elég pénze.
A hírek szerint nem sokkal azelőtt, hogy megállt volna kenyeret venni, ez a román odaadta az utolsó lejeit, hogy egy benzinkútnál megvegye a Nagy-Románia című lapot. „Emlékszem arra az emberre”, nyilatkozta Sárkány István, az ominózus pékség tulajdonosa. „Nem volt elég pénze kenyérre, és nekem akarta adni a Nagy-Románia újságot, de nem fogadtam el. Ha a Playboy-t, vagy legalább egy rejtvényújságot ajánlott volna, belemegyek a cserébe, de Vadim újságjával tényleg nem tudtam mit kezdeni, mert nem elég puha a papír, és csak feldörzsöli a bőrt.”
A románnak pechje is volt, ugyanis az autómagnó épp becsípte a manelés kazettáját, és fejvesztve kirohant a pékségből, hogy mentse az anyagot. „Ha még maradt volna, valószínűleg adtam volna neki egy kenyeret ingyen, szánalomból”, magyarázta Sárkány István. Ami a pékség népszerűségét illeti, a tulajdonos szerint ugyancsak megugrott a híres eset után. „Miután felütötte a fejét a mítosz ezzel a románnal, aki nem kapott kenyeret a Székelyföldön, naponta tucatjával érkeztek a románok, hogy megnézzék, igaz-e a történet. És persze, hogy adtam nekik, mert hát azért sütöm a kenyeret, hogy eladjam”, tette hozzá a pék.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.