Ismét szertefoszlott egy nemzeti mítosz. Figyelem: TRIKOLÓR HUMORVESZÉLY!
Hosszú éveken át hiába főtt az idióták feje. De lám, a kínzó mítosz, miszerint a Székelyföldön az ember nem kap kenyeret, ha románul kéri, leromboltatott. Úgy tűnik, valóban volt egy román, aki nem tudott kenyeret vásárolni a Székelyföldön, de nem azért, mert románul kérte, hanem azért, mert nem volt rá elég pénze.
A hírek szerint nem sokkal azelőtt, hogy megállt volna kenyeret venni, ez a román odaadta az utolsó lejeit, hogy egy benzinkútnál megvegye a Nagy-Románia című lapot. „Emlékszem arra az emberre”, nyilatkozta Sárkány István, az ominózus pékség tulajdonosa. „Nem volt elég pénze kenyérre, és nekem akarta adni a Nagy-Románia újságot, de nem fogadtam el. Ha a Playboy-t, vagy legalább egy rejtvényújságot ajánlott volna, belemegyek a cserébe, de Vadim újságjával tényleg nem tudtam mit kezdeni, mert nem elég puha a papír, és csak feldörzsöli a bőrt.”
A románnak pechje is volt, ugyanis az autómagnó épp becsípte a manelés kazettáját, és fejvesztve kirohant a pékségből, hogy mentse az anyagot. „Ha még maradt volna, valószínűleg adtam volna neki egy kenyeret ingyen, szánalomból”, magyarázta Sárkány István. Ami a pékség népszerűségét illeti, a tulajdonos szerint ugyancsak megugrott a híres eset után. „Miután felütötte a fejét a mítosz ezzel a románnal, aki nem kapott kenyeret a Székelyföldön, naponta tucatjával érkeztek a románok, hogy megnézzék, igaz-e a történet. És persze, hogy adtam nekik, mert hát azért sütöm a kenyeret, hogy eladjam”, tette hozzá a pék.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
Ortodox húsvét előtt kézbesítik a nyugdíjakat, a kifizetésük előkészítése már megkezdődött – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Manole munkaügyi miniszter.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.