Az Európai Bizottság és az Európai Parlament szakértőivel konzultálva, és minden hazai érdekelt felet megszólító társadalmi vitával dolgoznak ki új törvénytervezetet a büntető törvénykönyv (Btk.) és perrendtartás alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyeinek kiigazítására – tájékoztatta Teodor Meleșcanu külügyminiszter csütörtökön a Bukarestben akkreditált külföldi tudósítókat.

A román diplomácia vezetője elmondta: Brüsszelben is kedvező visszhangja volt annak, hogy a kormány hatályon kívül helyezte – a büntetőjog néhány előírását módosító, utcai tiltakozó mozgalmat kiváltó  – vitatott sürgősségi kormányrendeletét,  de

a büntetőjog kiigazításának kötelezettsége továbbra is fennáll.

Az még nem dőlt el, hogy törvényhozók egy csoportja, vagy a kormány lesz-e a törvénytervezet kezdeményezője, de ezúttal nemcsak néhány cikkelyt fognak az alkotmánybíróság döntéseivel összhangba hozni, a törvénytervezet nem a hatálytalanított sürgősségi rendelet előírásaira korlátozódik majd, hanem valamennyi problémás előírást, a társadalmi vitát pedig a lehető legátláthatóbb módon bonyolítják le – ígérte a külügyminiszter. Meleșcanu közölte: a jövő héten Brüsszelbe látogat Sorin Grindeanu miniszterelnök, hogy Bukarest terveit ismertesse.

A külügyminiszter szerint a kormány egyik fő célkitűzése az igazságszolgáltatás működési feltételeinek megteremtése, beleértve a korrupcióellenes ügyészséget (DNA) is. Hozzátette: az igazságszolgáltatási szervek működését semmi sem fogja zavarni Romániában, amíg tiszteletben tartják a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, a polgárok alapvető szabadságjogait és az ártatlanság vélelmét. A törvényeket a parlament hozza, illetve adott esetben

a kormány is kiadhat sürgősségi rendeleteket, míg az igazságszolgáltatásnak az a dolga, hogy érvényt szerezzen azoknak

– hangsúlyozta a külügyminiszter.

Arra a kérdésre, hogy a számtalan módosításra szoruló Btk.-cikkely közül miért pont a hivatali visszaélésre vonatkozó előírást találta sürgősnek módosítani a kormánytöbbség, Meleșcanu azt mondta: az erre vonatkozó alkotmányossági kifogások akasztották el a legtöbb – több mint kétezer – folyamatban lévő büntetőpert.

Az MTI kérdésére, hogy miért volt szükség a külügyminisztérium láttamozására a vitatott kormányrendelet kibocsátásához, Meleșcanu azt mondta: a tárca csak azt tanúsította, hogy a 2016/343-as európai irányelv, amelyre a rendelet indoklása hivatkozik valóban része az uniós követelményeknek.

A külügyminiszter nem erősítette meg azt az ombudsman alkotmányossági óvásában is megjelenő megállapítást, miszerint

az irányelv alkalmazási határideje csak jövőre jár le,

és így nem lehetett indok a sürgősségi eljárásra. Természetesnek nevezte azonban, hogy ha már létezik egy a témát érintő – az ártatlanság vélelmére vonatkozó – uniós irányelv, akkor annak előírásaira is tekintettel legyenek a Btk.-módosításkor. Hozzátette: nem ez, hanem az elakadt perek nagy száma tette sürgőssé, hogy – rendes parlamenti eljárás helyett – sürgősségi rendelettel módosítsák a büntetőjogot.