// 2025. július 1., kedd // Tihamér, Annamária

// Nagyítás

// Archívum

Kolozsvári bíró a közkegyelemről

roMánia

Szerző: Cristi Dănileț
2017. január 29., 16:24

Világos és tömör összefoglaló arról, miért tüntetünk a tervezett közkegyelmi rendelet és a btk álcázott amnesztikaként működő módosítása ellen.

A kormány két sürgősségi rendelettervezetet hozott nyilvánosságra, amelyek jóváhagyása most van folyamatban. (Hétfőn mindössze két órás közvitát rendez róla az igazságügyi minisztérium – szerk. megj.) Az első közkegyelmet céloz, indoka a börtönök túlzsúfoltsága. A második a büntető törvénykönyvet (btk) és a büntető perrendtartási törvénykönyvet módosítaná, indoklása szerint azért, hogy ezeket összhangba hozza az alkotmánybíróság újabb döntéseivel.

A következőben a két javaslat gyenge pontjaira mutatok rá, illetve pusztító hatásukra a korrupció elleni küzdelemben.

A kegyelem

jogilag az elítélt büntetésének elengedése, azé a büntetésé, amelyre a bíró jogerős ítéletben kötelezte. Kegyelmet általában egyének esetében szokott gyakorolni az államelnök elnöki rendelet útján, bármilyen indokkal, amelyet ő megfelelőnek talál.

Közkegyelmet nagyjából tízévente rendelnek el. Az 546/2002-es törvény értelmében közkegyelmi törvényt a parlament hozhat. Az utóbbi években elutasították a honatyák összes ilyen kezdeményezését.

Idén a kormány sürgősségi rendeletben gyakorolna közkegyelmet a parlamentben meghozott törvény helyett. Az alkotmány értelmében ezt a kormány csak sürgősségi helyzetben teheti meg. A kormány azonban nem indokolta meg, mitől sürgető a helyzet, csak annyival, hogy Romániát már többször elítélte emiatt az Európai Emberjogi Bíróság. De ez a helyzet már 2012 óta, nincs semmi újdonság.

Ráadásul a túlzsúfoltság csak az egyik probléma a romániai börtönökben a fogvatartási körülmények, a fogvatartottak orvosi ellátása, a börtönőrök fizetése mellett.

A közkegyelem korábbi gyakorlásait elemezve megállapítható, hogy azokból olyan elítéltek részesültek, akiket legtöbb két év fegyházra ítélt a bíróság, a 60 év felettiek pedig akkor, ha legfeljebb öt évnyi börtönbüntetést kaptak. Nagyon sok, főleg az erőszakos és korrupciós bűncselekmények pedig kivételt képeztek a közkegyelem alól.

A jelenlegi közkegyelmi rendelettervezet

viszont elengedné mindenkinek a büntetését, aki legtöbb öt év fegyházat kapott, a 60 év felettieknek pedig elengedik a büntetésük felét.

Mi több, a tervezett rendelet olyan előírásokat is tartalmaz, amelyeknek semmi közük vagy épp ellentmondanak a rendelet indoklásának. A rendelet a 2017. január 18-ig elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy nemcsak azok részesülnek kegyelemben, akik a rendelet elfogadásakor börtönben ülnek, hanem azok is, akiknek az ügyét még csak most tárgyalják, vagy akik ellen ezután nyomoznak majd az említett időpontig elkövetett bűncselekmények miatt, és akik esetében a rendelet elfogadása után hoznak majd ítéletet. Számukat nem lehet felbecsülni.

A kegyelem a büntető bírságok kifizetésére, illetve a felfüggesztett börtönbüntetésekre is vonatkozik. De ha a túlzsúfoltság problémáját akarjuk megoldani, ezt a két büntetéstípust nem kellene elengednünk.

Azok részesülnek majd közkegyelemben, akik legtöbb öt éves börtönbüntetést kaptak, akik nem visszaesők, és nem a rendeletben kivételekként felsorolt bűncselekményeket követték el. Szabadlábra helyezésük után legtöbb egy éven belül kötelesek kifizetni azt az összeget, amelyet a bíró az eredeti jogerős ítéletben kirótt rájuk. Ehelyett én úgy kötelezném őket a kártérítés kifizetésére, hogy csak azok kapnának kegyelmet, akik a rendelet Hivatalos Közlönyben történt publikálása utáni 30 napban kifizetnék a rájuk rótt összeget.

A rendelet elengedi a büntetésük felét azoknak, akik elmúltak 60 évesek, a terhes nőknek és azoknak, akik 5 évesnél idősebb gyerekeket kell eltartaniuk – azzal a feltétellel, hogy ne legyenek visszaesők. Vagyis a rendelet szerint nem fontos, hogy gyilkosság, súlyos erőszak, kiskorúak ellen elkövetett vagy korrupciós bűncselekmények miatt ítélték el őket – ami megengedhetetlen.

A terhességnél pedig nem rögzíti a kegyelmi rendelet, hogy a mikor terhes nőkre vonatkozik: ha az elítélt nő a kegyelemgyakorlás pillanatában kell, hogy terhes legyen, akkor egy ilyen terhességet 2017. január 18. után is elő lehet idézni, a terhes nő orvosi beavatkozásra is hivatkozhat, illetve az is megtörténhet, hogy terhesként szabadlábra kerül, majd elveteti a gyereket.

A btk és a büntető perrendtartás tervezett módosításának

vajmi köze van az alkotmánybíróság egyes döntéseihez. Be nem vallott célja egyes súlyos bűncselekmények dekriminalizálása, illetve a nyomozás megakadályozása más bűncselekmények esetén.

Nem számít majd bűncselekménynek az a szolgálati visszaélés, amely 200 000 lejnél kisebb kárt okozott, és megsértette egy személy jogait vagy érdekeit. Az a szolgálati visszaélés lesz bűncselekmény, amely 200 000 lejnél nagyobb kárt okozott, de az ügyész nem indíthat hivatalból eljárást, csak akkor, ha a károsult előzetes feljelentést tesz.

Ezt feltételül szabják a jelenleg is folyó ügyeknek, vagyis a jelenleg ezzel gyanúsított polgármesterek, helyi vagy megyei tanácsok vezetői, miniszterek kell eldöntsék, hogy feljelentik-e magukat (mivel közpénzes ügyekben ők képviselik az államot is, amelyet megkárosítottak – szerk. megj.). Ez egy az egyben hülyeség, mivel a btk 267. cikkelye bármely intézmény alkalmazottját kötelezi, hogy jelentse, ha szolgálati terén bűncselekmény jut tudomására, különben ő maga is bűncselekményt követ el. Vagyis nem kötelezheted bűncselekmény jelentésére, ha ugyanakkor az intézményvezető döntésére bízod, hogy jelenti-e. Megjegyzendő, hogy a DNA ügyiratainak egyharmadában szerepel szolgálati visszaélés.

Eltűnik majd a most nagyon gyakori szolgálati hanyagság is. Nem lesz bűncselekmény az érdekütközés sem, ha az így szerzett haszon jogos, és ez teljesen megváltoztatja az értelmét annak, hogy miért lett ez egyáltalán bűncselekmény. Ezeknek a helyzeteknek a számát sem lehet előre felbecsülni.

Mind a három módosítás hatása nagyobb lesz, mint egy amnesztiáé:

az amnesztia azt jelenti, hogy maga a bűncselekmény továbbra is szerepel a btk-ban, de az elkövetőnek megbocsátják, hogy elkövette, és bármelyik szakaszban is tartson, leáll a bűnvádi eljárás ellene; míg most dekriminalizálás történik, vagyis a tett eltűnik a btk-ból, és senkit se lehet majd megbüntetni a jövőben ilyen cselekmények miatt.

Még egy pontosítás: ahhoz, hogy életbe lépjenek, a tervezett rendeleteket a kormány el kell, hogy fogadja, és közölje a Hivatalos Közlönyben. Publikálás után azonnal életbe lépnek (ellentétben a törvényekkel, amelyek publikálás után három nappal válnak érvényessé). Abban a pillanatban az összes olyan fogvatartottat szabadlábra kell helyezni, akire vonatkozik a közkegyelmi rendelet, és le kell állítani az összes ügy nyomozását vagy tárgyalását, amely a dekriminalizáció hatálya alá esik.

Még akkor is hatást fognak gyakorolni, ha a kormány utólag visszavonja a rendeleteket, vagy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja őket, vagy a parlament törvénnyel utasítja el őket, mivel ezek számítanak majd a „kedvezőbb törvénynek”. A büntetőjogi gyakorlat szabálya szerint ha egy büntetőügy lefolytatása során több norma is közbejön, amely az ügynek ugyanazt az aspektusát érinti, akkor azt kell alkalmazni, amelyik kedvezőbb a gyanúsítottnak vagy vádlottnak.

A cikk szerzője, Cristi Dănileț a Kolozs megyei Törvényszék bírója, a Legfelső Bírói Tanács volt tagja. A szöveget szerkesztőségünk alcímezte.

Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// ez is érdekelheti

Főtér

Kelemen Hunor szerint Ilie Bolojan egy killer – hírmix

További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…

Krónika

Sóstó lehet a sóbánya helyén – Elégedetlen a parajdi medermunkálatokkal a gazdasági miniszter

A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.

Főtér

Olaszországban bukkant Vlad Țepeș sírjára – állítja a volt Prahova megyei tanácselnök – hírmix

Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.

Székelyhon

Felbontaná a minisztérium azon orvosok szerződését, akik munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak

Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.

Krónika

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Székelyhon

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket

Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény