A rejtőzködő író ugyanis Kolozsváron lép fel.
Remélhetőleg felismerhető testi valójában, nem pedig valami trükkös megoldást választva lesz jelen az Álljunk meg egy szóra estsorozat következő állomásán az az író, akit csak Centauriként ismer a magyar irodalmi élet és az olvasóközönség, amellyel honlapján és Facebook-oldalán tartja a kapcsolatot. A titokzatos szerző persze eddig is közölt fotókat magáról, de azokon jószerivel azonosíthatatlan.
Centauri igazi modern garabonciás, vándor lélek, megveszekedett természetjáró és az utazás szerelmese, érthető tehát, hogy legújabb regénye, a Jákob botja az amerikai irodalom nagy csavargójáról, Jack Londonról szól – sőt maga végigjárt egy „Jack London-túrát”. „A túrán Jack London csavargásához hasonló bizonytalanságot akartam elérni. (...) Az egyik lényeges elem az volt, hogy még az útirányokról is az olvasók döntöttek, így sosem tudtam reggel, hol kötök ki este” – nyilatkozta erről egy tavalyi interjúban.
Ugyanott mondta ezt egy esetleges erdélyi fellépésről: „Ha szóba kerül, fontolóra veszem, bár tíz év alatt csak egy író-olvasó találkozóm volt itthon, egy pedig Észtországban. Viszont ezen az egyen az olvasók megszavazták, milyen túrára menjek legközelebb, és a Farkas-túra nyert elsöprő fölénnyel. Márpedig a környéken legkönnyebben talán Erdélyben fotózhatnék farkast. Szóval könnyen lehet, hogy arrafelé vetődöm még az idén.”
Nos, tényleg errefelé vetődik, január 26-án, csütörtökön 19 órától fog fellépni a kolozsvári Bulgakovban, ahol László Noémi beszélget majd vele. Talán még egy újabb túrát is megszavazhatunk neki.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.