Elég volt a román romlás virágaiból! Vidámabb ének kell nekünk!
A románoknak elegük van a szemétből. A nép azt akarja, hogy a hazai filmekből, színdarabokból és regényekből távolítsák el a szemetet. A román kultúrának olyan alkotásokkal kell jelentkeznie, melyek Románia szép dolgairól szólnak.
Adjanak ki egy miniszteri Felhívást, vagy Utasítást minden román művésznek, nemzetiségtől, vallástól, nemi irányultságtól, vagyontól, képzettségtől vagy a tehetség mértékétől függetlenül, mely szerint a mostantól létrehozott művészeti alkotásoknak szép tetteket, érzéseket, sikereket és történeteket kell megjeleníteniük a román nép életéből. Eljött a pillanat, hogy a sötétség megannyi éve után, a művészek napvilágra jöjjenek.
azokból a filmekből, melyek csak disznóságokkal nyernek el nemzetközi díjakat: abortusszal, erőszakkal, káromkodással, szegénységgel és kábítószerrel. Ugyanez érvényes a könyvekre, a színdarabokra és a vizuális művészetekre is. A nép már nagyon unja, hogy a mozikban vagy a könyvekben csak mindenféle degeneráltakkal találkozik, akik mind ugyanazokon a mocskos lakótelepeken, ugyanazokon a csapnivaló utakon, irányt vesztett és beteg emberek között élnek. Nem ez az igazi Románia! Ezért meg kell adni a jó irányt a művészeknek. Persze, nem szabad megismételni a „múlt hibáit”, amikor a kommunista párt az „1971. júliusi téziseket” diktálta. De azért nem ártana, ha megmutatnák a nép ízléséhez vezető utat a román művészeknek, akiknek csak a külföldön jár az eszük. Románoknak román kultúrát!
Vannak bőven, a művészek keressék csak meg őket, azért művészek! Például három-négy kilométernyi autópálya (önfeláldozó) felavatása nem pozitív dolog Romániára nézve? Miért ne készülne erről előadás a Ion Caramitru által vezetett Nemzeti Színházban? Aztán az nem nagy siker, ha valamelyik megyeszékhelyen megnyílik egy mall? Vagy a megbuherált fertőtlenítőt használó orvosok hősiessége, a villany nélküli faluban oktató tanítók elkötelezettsége, az egyes vállalkozók által be nem fizetett adó behajtásáért küzdő ANAF-felügyelők (adóhatóság – a szerk.) vajon nem lehetnének művészeti alkotások alanyai? A Bukaresti Román Opera pont megfelelő hely lenne az ilyenfajta alkotások színrevitelére. A filmrendezőket nem érdekelné egy szerelmi történet az új bukaresti metróvonal egyik munkása és egy fiatal vállalkozónő között, aki európai pénzekből indít online virágkereskedést? A filmnek Üdvözlet a Metróból! lehetne a címe és Cannes-ban mutatnák be. Annyi szépség van Romániában, a művészeink viszont inkább a mocsokban turkálnak. Micsoda igazságtalanság ez a román néppel szemben!
Mert ha nem így lenne, a román olvasók nem zabálnák japánok, törökök, zsidók és amerikaiak regényeit. Ezért szükség van egy szép, lelkesítő, felemelő Felhívásra, vagy Utasításra: vannak tehetségeink, van fényes jövőnk, bátorítsuk a szép kultúrát!
Szép számmal akadnak majd agymosottak, akik be is veszik ezeket a Románia „szépségeiről” Felhívásra, Utasításra, hülyítésre készült műveket.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.