Elég volt a román romlás virágaiból! Vidámabb ének kell nekünk!
A románoknak elegük van a szemétből. A nép azt akarja, hogy a hazai filmekből, színdarabokból és regényekből távolítsák el a szemetet. A román kultúrának olyan alkotásokkal kell jelentkeznie, melyek Románia szép dolgairól szólnak.
Adjanak ki egy miniszteri Felhívást, vagy Utasítást minden román művésznek, nemzetiségtől, vallástól, nemi irányultságtól, vagyontól, képzettségtől vagy a tehetség mértékétől függetlenül, mely szerint a mostantól létrehozott művészeti alkotásoknak szép tetteket, érzéseket, sikereket és történeteket kell megjeleníteniük a román nép életéből. Eljött a pillanat, hogy a sötétség megannyi éve után, a művészek napvilágra jöjjenek.
azokból a filmekből, melyek csak disznóságokkal nyernek el nemzetközi díjakat: abortusszal, erőszakkal, káromkodással, szegénységgel és kábítószerrel. Ugyanez érvényes a könyvekre, a színdarabokra és a vizuális művészetekre is. A nép már nagyon unja, hogy a mozikban vagy a könyvekben csak mindenféle degeneráltakkal találkozik, akik mind ugyanazokon a mocskos lakótelepeken, ugyanazokon a csapnivaló utakon, irányt vesztett és beteg emberek között élnek. Nem ez az igazi Románia! Ezért meg kell adni a jó irányt a művészeknek. Persze, nem szabad megismételni a „múlt hibáit”, amikor a kommunista párt az „1971. júliusi téziseket” diktálta. De azért nem ártana, ha megmutatnák a nép ízléséhez vezető utat a román művészeknek, akiknek csak a külföldön jár az eszük. Románoknak román kultúrát!
Vannak bőven, a művészek keressék csak meg őket, azért művészek! Például három-négy kilométernyi autópálya (önfeláldozó) felavatása nem pozitív dolog Romániára nézve? Miért ne készülne erről előadás a Ion Caramitru által vezetett Nemzeti Színházban? Aztán az nem nagy siker, ha valamelyik megyeszékhelyen megnyílik egy mall? Vagy a megbuherált fertőtlenítőt használó orvosok hősiessége, a villany nélküli faluban oktató tanítók elkötelezettsége, az egyes vállalkozók által be nem fizetett adó behajtásáért küzdő ANAF-felügyelők (adóhatóság – a szerk.) vajon nem lehetnének művészeti alkotások alanyai? A Bukaresti Román Opera pont megfelelő hely lenne az ilyenfajta alkotások színrevitelére. A filmrendezőket nem érdekelné egy szerelmi történet az új bukaresti metróvonal egyik munkása és egy fiatal vállalkozónő között, aki európai pénzekből indít online virágkereskedést? A filmnek Üdvözlet a Metróból! lehetne a címe és Cannes-ban mutatnák be. Annyi szépség van Romániában, a művészeink viszont inkább a mocsokban turkálnak. Micsoda igazságtalanság ez a román néppel szemben!
Mert ha nem így lenne, a román olvasók nem zabálnák japánok, törökök, zsidók és amerikaiak regényeit. Ezért szükség van egy szép, lelkesítő, felemelő Felhívásra, vagy Utasításra: vannak tehetségeink, van fényes jövőnk, bátorítsuk a szép kultúrát!
Szép számmal akadnak majd agymosottak, akik be is veszik ezeket a Románia „szépségeiről” Felhívásra, Utasításra, hülyítésre készült műveket.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
… mi történik, ha páncélos csapatszállító járművek nem tartják be az előírt követési távolságot? És a medvék lassan megszállják Kolozs megyét.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Bírálatok kereszttüzébe került nemzettársai körében a magyarok iránt leplezetlen rokonszenvvel viseltető Lucian Mîndruță bukaresti újságíró, rádiós műsorvezető. Az ismert médiaszakember keményen beolvasott azoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik.
Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.