Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje az eddigi adatok szerint majdnem kétmillió közvetlen szavazattal többet kapott a november 8-i amerikai választáson, mint a megválasztott elnök, Donald Trump – számol be az MTI.

Trump az elektorokra épülő választási rendszernek köszönheti győzelmét – amelyet egyébként korábban bírált.

Olvasson még:

Az elektori rendszer lényege, hogy az elnököt nem közvetlenül a „népi” szavazatok (popular vote) alapján választják, hanem az államok képviselőiből álló testület, az Elektori Kollégium voksai alapján. Az pedig, hogy melyik tagállam milyen „színezetű” elektorokat delegál a testületbe, természetesen attól függ, hogy az adott államban melyik jelölt gyűjtött be több szavazatot – de mivel a legtöbb államban a „győztes mindent visz” el érvényesül, szinte mindegy, mekkora szavazatkülönbség van a két jelölt között, az első helyezett úgyis megkapja az illető állam elektorait.

Clinton veresége nagyrészt annak tudható be, hogy három szövetségi államban – a sok elektort adó Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban – alulmaradt. Pennsylvaniában és Wisconsinban változatlanul Donald Trumpé a közvetlen (tehát nem az elektorok, hanem a választópolgárok által leadott) szavazatok többsége.

Az adatok mindazonáltal változnak: a választók által leadott szavazatok összesítése során, az elmúlt napokban előfordult már, hogy Clinton előnye országosan meghaladta a kétmillió voksot, de szerdára, újabb összesítések után ismét kétszázezerrel a kétmillió alá csökkent a fölénye.

Mivel Clinton nagyon nagy arányban veszített az elektori szavazatokból – neki 232 elektort sikerült megnyernie, míg a Trumpot támogató elektorok száma 290 –, a reá adott közvetlen voksok számának szaporodása nem változtat az elnökválasztás eredményén.
Clinton néhány híve és szövetségese azonban nem képes belenyugodni a vereségbe, és azt hangoztatja, hogy Hillary Clintonnak a voksok újraszámlálását kellene kérnie, éppen Pennsylvaniában és Wisconsinban. Felvetik még azt is, hogy Trump győzelme sok szavazókörzetben esetleg azért volt lehetséges, mert külföldiek meghackelték a választási rendszer számítógépeit.

Szintén az újraszámlálás mellett van Jill Stein, a Zöldek volt elnökjelöltje is. Sajtójelentések pedig korábban arról számoltak be, hogy a Hillary Clinton kampányát jelentős összegekkel támogató milliárdos, Soros György hajlandó anyagilag támogatni a tüntetők mellett az újraszámlálást követelőket is.

Választási szakemberek és a Központi Választási Bizottság ugyanakkor már korábban közölte: sehol semmiféle visszaélés, csalás vagy idegen hackertámadás nem történt.

Az, hogy olyan jelölt nyerje az amerikai elnökválasztást, aki országosan kevesebb szavazatot kapott ellenfelénél, nagyon ritka, de nem példátlan: legutóbb 2000-ben fordult elő ilyen, amikor az elektori rendszer az ifjabb Busht segítette a Fehér Házba Al Gore-ral szemben. A szisztéma aránytalanságai azonban korábban is megmutatkoztak: Ronald Reagan például 1984-ben az Elektori Kollégiumban a maximális 538 szavazatból 525-öt kapott, miközben országosan 58 százalékkal nyert.

A Politico című lap arról is beszámolt, hogy Donald Trump népszerűsége folyamatosan emelkedik. A lap a Morning Consult nevű közvélemény-kutató intézettel közösen készített felmérést, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 46 százaléka nagyon kedvezően ítéli meg a megválasztott elnököt. Ez a választások óta eltelt két hétben 9 százalékos népszerűség-növekedést jelent. Pozitívan ítélik meg az emberek Trump erőfeszítéseit a politikai átmenet lebonyolításában is.