// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A polgári Kolozsvár Erdély első filmesének lencséjén keresztül

// HIRDETÉS

A fényképészet és mozgóképkészítés hajnalán alkotó Orbán Lajos amatőr felvételei izgalmas helytörténeti adalékkal szolgálnak, de a 30-as évekbeli kolozsvári polgárok családi életébe is bepillantást engednek.

Az Audiovizuális Örökség Világnapja alkalmából Kolozsvár adiovizuális hagyatékát gazdagító, eddig még nem látott amatőr fotókból és mozgóképekből nyílt izgalmas kiállítás a Sapientia egyetem kolozsvári karának Torda úti épületében. A Látható Kolozsvár című tárlat Orbán Lajos (1897–1972) amatőr fotográfus hobbiból készített képeit mutatja be felelevenítve a két világháború közötti időszak jellegzetes hangulatát a kincses városban.

A média tanszék oktatói és Oláh László

A kiállítást Pethő Ágnes, a média szak tanszékvezetője, Blos-Jáni Melinda és Buglya Sándor oktatók nyitották meg Orbán Lajos fiának, Orbán Lászlónak a jelenlétében. Elhangzott: Erdély audiovizuális hagyatékának ápolására egyesületet alapítottak, és várják mindazoknak a jelentkezését, akik Orbán Lajos fotóihoz hasonló, helytörténeti értékkel bíró fotók vagy mozgóképek birtokában vannak. A filmgyártásban fontos szerepet betöltő Kolozsvár a fényképészet és mozgóképkészítés hajnalán készült emlékeit gyűjtenék egybe.

Pillanatképek a Sétatérről 

Az Orbán Lajos hagyatéka azért különleges, mert egy részük olyan üvegnegatívokról származik, melyeket nyolcvan évig érintetlenül hagytak – hívta fel a figyelmet Blos-Jáni Melinda. A mozgóképek kapcsán elmondta: Orbán Lajos gyakorlatilag az első erdélyi filmes, hiszen az amatőröknek szánt keskenyfilm technológiát 1927-ben bocsátották piacra, ő pedig már 1928-ben forgatott. Általában a családi élet pillanatait örökítette meg, de felvételeit művészi szándék vezérelte. Fia, Orbán László a tárlatnyitón meghatódva mondta el: bár életében számos díjban részesült, apja műveit sohasem állították ki.

Kolozsvári sztereoképek a múltból

A tárlat egyébként három részre tagolódott: Kolozsvár Főterét, illetve a Sétateret megörökítő fotókra, valamint a családi életet bemutató portrékra. Az utcai életképeken keresztül kirajzolódik Kolozsvár arca, ahogyan a 30-as években alkotó fotóamatőr látta.

Kik lakták be Kolozsvár főterét, a Sétateret, és hogyan nézett ki egy családi ház az 1930-as években? Milyen volt a városi forgalom a konflisok és az automobilok korában? Hogyan látott az 1930-as évekbeli polgár? Milyen társaságokhoz csatlakozhatott az, aki kedvét lelte a fényképezésben? Többek között ez is kiderül a képekből. A kiállítás szervezői igyekeztek interaktívvá tenni a tárlatot: a játékos kedvű érdeklődők térképen jelölhették be a beazonosított helyszíneket, épületeket, míg egy optikai illúziót keltő eszközön kétdimenziós képeket lehetett megcsodálni. Régi könyveket, képeslapokat egyaránt fel lehetett lapozni.

A Főtér nyugati oldala és a Főtér szerkesztőségének épülete

Érdemes tehát megnézni a rendhagyó kiállítást, a helytörténet szerelmesei semmiképpen ne hagyják ki: november 19-ig, naponta 10 és 18 óra között várják az érdeklődőket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről
Főtér

Miért akarunk kifesteni egy égő házat? Gondolatok az iskolai egyenruhák kérdéséről

Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS