// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

A románok nagy dilemmája

// HIRDETÉS

Hogy akkor most a bukovinaiak vagy sem? És ha igen, miért? Esetleg az osztrák-magyar monarchiának lenne hozzá valami köze?

Szucsáva (Suceava) megye lakóinak gyakran kell cáfolniuk a Románia többi térségéből származó barátaik tirádáit, akik azzal „vádolják” őket, hogy moldovaiak.

A Bukovina megnevezést 1774 után használták hivatalosan, amikor a Habsburg Birodalomhoz csatolták a régiót.

Ennek ellenére a Bukovina kifejezés először egy középkori dokumentumban jelent meg, Moldva északnyugati részének megjelölésére. A Muşat-házi I. Roman, Moldva uralkodója 1392. március 30-án három falut adományozott Ionaş Viteazulnak, melyek a Szeret mentén helyezkedtek el, a következő megjegyzéssel: „Felfele egészen a nagy Bukovináig, amerre a Dobrinăuţi-ba vezető út húzódik.”

1774-ig, amikor Moldva északnyugati része a Habsburg Birodalom egyik régiója lett, a Bukovina név nem jelenik meg újra a történelmi dokumentumokban, ehelyett Moldvaföld Felföldje néven ismerték. A Bukovina név csak a Habsburg közigazgatás bevezetése után lett hivatalos. Az elnevezés nem terjedt el túl gyorsan, és vele párhuzamosan a Felföld, Plonina, Cordun vagy Arboroasa is használatban volt.

A Bukovina név a németül Bükkösök Földjét jelentő Buchenlandból származik.

Pontosabban, Bukovina térség neve a szláv eredetű, „bükköt” jelentő „buk” szóból származik.

„A Bukovina elnevezést a régió Habsburg Birodalomhoz való csatolása után kezdték használni. Addig Moldva északi részét gyakran Moldvaföld Felföldjének nevezték. A Bukovina a német Buchenland szóból származik, mely Bükkösök Földjét, vagy Tartományát jelenti”, magyarázta a szucsávai Ilie Gliga történész.

Gabriel Spleny tábornok volt a Szucsáva, Szeretvásár (Siret) és Csarnóca (Cernăuţi, Csernyivci) városokat magába foglaló, nagyjából 10.500 négyzetkilométeres és csaknem 72 000 fős lakosságú Bukovina első kormányzója. 1779-ben Carol Enzenberg tábornok lett Bukovina új kormányzója, akitől a krónikások szerint a régió új neve származott, a térségbeli híres bükkösökről, és ez az elnevezés a mai napig fennmaradt.

Bukovina kormányzója 1848 nyarán kérte a térség leválasztását Galíciáról.

Ennek alapján az osztrákok 1849. március 4-én az osztrák uralkodói ház autonóm tartományává nyilvánították Bukovinát, hercegségi ranggal.

1875-ben nyílt meg a csarnócai egyetem, ahol több olyan román is tanult, akik Bukovina Romániával való egyesüléséig életben tartották a román nemzettudatot.

Románia első világháborús szerepvállalásának az is célja volt, hogy visszaszerezzen egyes más államok közigazgatása alá tartozó, román lakosú területeket. Ferenc József osztrák-magyar császár a birodalom minden nemzetének felkínálta a lehetőséget autonómiája kikiáltására. 1918. november 28-án, egy Csarnócán tartott kongresszuson kikiáltották Bukovina egyesülését Romániával.

„Románia az etnikumok közötti együttműködés ragyogó példája volt. A második világháború után

újra felbukkant a híres «homo bucovinensis» kifejezés,

aki a toleráns, legalább két nyelven beszélő és az etnikumok közötti békés együttélés modelljét kínáló egyén prototípusa volt”, mutatott rá Emmanuel Turczyski német történész Mihai Iacobescuval, a román történelemírásban Bukovináról készült legátfogóbb és legnagyobbra tartott történelmi szintézis (Din istoria Bucovinei, I. köt., 1774-1862, Bukarest, Akadémiai Kiadó, 1993) szerzőjével folytatott beszélgetése során.

„Moldova tehát átmeneti elnevezés mások időbeliségében, míg Bukovina másfél évszázadon keresztül maga az időbeliség, tehát az európai történelmi kortárs lét vállalása volt. Következésképpen bármilyen Bukovinára való utalás egy bizonyos időszakra, egy alakulóban lévő történelmi civilizációra vonatkozik, de egy ezzel párhuzamosan elkeseredetten őrzött ősi szellemiségre is, ugyanis e három támpont egyike sem jellemző az egész Moldvára”, állítja Ion Drăguşanul szucsávai történész Povestea aşezărilor bucovinene című dolgozatában.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS