A magyarországi helyszínekhez csatlakozva immár Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is lehet szavazni a kedvencekre.
A Budaörsön indult, első animációs filmeket bemutató Primanima nemzetközi filmfesztivál idén négy erdélyi városban is szervez vetítéssorozatot a központi vetítésekkel párhuzamosan a hét folyamán.
Mind a négy helyszínen gyerekfilmeket vetítenek.
A Primanimára nevezett több mint 500 animációs rövidfilmből a felnőttekből és gyerekekből álló előzsűri kiválasztott 30 mesefilmet, az alkotások október közepén versenybe szállnak a legfiatalabb nézők kegyeiért. A fesztiválon a rövid animációs mesefilmeket három korcsoportra osztva vetítik, így az óvodások, kisiskolások és a felső tagozatosok is találnak kedvükre való animációs filmeket.
A közel egyórás vetítéseket minden helyszínen közönségszavazás kíséri, amely alapján két díjat ítélnek oda. A Legjobb Nemzetközi Gyerekfilm díjáért 9 országból 21 mesefilm verseng, míg az összesen 9 darab hazai alkotás a Legjobb Magyar Gyerekfilmnek járó Csermák Tibor-díjért száll ringbe, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa ajánlott fel. Az idén alapított díjat a szervezők az 1965-ben fiatalon elhunyt animációs rendezőről, Csermák Tiborról nevezték el, aki jövőre lenne 90 éves.
Csermák az 50–60-as években a legendás budapesti Pannónia Filmstúdió égisze alatt számos kultikus mesefilm készítésében vett részt, így A kiskakas gyémánt félkrajcárja, a Két bors ökröcske, valamint a legelső magyar mesesorozat, a Peti című rajzfilmszériában is dolgozott. Rendezőként legnagyobb sikerét A piros pöttyös labda című filmmel érte el, amely 1961-ben Velencében a gyermekfilm-fesztiválon fődíjat kapott.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke bocsánatkérést vár Zelenszkijtől, és felszólítja az Ukrajna területén élő kisebbségek jogainak biztosítására.
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.