Idén először Erdélyben is vetítik a Primanima mesefilmjeit
A magyarországi helyszínekhez csatlakozva immár Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is lehet szavazni a kedvencekre.
A Budaörsön indult, első animációs filmeket bemutató Primanima nemzetközi filmfesztivál idén négy erdélyi városban is szervez vetítéssorozatot a központi vetítésekkel párhuzamosan a hét folyamán.
Csíkszereda – Csíki Székely Múzeum
- október 19. (szerda) 10:00
- október 20. (csütörtök) 10:00
- október 21. (péntek) 12:00
Nagyvárad – Partiumi Keresztény Egyetem, díszterem
- október 19. (szerda) 10:00–18:00
Kolozsvár – Sapientia egyetem, aula
- október 22. (szombat) 11:00; 12:00; 13:30
Sepsiszentgyörgy – MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér
- október 20. (csütörtök) 16:00–19:00
Mind a négy helyszínen gyerekfilmeket vetítenek.
A Primanimára nevezett több mint 500 animációs rövidfilmből a felnőttekből és gyerekekből álló előzsűri kiválasztott 30 mesefilmet, az alkotások október közepén versenybe szállnak a legfiatalabb nézők kegyeiért. A fesztiválon a rövid animációs mesefilmeket három korcsoportra osztva vetítik, így az óvodások, kisiskolások és a felső tagozatosok is találnak kedvükre való animációs filmeket.
A közel egyórás vetítéseket minden helyszínen közönségszavazás kíséri, amely alapján két díjat ítélnek oda. A Legjobb Nemzetközi Gyerekfilm díjáért 9 országból 21 mesefilm verseng, míg az összesen 9 darab hazai alkotás a Legjobb Magyar Gyerekfilmnek járó Csermák Tibor-díjért száll ringbe, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa ajánlott fel. Az idén alapított díjat a szervezők az 1965-ben fiatalon elhunyt animációs rendezőről, Csermák Tiborról nevezték el, aki jövőre lenne 90 éves.
Csermák az 50–60-as években a legendás budapesti Pannónia Filmstúdió égisze alatt számos kultikus mesefilm készítésében vett részt, így A kiskakas gyémánt félkrajcárja, a Két bors ökröcske, valamint a legelső magyar mesesorozat, a Peti című rajzfilmszériában is dolgozott. Rendezőként legnagyobb sikerét A piros pöttyös labda című filmmel érte el, amely 1961-ben Velencében a gyermekfilm-fesztiválon fődíjat kapott.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.
Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
