// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Idén először Erdélyben is vetítik a Primanima mesefilmjeit

// HIRDETÉS

A magyarországi helyszínekhez csatlakozva immár Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is lehet szavazni a kedvencekre.

A Budaörsön indult, első animációs filmeket bemutató Primanima nemzetközi filmfesztivál idén négy erdélyi városban is szervez vetítéssorozatot a központi vetítésekkel párhuzamosan a hét folyamán.

Csíkszereda – Csíki Székely Múzeum

  • október 19. (szerda) 10:00
  • október 20. (csütörtök) 10:00
  • október 21. (péntek) 12:00

Nagyvárad – Partiumi Keresztény Egyetem, díszterem

  • október 19. (szerda) 10:00–18:00

Kolozsvár – Sapientia egyetem, aula

  • október 22. (szombat) 11:00; 12:00; 13:30

Sepsiszentgyörgy – MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér

  • október 20. (csütörtök) 16:00–19:00

Mind a négy helyszínen gyerekfilmeket vetítenek.

A Primanimára nevezett több mint 500 animációs rövidfilmből a felnőttekből és gyerekekből álló előzsűri kiválasztott 30 mesefilmet, az alkotások október közepén versenybe szállnak a legfiatalabb nézők kegyeiért. A fesztiválon a rövid animációs mesefilmeket három korcsoportra osztva vetítik, így az óvodások, kisiskolások és a felső tagozatosok is találnak kedvükre való animációs filmeket.

A közel egyórás vetítéseket minden helyszínen közönségszavazás kíséri, amely alapján két díjat ítélnek oda. A Legjobb Nemzetközi Gyerekfilm díjáért 9 országból 21 mesefilm verseng, míg az összesen 9 darab hazai alkotás a Legjobb Magyar Gyerekfilmnek járó Csermák Tibor-díjért száll ringbe, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa ajánlott fel. Az idén alapított díjat a szervezők az 1965-ben fiatalon elhunyt animációs rendezőről, Csermák Tiborról nevezték el, aki jövőre lenne 90 éves.

Csermák az 50–60-as években a legendás budapesti Pannónia Filmstúdió égisze alatt számos kultikus mesefilm készítésében vett részt, így A kiskakas gyémánt félkrajcárja, a Két bors ökröcske, valamint a legelső magyar mesesorozat, a Peti című rajzfilmszériában is dolgozott. Rendezőként legnagyobb sikerét A piros pöttyös labda című filmmel érte el, amely 1961-ben Velencében a gyermekfilm-fesztiválon fődíjat kapott.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS