// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Idén először Erdélyben is vetítik a Primanima mesefilmjeit

// HIRDETÉS

A magyarországi helyszínekhez csatlakozva immár Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is lehet szavazni a kedvencekre.

A Budaörsön indult, első animációs filmeket bemutató Primanima nemzetközi filmfesztivál idén négy erdélyi városban is szervez vetítéssorozatot a központi vetítésekkel párhuzamosan a hét folyamán.

Csíkszereda – Csíki Székely Múzeum

  • október 19. (szerda) 10:00
  • október 20. (csütörtök) 10:00
  • október 21. (péntek) 12:00

Nagyvárad – Partiumi Keresztény Egyetem, díszterem

  • október 19. (szerda) 10:00–18:00

Kolozsvár – Sapientia egyetem, aula

  • október 22. (szombat) 11:00; 12:00; 13:30

Sepsiszentgyörgy – MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér

  • október 20. (csütörtök) 16:00–19:00

Mind a négy helyszínen gyerekfilmeket vetítenek.

A Primanimára nevezett több mint 500 animációs rövidfilmből a felnőttekből és gyerekekből álló előzsűri kiválasztott 30 mesefilmet, az alkotások október közepén versenybe szállnak a legfiatalabb nézők kegyeiért. A fesztiválon a rövid animációs mesefilmeket három korcsoportra osztva vetítik, így az óvodások, kisiskolások és a felső tagozatosok is találnak kedvükre való animációs filmeket.

A közel egyórás vetítéseket minden helyszínen közönségszavazás kíséri, amely alapján két díjat ítélnek oda. A Legjobb Nemzetközi Gyerekfilm díjáért 9 országból 21 mesefilm verseng, míg az összesen 9 darab hazai alkotás a Legjobb Magyar Gyerekfilmnek járó Csermák Tibor-díjért száll ringbe, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa ajánlott fel. Az idén alapított díjat a szervezők az 1965-ben fiatalon elhunyt animációs rendezőről, Csermák Tiborról nevezték el, aki jövőre lenne 90 éves.

Csermák az 50–60-as években a legendás budapesti Pannónia Filmstúdió égisze alatt számos kultikus mesefilm készítésében vett részt, így A kiskakas gyémánt félkrajcárja, a Két bors ökröcske, valamint a legelső magyar mesesorozat, a Peti című rajzfilmszériában is dolgozott. Rendezőként legnagyobb sikerét A piros pöttyös labda című filmmel érte el, amely 1961-ben Velencében a gyermekfilm-fesztiválon fődíjat kapott.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS