A, nos, enyhén szólva hevenyészett emelvény már vagy két napja ott áll Mátyás király szobra alatt. Kérdés, miért?
Valakik szép román zászlókat és még szebb feliratokat aggattak rá. Minek eredményeképpen az egész kezdett nagyon úgy kinézni, mint egy zsibvásári hirdetőtábla, amin az áll, hogy Románia... eladó.
Pedig a megfogalmazott üzenetek egyike épp az ellenkezőjéről szól. Amint a szakavatott, magyarbarátságáról híres kolozsvári Napoca News oldalról megtudtuk, az emelvény a... ööö... A Nemzet Felszabadításának Felvonulása című rendezvény kelléke volt, amelyen a cikk szerzője szerint nagyon kevesen, alig egy tucatnyi igazi román ember vett részt. Ez amúgy két dolgot jelenthet. Az egyik: a románokat már nem érdekli annyira a nemzeti hőzöngés. (Hm.) A másik: nagyon gagyi volt a szervezés.
No de mindegy, ha már ilyen szarul sült el a dolog, a szervezők gondoltak egyet, és ott felejtették a csodálatos pódiumot, Kolozsvár kellős közepén. Kérdezzük: vajon miért nem vitték át a cuccot Avram Iancu szobra elé? Költői kérdés, persze. Igaz,azt is kérdezhetnénk, Kolozsvár rendszerető polgármesterének szemét miért nem szúrja a látvány?
Inkább nem kérdezünk semmit. Megyünk tovább. A fantasztikus kreációt meg majd elmossa az eső. Vagy az idő. Mindegy.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.