// 2026. november 16., hétfő // Ödön

A zászlóbotrány után Magyarország ismét bezzegország lett

// HIRDETÉS

A jóindulatú román sajtó megint előkapta a magyarországi Bedő esetét.

Miközben úgy tűnik, hogy Romániában a magyar zászló minden egyes megjelenése hidegrázást okoz a bukaresti hatóságoknak, Magyarországon vannak olyan közösségek, ahol jelentős a románok aránya és ahol a román zászló senkit sem zavarva lobog a közintézményeken.

Bedeunek, vagy magyar nevén Bedőnek széles utcái és alacsony, zöldellő fákkal övezett házai vannak. Semmiben sem különbözik a kelet-magyarországi és nyugat-romániai alföldön szétszórt falvaktól. A település a Debrecent a borsi vámmal összekötő teherautó-út mentén helyezkedik el. Az út ugyanolyan pocsék, mint a Nagyváradot Margittával összekötő toldozott-foltozott. Az egyetlen dolog, ami megkülönbözteti a többi magyar falutól, például Ártándtól, az a lakosai nagy része által beszélt nyelv. Bedőben szinte mindenki beszéli, legalább valamennyire, a román nyelvet.

Csak néhány száz lakója van. A legutóbbi népszámlálás szerint 117-en románok. Az adatok szerint, a falu lakóinak 62 százaléka magyarnak, 32 százaléka románnak vallotta magát, a többi roma. Régebben sokkal nagyobb volt a románok aránya, de az utóbbi évszázad folyamán egy részüket elmagyarosították, főleg azokat, akik vegyes családokból származtak. A falu lakóinak 55 százaléka felekezeti szempontból görög-katolikus, 2 százalék pedig ortodox és ők szinte mind román eredetűek. Bedőben 11 százalékot tesz ki a reformátusok, 10 százalékot a római katolikusok aránya, a többi esetében pedig nem ismert a felekezeti hovatartozás.

„Itt a faluban mindenki beszéli a magyart és a románt is. A határ innenső és túlsó oldalán is vannak rokonaink. Amikor a kommunisták voltak hatalmon, nehezebben tartottuk a kapcsolatot, de most, mióta bejutottunk Európába, már nincs semmilyen gond. Még a romániai tévé és rádió is eljut idáig”, mesélte egy öregember, aki éppen a portája előtti járdát seperte. Elmondta még, hogy a román nyelvet a középkorúak beszélik rosszul. „A kommunisták idejében nem fűződött érdek a román nyelv ismeretéhez. Most viszont a gyermekek tanulják a románt, mert így könnyebben találnak munkát”, teszi még hozzá partiumi tájszólású és erős akcentusú beszéddel.

A románul beszélő könnyebben munkát talál

Valóban, a határ mentén gyöngysorként elhelyezkedő magyar falvak fiataljai közül sokan Romániában dolgoznak. A legtöbben az utóbbi években figyelemre méltó virágzást megtapasztaló Nagyváradra ingáznak. Egyesek az ipari parkokban dolgoznak, mások építkezéseken. Nagyváradon javában fejlődik az ingatlanpiac és aki járatos az építkezésekben és a beltéri munkákhoz is ért, annak keresete könnyen meghaladhatja az 1.000 eurót, ami jóval több, mint amennyit Magyarországon a mezőgazdaságban el lehet érni.

Azok számára, akik Nagyváradon akarnak dolgozni, a román nyelv ismerete egyértelmű előnyt jelent, ezért nagy az érdeklődés a bedői kétnyelvű iskola iránt. A diákok a magyarországi tanterv szerint tanulnak, de hetente öt órát tanulnak román nyelvet és egy órában a román hagyományokról és kultúráról is. De Bedőben a legfontosabb román nyelvleckék azok, amikor a román és a magyar gyermekek együtt játszanak. Ilyenkor egymás nyelvét tanulják, ezért Bedőben az irodalmi román nyelvet és nem a partiumi tájszólást csak azok beszélik, akik a határ túloldalán születtek és Magyarországra költöztek.

Az egyik példa a Veszprémi család, mely eladta a nagyváradi lakását, hogy Bedőre költözzenek. 2007–2008 környékén a lakás a román városban négyszer többet ért, mint bármelyik ház a magyarországi falvakban és a különbözet egy részéből a házaspár földet vásárolt Bihar és Hajdú-Bihar megyében is. A Veszprémi házaspár partiumi magyar etnikumú, de két kislányuk románt is tanul az iskolában.

„Nem számít, milyen nyelven beszélsz, az emberség a fontos. Romániában is, Magyarországon is otthon vagyunk”, mondta Veszprémi László. Leonard Horvath kolozsvári történész azt mondja, hogy

„Közép-Európában szabály volt az etnikumok közötti megértés.

A konfrontációs esetek sokkal ritkábbak voltak, mint azok az alkalmak, amikor az emberek együttműködtek és megértették egymást. A kommunizmus bukása után az Európa ezen részében élő emberek kezdték újra felfedezni a régi értékeket. Bátorításra és népszerűsítésre érdemes a bedői modell”.

A bedői románok is osztják ezt a véleményt. Az egyik helybéli azt mondja, hogy a bedői románoknak a nemzeti jelleg megőrzésével kapcsolatosan egyetlen megvalósulatlan óhajuk van: a román nyelvű misék. A faluban magyar görög-katolikus pap szolgál, aki a debreceni székhelyű Hajdúdorogi Érsekséghez tartozik, és aki a bedői magyaroknak és románoknak egyformán tart miséket. Egyes falubeli románok szeretnék, ha a pap megtanulna románul, vagy olyan helytartót kapnának, aki a nyelvükön szolgálna. Az ezzel kapcsolatos első elégedetlenségek már több mint egy évszázada megjelentek.

Zaklatott évszázad

Erdélyt a XIX. század végén és a XX. század elején, pontosabban az 1867–1918 időszakban, a kiegyezés után, vagyis Ausztria–Magyarország létrehozása után a Magyar Királyság részévé tették. Minden görög-katolikus (akik többségben voltak a térségben) a balázsfalvi székhelyű Gyulafehérvári és Fogarasi Görög-katolikus Érsekségnek alárendelt nagyváradi Rómával Egyesült Román Egyházmegyéhez tartozott. De Ausztria–Magyarországon a görög-katolikusok nemcsak románok voltak. A királyság északi részén rutének és szlovákok is voltak, ez utóbbiak elsősorban Nyíregyháza környékén.

Sokan elmagyarosodtak, az eperjesi és miskolci rutén görög-katolikusok pedig egy magyar nyelvű, Hajdúdorog székhelyű görög-katolikus egyházmegye létrehozását kérték a Vatikántól. X. Pius pápa az apsai Victor Mihali román érsek ellenállása dacára 1912-ben engedélyezte ennek az egyházmegyének a létrehozását.

Az új egyházszervezési struktúra 73 egyházkerületet és több mint 73.000 hívőt vett át a Rómával Egyesült Román Egyháztól. Sokan vegyes családból származtak, az elkövetkező években pedig magyar identitást választottak. X. Pius pápa döntése nemcsak erre a közösségre hatott ki, hanem Románia és Magyarország közös történelmére is. Az első világháború végén az 1920-as trianoni békeszerződésben rögzített határ nagyrészt a nagyváradi és hajdúdorogi görög-katolikus egyházmegyék közötti határ vonalát követte.

Most viszont

nagyon jó kapcsolat van a román és a magyar görög-katolikus egyházi vezetők között,

miután mindkét templomnak szembesülnie kellett a kommunista üldözéssel. Romániában az üldözés keményebb volt, mert a bolsevikok betiltották a Rómával Egyesült, Görög-katolikus Román Egyházat, püspökeit pedig börtönbe vetették. A magyar görög-katolikusok sem úszták meg az elnyomást, főleg az 1956-os szovjetellenes forradalom után. Ezért aztán 1989 mindkét egyház számára az újjászületést jelentette.

Sőt, a Vatikán támogatta egyházi struktúráik helyreállítását. A Román Unitus Érsekség Főérsekséggé vált, ami az ortodox pátriárkia megfelelője, a Hajdúdorogi Görög-katolikus Egyházmegye pedig sui juris Érsekséggé vált, Debrecen székhellyel. Jelenleg sok román görög-katolikus vesz részt a magyar görög-katolikusok zarándoklatain, melyeket a máriapócsi kegyhelyhez szerveznek Nagyboldogasszony napja alkalmából, és sok magyarországi görög-katolikus szokta Szent Miklós napján felkeresni a nagyváradi román unitus katedrálist a templomi búcsú alkalmából. A bedői románok is azt remélik, hogy imáik meghallgattatnak, és olyan papot kapnak, aki a nyelvükön is tud majd misézni.

 

A címet a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS