// 2026. november 19., csütörtök // Erzsébet

A zászlóbotrány után Magyarország ismét bezzegország lett

// HIRDETÉS

A jóindulatú román sajtó megint előkapta a magyarországi Bedő esetét.

Miközben úgy tűnik, hogy Romániában a magyar zászló minden egyes megjelenése hidegrázást okoz a bukaresti hatóságoknak, Magyarországon vannak olyan közösségek, ahol jelentős a románok aránya és ahol a román zászló senkit sem zavarva lobog a közintézményeken.

Bedeunek, vagy magyar nevén Bedőnek széles utcái és alacsony, zöldellő fákkal övezett házai vannak. Semmiben sem különbözik a kelet-magyarországi és nyugat-romániai alföldön szétszórt falvaktól. A település a Debrecent a borsi vámmal összekötő teherautó-út mentén helyezkedik el. Az út ugyanolyan pocsék, mint a Nagyváradot Margittával összekötő toldozott-foltozott. Az egyetlen dolog, ami megkülönbözteti a többi magyar falutól, például Ártándtól, az a lakosai nagy része által beszélt nyelv. Bedőben szinte mindenki beszéli, legalább valamennyire, a román nyelvet.

Csak néhány száz lakója van. A legutóbbi népszámlálás szerint 117-en románok. Az adatok szerint, a falu lakóinak 62 százaléka magyarnak, 32 százaléka románnak vallotta magát, a többi roma. Régebben sokkal nagyobb volt a románok aránya, de az utóbbi évszázad folyamán egy részüket elmagyarosították, főleg azokat, akik vegyes családokból származtak. A falu lakóinak 55 százaléka felekezeti szempontból görög-katolikus, 2 százalék pedig ortodox és ők szinte mind román eredetűek. Bedőben 11 százalékot tesz ki a reformátusok, 10 százalékot a római katolikusok aránya, a többi esetében pedig nem ismert a felekezeti hovatartozás.

„Itt a faluban mindenki beszéli a magyart és a románt is. A határ innenső és túlsó oldalán is vannak rokonaink. Amikor a kommunisták voltak hatalmon, nehezebben tartottuk a kapcsolatot, de most, mióta bejutottunk Európába, már nincs semmilyen gond. Még a romániai tévé és rádió is eljut idáig”, mesélte egy öregember, aki éppen a portája előtti járdát seperte. Elmondta még, hogy a román nyelvet a középkorúak beszélik rosszul. „A kommunisták idejében nem fűződött érdek a román nyelv ismeretéhez. Most viszont a gyermekek tanulják a románt, mert így könnyebben találnak munkát”, teszi még hozzá partiumi tájszólású és erős akcentusú beszéddel.

A románul beszélő könnyebben munkát talál

Valóban, a határ mentén gyöngysorként elhelyezkedő magyar falvak fiataljai közül sokan Romániában dolgoznak. A legtöbben az utóbbi években figyelemre méltó virágzást megtapasztaló Nagyváradra ingáznak. Egyesek az ipari parkokban dolgoznak, mások építkezéseken. Nagyváradon javában fejlődik az ingatlanpiac és aki járatos az építkezésekben és a beltéri munkákhoz is ért, annak keresete könnyen meghaladhatja az 1.000 eurót, ami jóval több, mint amennyit Magyarországon a mezőgazdaságban el lehet érni.

Azok számára, akik Nagyváradon akarnak dolgozni, a román nyelv ismerete egyértelmű előnyt jelent, ezért nagy az érdeklődés a bedői kétnyelvű iskola iránt. A diákok a magyarországi tanterv szerint tanulnak, de hetente öt órát tanulnak román nyelvet és egy órában a román hagyományokról és kultúráról is. De Bedőben a legfontosabb román nyelvleckék azok, amikor a román és a magyar gyermekek együtt játszanak. Ilyenkor egymás nyelvét tanulják, ezért Bedőben az irodalmi román nyelvet és nem a partiumi tájszólást csak azok beszélik, akik a határ túloldalán születtek és Magyarországra költöztek.

Az egyik példa a Veszprémi család, mely eladta a nagyváradi lakását, hogy Bedőre költözzenek. 2007–2008 környékén a lakás a román városban négyszer többet ért, mint bármelyik ház a magyarországi falvakban és a különbözet egy részéből a házaspár földet vásárolt Bihar és Hajdú-Bihar megyében is. A Veszprémi házaspár partiumi magyar etnikumú, de két kislányuk románt is tanul az iskolában.

„Nem számít, milyen nyelven beszélsz, az emberség a fontos. Romániában is, Magyarországon is otthon vagyunk”, mondta Veszprémi László. Leonard Horvath kolozsvári történész azt mondja, hogy

„Közép-Európában szabály volt az etnikumok közötti megértés.

A konfrontációs esetek sokkal ritkábbak voltak, mint azok az alkalmak, amikor az emberek együttműködtek és megértették egymást. A kommunizmus bukása után az Európa ezen részében élő emberek kezdték újra felfedezni a régi értékeket. Bátorításra és népszerűsítésre érdemes a bedői modell”.

A bedői románok is osztják ezt a véleményt. Az egyik helybéli azt mondja, hogy a bedői románoknak a nemzeti jelleg megőrzésével kapcsolatosan egyetlen megvalósulatlan óhajuk van: a román nyelvű misék. A faluban magyar görög-katolikus pap szolgál, aki a debreceni székhelyű Hajdúdorogi Érsekséghez tartozik, és aki a bedői magyaroknak és románoknak egyformán tart miséket. Egyes falubeli románok szeretnék, ha a pap megtanulna románul, vagy olyan helytartót kapnának, aki a nyelvükön szolgálna. Az ezzel kapcsolatos első elégedetlenségek már több mint egy évszázada megjelentek.

Zaklatott évszázad

Erdélyt a XIX. század végén és a XX. század elején, pontosabban az 1867–1918 időszakban, a kiegyezés után, vagyis Ausztria–Magyarország létrehozása után a Magyar Királyság részévé tették. Minden görög-katolikus (akik többségben voltak a térségben) a balázsfalvi székhelyű Gyulafehérvári és Fogarasi Görög-katolikus Érsekségnek alárendelt nagyváradi Rómával Egyesült Román Egyházmegyéhez tartozott. De Ausztria–Magyarországon a görög-katolikusok nemcsak románok voltak. A királyság északi részén rutének és szlovákok is voltak, ez utóbbiak elsősorban Nyíregyháza környékén.

Sokan elmagyarosodtak, az eperjesi és miskolci rutén görög-katolikusok pedig egy magyar nyelvű, Hajdúdorog székhelyű görög-katolikus egyházmegye létrehozását kérték a Vatikántól. X. Pius pápa az apsai Victor Mihali román érsek ellenállása dacára 1912-ben engedélyezte ennek az egyházmegyének a létrehozását.

Az új egyházszervezési struktúra 73 egyházkerületet és több mint 73.000 hívőt vett át a Rómával Egyesült Román Egyháztól. Sokan vegyes családból származtak, az elkövetkező években pedig magyar identitást választottak. X. Pius pápa döntése nemcsak erre a közösségre hatott ki, hanem Románia és Magyarország közös történelmére is. Az első világháború végén az 1920-as trianoni békeszerződésben rögzített határ nagyrészt a nagyváradi és hajdúdorogi görög-katolikus egyházmegyék közötti határ vonalát követte.

Most viszont

nagyon jó kapcsolat van a román és a magyar görög-katolikus egyházi vezetők között,

miután mindkét templomnak szembesülnie kellett a kommunista üldözéssel. Romániában az üldözés keményebb volt, mert a bolsevikok betiltották a Rómával Egyesült, Görög-katolikus Román Egyházat, püspökeit pedig börtönbe vetették. A magyar görög-katolikusok sem úszták meg az elnyomást, főleg az 1956-os szovjetellenes forradalom után. Ezért aztán 1989 mindkét egyház számára az újjászületést jelentette.

Sőt, a Vatikán támogatta egyházi struktúráik helyreállítását. A Román Unitus Érsekség Főérsekséggé vált, ami az ortodox pátriárkia megfelelője, a Hajdúdorogi Görög-katolikus Egyházmegye pedig sui juris Érsekséggé vált, Debrecen székhellyel. Jelenleg sok román görög-katolikus vesz részt a magyar görög-katolikusok zarándoklatain, melyeket a máriapócsi kegyhelyhez szerveznek Nagyboldogasszony napja alkalmából, és sok magyarországi görög-katolikus szokta Szent Miklós napján felkeresni a nagyváradi román unitus katedrálist a templomi búcsú alkalmából. A bedői románok is azt remélik, hogy imáik meghallgattatnak, és olyan papot kapnak, aki a nyelvükön is tud majd misézni.

 

A címet a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS