Miért bukott orra Klúzsnaboca, és miért győzött Temesvár?

Ez az első alkalom, hogy azt látom, a hivatalos Európa jogos és igazságos, megfelelő időben érkezett gesztust tesz a jelenlegi erdélyi, illetve bánsági helyzettel kapcsolatban: Temesvárt, a történelmi Bánság fővárosát jelölték ki arra, hogy 2021-ben egy szerbiai/montenegrói és egy görögországi várossal együtt betöltse az Európa Kulturális Fővárosa szerepet. Kluzsnaboca annak ellenére vesztett, hogy kulturális profilja jelentősebb, mint Temesváré. Kluzsnaboca egyszerű okból vesztett: NEM európai város, akkor sem, ha megfeszül! Még egy polgármesterré és miniszterelnökké lett UTC-titkárnak (Emil Boc a Kommunista Ifjak Szövetségének volt a titkára – a szerk.) is fel kell ezt majd fognia!

Örülök, hogy a zsűri nem hagyta magát átverni a Szamos-parti hivatalos ravaszkodók által, hiszen a Polgármesteri Hivatal és az egyetem (Babeş–Bolyai Tudományegyetem – a szerk.) szintjén

ilyen a hivatalos Kolozsvár: képmutató, kétszínű, nacionalista.

Kluzsnapoka a maga fasisztoid-infantilis címerével olyan hely, ahol az elavult és áldozati szerep mögé rejtett etnohegemonizmus, a nyílt rasszizmus és a klientúra-alapú lehúzósdi intézményesült és vállalt közpolitikává vált. A legsúlyosabb példák több száz kilométerről látszanak, de a magát regionális, sőt, európai „fővárosnak” képzelő provinciális beképzeltség semmibe veszi őket. Nem vagy európai és még kevésbé „főváros” csak azért, mert van egy (magyar) Wizzaired, egy (Bukarestben kitalált) filmfesztiválod, külföldi orvostanhallgatóid (akik odahaza nem érték el a bejutási jegyet), egy Ecsetgyárad és néhány tucatnyi elfogadható kávézód, borozód és klubod. Íme, három a Kolozsvár kisminkelt képén éktelenkedő öklömnyi gennyes kelés közül:

1. A (magyar, német) anyanyelv közterületi használatának megtagadása a meglévő törvények és a Románia által aláírt és ratifikált szerződések ellenére. Még a „Servus Cluj-Napoca” banner is csak… latin, román és… dák! nyelvű volt, és te Polgármesteri Hivatalként ilyesmivel vonulsz fel a zsűri előtt, miközben együttélésről és más blablákról szóló szövegekkel kábítod őket (a szerző arra utal, hogy amikor a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának egyik 1974-es ülésén Nicolae Ceauşescu előállt azzal a javaslattal, hogy változtassák meg a város nevét, ismeretlen dokumentum alapján arra hivatkozott, hogy így a városnak lenne egy római – Cluj – és egy dák – Napoca – eredetű neve – a szerk.).

Boc és a kluzsnapokai agitprop netán ezt értik többnyelvűség alatt: a latin, román és dák nyelveket?

2. A Coastei utcai, a társadalomba jól beilleszkedett romák deportálása és igazi társadalmi hulladékként történt gettósítása Pataréten (a város hulladék-lerakata – a szerk.), majd a „felszabadított” telkek átpasszolása az egyik egyháznak… (a Román Ortodox Egyháznak – a szerk.). Cinizmus az ötödik hatványon.

3. Az UNTOLD vállalkozás-fesztivál – ebben az esetben csak annyit kell mondani: városnak hátrányos csalárd szerződések, több napra lefoglalt és feldúlt közpark, maximális is tartós hangszennyezés a város jelentős részén, tönkretett és aztán egy labdarúgó-mérkőzés előtt újrafestett gyepszőnyeg.

A diagnózis egyszerű, szomorú és nem hagy helyet szofizmusoknak.

Az igazság nem alku tárgya – legfeljebb Kolozsváron, de úgy tűnik, hogy Európában nem.

Amikor a hivatalos és mainstream Kolozsvár kilép ebből a poszt-funarióta város régebbi és újabb lakóinak jelentős része – büszke (pszeudo)erdélyiek/kolozsváriak/polgárok/európaiak és ugyanakkor látens vagy akut magyar- és cigányfóbiásak – számára kollektív identitássá vált kognitív disszonanciából, akkor majd beszélhetünk Európáról és kulturális fővárosokról. Addig még van mit tanulni a bánságiaktól azt illetően, hogy miként kell viselkedni a „másikkal” egy multikulturális városban, egy multikulturális régió fővárosában. Különben is a Bánság mindig is más dimenziója volt a multikulturalitásnak, mint Erdély. Ráadásul Temesvárnak megvan a maga (igaz, feszült!) történelme az Oszmán Birodalommal, ugyanis a Habsburgok általi megszállásig „török” város volt. Temesvár az EFK keretében elmerenghet majd ezen a Kelet és Nyugat közötti kapcsolaton…

Gratulálok Timişoara, Temesvár, Temeswar, Темишвар! Kolozsváriak, sajnálom, de saját magatokkal szúrtatok ki és nem akartátok észrevenni… Köszönjétek meg Ghiţă Funarnak, Emil Bocnak, Ioan Aurel Popnak (a BBTE magyarellenes rektora – a szerk.), a több ezer névtelen monostori és nemcsak ottani nacionalistának és utolsóként: Ionuţ Ţenének (NapocaNews) (Gheorghe Funar volt kabinetfőnöke és egy szélsőséges helyi elektronikus kiadvány szerkesztője – a szerk.).

És még ha nem is várható (bár kívánatos lenne), hogy a hivatalos Kolozsvár vállalja a felelősséget a kudarcért, a város „bakancslistáján” mostantól szerepelnie kell néhány nagyon fontos pontnak, melyeket

meg kell oldania, hogy legalább egy hiteles erdélyi fővárossá váljon (újra):

- meg kell szabadulnia a több mint kínos „Napoca” gúnynévtől

- vissza kell térnie az eredeti címeréhez

- végre kell hajtania a kisebbségi és regionális nyelvek chartáját/törvényét, annak betűjének és szellemének megfelelően

- rehabilitálnia és kárpótolnia kell a pataréti romákat

- (opcionális) 1316. augusztus 19-ét kell „Cluj/Kolozsvár/Klausenburg Napjává” nyilvánítani.

Ez a különbség egy Európai Kulturális Főváros és egy erdélyi dák-római munícipium, megyeszékhely között.

Kluzsnabocai vagy, ha a… „normalitás oázisának” tartod a városod.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.