// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Bartók és Kodály művei a Nemzeti Filharmonikusok erdélyi koncertjein

// HIRDETÉS

Kolozsváron szeptember 7-én, Marosvásárhelyen szeptember 8-án játsszák őket először a pávások, majd a filharmonikusok.

Bartók Béla és Kodály Zoltán művei szólalnak meg Kocsis Zoltán vezényletével a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Fölszállott a páva című tehetségkutató résztvevőinek előadásában szerdán és csütörtökön Erdélyben.

 

A Csak tiszta forrásból című est célja, hogy Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemi örökségét a maga teljességében mutassa be a közönségnek. A rendezvénynek szerdán a Kolozsvári Magyar Opera, csütörtökön a marosvásárhelyi Kultúrpalota ad otthont - közölték a Nemzeti Filharmonikusok az MTI-vel.

 

A program különlegessége, hogy a két zeneszerző által feldolgozott dallamokat először eredeti formájában a Fölszállott a páva című népzenei és néptáncos tehetségkutató résztvevői éneklik, muzsikálják és táncolják a tájegységnek megfelelő népviseletben, majd a művek komolyzenei feldolgozását a Nemzeti Filharmonikus Zenekar adja elő Kocsis Zoltán vezényletével. A magyarázó szövegeket Sebő Ferenc mondja el.

 

Mindkét esten elhangzik Bartóktól az Erdélyi táncok, a Magyar parasztdalok - Angoli Borbála, a Román népi táncok, az Öt magyar népdal - a Panasz, Bartók-Kocsis feldolgozásban a Húsz magyar népdal - Székely lassú. Kodály Zoltántól a Galántai táncok, majd Kodály-Kocsis feldolgozásban az Árva madár és a Puciné hallható, a hangversenyt Kodály Kállai kettőse zárja.

 

A Nemzeti Filharmonikusok turnéján a dalok eredeti formáját a 2012-es és 2014-es pávás fiatalok adják elő: Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia, Kurdi Gábor, Zsikó Zoltán népdalénekesek, valamint a Parapács Zenekar és a Czifra Táncegyüttes. A művek feldolgozása Balga Gabriella, Palerdi András, a Nemzeti Filharmonikusok, valamint a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Kórusa közreműködésével szólalnak meg. 

 

„Az előadás lényege, hogy azokat a darabokat, amelyeket műzenei formában most már lassan 100 éve ismernek és szeretnek az emberek, eredeti formájukban mutassuk be úgy, ahogyan Bartók és Kodály hallhatták annak idején a gyűjtőútjaikon. Legdrágább kincsünket, azt az esztétikumot közvetíthetjük a közönségnek, amelyre Bartók és Kodály a magyar és a kelet-európai népzenét emelték. Nem lehet elégszer felhívni a nagyközönség figyelmét arra, hogy amit Bartók- és Kodály-stílusnak tartunk, honnan jött” – hangsúlyozta Kocsis Zoltán.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS