Így ünneplik a nemzetiségi származású magyar olimpikonokat
Különleges arcképcsarnok létrehozását kezdeményezte Magyarország nemzetiségi jogokért felelős ombudsmanhelyettese.
A Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok apropóján Szalayné Sándor Erzsébet, Magyarország nemzetiségi ombudsmanhelyettese kezdeményezésére egy olyan „gyűjteményt” állítottak össze, amely a nemzetiségi származású magyar olimpikonok adatait és fotóit tartalmazza.
„Hazánk számára ez az olimpia is igazi ünnep. Az elmúlt 120 évben Magyarország sportolói 486 olimpiai érmes helyezést értek el, ebből 168 arany, 148 ezüst és 170 bronzérem. Ezzel hazánk a legnagyobb sportnemzetek között szerepel, és a legeredményesebb olyan ország, amely még nem rendezett olimpiát” – írja közleményében a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes.
Szalayné Sándor Erzsébet szerint hivatalából fakadóan az egyik kiemelt feladata annak bemutatása, hogy a magyarokkal együtt élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Ezért hozták létre azt az arcképcsarnokot, amely azokat az eredetileg nem magyar származású olimpikonokat tartalmazza, akik a világversenyeken magyarként értek el kimagasló eredményeket.
A listán – amelyet láthatóan szimbolikus gesztusnak szánt a kezdeményező – tizenkét olimpikon és paralimpikon szerepel, a roma származású Papp Lászlótól a német (sváb) gyökerekkel rendelkező Puskás (született Purczeld) Ferencen át a szerb Radulovics Bojanáig – és a lista nem teljes.
Arra is jó egyébként ez a lajstrom, hogy segíthet a felidézni olyan, a szélesebb közvélemény számára talán kevésbő ismert olimpikonokat, mint a szerb-magyar Tapavicza Momcsilló teniszbajnok, a görög származású evezős, Manno Miltiades vagy a szintén görög Glykais Gyula kardvívó.
A kezdeményezésről szóló hivatalos bejelentést itt, magát a listát pedig itt lehet megtekinteni.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Erdélyi parasztfelkelések: Nem minden magyar volt földesúr, és nem minden román volt jobbágy
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Épülhet a méregdrága futballstadion: nincs óvás, bőven van rá közpénz
Elkezdődhet az ország második legdrágább és legnagyobb futballstadionjának építése Temesváron, miután nem érkezett óvás a versenykiírás győztesét kihirdető döntés ellen.
„Ahogy a tetőfedőben bízunk, úgy kellene bíznunk a biológusban is!”
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
Trágyaszag keseríti meg egy erdélyi és egy partiumi város lakóinak életét
Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.
Történelmi nap a benzinkutaknál
Nagyon hamar beigazolódtak azok az előrejelzések – egyesek szerint akkor még spekulációk –, amelyek 9–10 lej fölé vizionálták az üzemanyagok literenkénti árát.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
