Különleges arcképcsarnok létrehozását kezdeményezte Magyarország nemzetiségi jogokért felelős ombudsmanhelyettese.
A Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok apropóján Szalayné Sándor Erzsébet, Magyarország nemzetiségi ombudsmanhelyettese kezdeményezésére egy olyan „gyűjteményt” állítottak össze, amely a nemzetiségi származású magyar olimpikonok adatait és fotóit tartalmazza.
„Hazánk számára ez az olimpia is igazi ünnep. Az elmúlt 120 évben Magyarország sportolói 486 olimpiai érmes helyezést értek el, ebből 168 arany, 148 ezüst és 170 bronzérem. Ezzel hazánk a legnagyobb sportnemzetek között szerepel, és a legeredményesebb olyan ország, amely még nem rendezett olimpiát” – írja közleményében a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes.
Szalayné Sándor Erzsébet szerint hivatalából fakadóan az egyik kiemelt feladata annak bemutatása, hogy a magyarokkal együtt élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Ezért hozták létre azt az arcképcsarnokot, amely azokat az eredetileg nem magyar származású olimpikonokat tartalmazza, akik a világversenyeken magyarként értek el kimagasló eredményeket.
A listán – amelyet láthatóan szimbolikus gesztusnak szánt a kezdeményező – tizenkét olimpikon és paralimpikon szerepel, a roma származású Papp Lászlótól a német (sváb) gyökerekkel rendelkező Puskás (született Purczeld) Ferencen át a szerb Radulovics Bojanáig – és a lista nem teljes.
Arra is jó egyébként ez a lajstrom, hogy segíthet a felidézni olyan, a szélesebb közvélemény számára talán kevésbő ismert olimpikonokat, mint a szerb-magyar Tapavicza Momcsilló teniszbajnok, a görög származású evezős, Manno Miltiades vagy a szintén görög Glykais Gyula kardvívó.
A kezdeményezésről szóló hivatalos bejelentést itt, magát a listát pedig itt lehet megtekinteni.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.