Különleges arcképcsarnok létrehozását kezdeményezte Magyarország nemzetiségi jogokért felelős ombudsmanhelyettese.
A Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok apropóján Szalayné Sándor Erzsébet, Magyarország nemzetiségi ombudsmanhelyettese kezdeményezésére egy olyan „gyűjteményt” állítottak össze, amely a nemzetiségi származású magyar olimpikonok adatait és fotóit tartalmazza.
„Hazánk számára ez az olimpia is igazi ünnep. Az elmúlt 120 évben Magyarország sportolói 486 olimpiai érmes helyezést értek el, ebből 168 arany, 148 ezüst és 170 bronzérem. Ezzel hazánk a legnagyobb sportnemzetek között szerepel, és a legeredményesebb olyan ország, amely még nem rendezett olimpiát” – írja közleményében a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes.
Szalayné Sándor Erzsébet szerint hivatalából fakadóan az egyik kiemelt feladata annak bemutatása, hogy a magyarokkal együtt élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Ezért hozták létre azt az arcképcsarnokot, amely azokat az eredetileg nem magyar származású olimpikonokat tartalmazza, akik a világversenyeken magyarként értek el kimagasló eredményeket.
A listán – amelyet láthatóan szimbolikus gesztusnak szánt a kezdeményező – tizenkét olimpikon és paralimpikon szerepel, a roma származású Papp Lászlótól a német (sváb) gyökerekkel rendelkező Puskás (született Purczeld) Ferencen át a szerb Radulovics Bojanáig – és a lista nem teljes.
Arra is jó egyébként ez a lajstrom, hogy segíthet a felidézni olyan, a szélesebb közvélemény számára talán kevésbő ismert olimpikonokat, mint a szerb-magyar Tapavicza Momcsilló teniszbajnok, a görög származású evezős, Manno Miltiades vagy a szintén görög Glykais Gyula kardvívó.
A kezdeményezésről szóló hivatalos bejelentést itt, magát a listát pedig itt lehet megtekinteni.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.