Különleges arcképcsarnok létrehozását kezdeményezte Magyarország nemzetiségi jogokért felelős ombudsmanhelyettese.
A Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok apropóján Szalayné Sándor Erzsébet, Magyarország nemzetiségi ombudsmanhelyettese kezdeményezésére egy olyan „gyűjteményt” állítottak össze, amely a nemzetiségi származású magyar olimpikonok adatait és fotóit tartalmazza.
„Hazánk számára ez az olimpia is igazi ünnep. Az elmúlt 120 évben Magyarország sportolói 486 olimpiai érmes helyezést értek el, ebből 168 arany, 148 ezüst és 170 bronzérem. Ezzel hazánk a legnagyobb sportnemzetek között szerepel, és a legeredményesebb olyan ország, amely még nem rendezett olimpiát” – írja közleményében a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes.
Szalayné Sándor Erzsébet szerint hivatalából fakadóan az egyik kiemelt feladata annak bemutatása, hogy a magyarokkal együtt élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Ezért hozták létre azt az arcképcsarnokot, amely azokat az eredetileg nem magyar származású olimpikonokat tartalmazza, akik a világversenyeken magyarként értek el kimagasló eredményeket.
A listán – amelyet láthatóan szimbolikus gesztusnak szánt a kezdeményező – tizenkét olimpikon és paralimpikon szerepel, a roma származású Papp Lászlótól a német (sváb) gyökerekkel rendelkező Puskás (született Purczeld) Ferencen át a szerb Radulovics Bojanáig – és a lista nem teljes.
Arra is jó egyébként ez a lajstrom, hogy segíthet a felidézni olyan, a szélesebb közvélemény számára talán kevésbő ismert olimpikonokat, mint a szerb-magyar Tapavicza Momcsilló teniszbajnok, a görög származású evezős, Manno Miltiades vagy a szintén görög Glykais Gyula kardvívó.
A kezdeményezésről szóló hivatalos bejelentést itt, magát a listát pedig itt lehet megtekinteni.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.