A terrorra nem lehet még nagyobb terrorral válaszolni, a világon terjedő háborúkra a barátság, a testvériség, a közösség és a család jelenti a választ – hangsúlyozta Ferenc pápa szombat este, a krakkói Ifjúsági Világtalálkozó (IVT) imavirrasztásának elején.
A pápa azzal kapcsolatban tért ki erre prédikációjában, hogy ezt megelőzően egy – a szíriai Aleppóból származó – lány elmondta, mi mindent élt át az ottani háborúban, majd az ITV résztvevőinek imáját kérte Szíriáért.
A katolikus egyházfő felszólította a fiatalokat, hogy imádkozzanak a háború áldozataiért, valamint annak a megértéséért, hogy „a testvéri vérontás semmivel sem igazolható.”
„Most nem kezdünk el kiabálni senki ellen, nem veszünk össze, nem akarunk rombolni” – folytatta a pápa, hozzáfűzve: „A gyűlöletet nem akarjuk rágalmakkal, még nagyobb gyűlölettel legyőzni, az erőszakon nem lehet még nagyobb erőszakkal felülkerekedni, a terrort nem lehet még nagyobb terrorral legyűrni. A háborúban álló világ számára a választ barátságnak, testvériségnek, közösségnek, családnak nevezik”.
A pápa ezt követően azokért imádkozott a fiatalokkal együtt, akik számára „a család nem létező fogalom, és az otthon csupán az alvásra-evésre való hely”.
Az IVT résztvevői a világ különféle részeiből származnak – mutatott rá Ferenc pápa –, van aki konfliktusok, sőt háború sújtotta országból érkezett, mások számára „a világban zajló sok fájdalmas dolog” csak a sajtóhírek töredékét jelenti. A krakkói találkozás révén viszont a sokak által megélt szenvedés többé nem valami névtelen jelenség, nem csupán egy sajtóhír, hanem „konkrét neve, arca, története” van – szögezte le.
Kifejtette: a szenvedés, az ettől való félelem zárkózottságot válthat ki, megbéníthatja az embert, megfoszthatja életörömétől. Figyelmeztette a fiatalokat a kényelem és a virtuális valóság okozta megbénulás veszélyére is, melyet „kanapéboldogságnak” nevezett.
„A kényelmet választva, a boldogságot és a fogyasztást összetévesztve igenis magas árat fizetünk: elveszítjük szabadságunkat” – intette a fiatalokat a pápa, hozzátéve: „sokak számára biztosan könnyebb és előnyösebb lenne, ha a fiatalok megbutulnának, elkábulnának.”
„A történelem ma megköveteli, hogy megvédjük méltóságunkat, és ne engedjük, hogy a jövőnkről mások döntsenek” – hangsúlyozta.
Mint mondta, Jézus nem a kényelem Ura, hanem „azé a kockázaté, mely az önmagából való kilépéssel jár” – mondta a pápa, majd arra hívta fel a fiatalokat, hogy kövessék „Istenünk »őrültségét«,” és keressék Jézust „az éhezőkben, a szomjazókban, a ruhátlanokban, a betegekben, a lesüllyedő testvérükben, a fogolyban, a menekültben, a magányos felebarátban.”
„Nekünk, felnőtteknek, ma arra van szükségünk, hogy tanítsatok bennünket együtt élni a különbözőségben, a párbeszédben, a multikulturalitás olyan megélésében, mely nem fenyegetést, hanem esélyt jelent” – mondta az egyházfő, arra kérve a fiatalokat, hogy „legyen bátorságuk arra tanítani bennünket, hogy a hídépítés könnyebb a falak emelésénél.”
Miután a pápa kimondta, „a híd, amelyet most és itt építhetünk: a kézfogás”, a zarándokok – köztük a helyszínen lévő Andrzej Duda lengyel elnök és a felesége – kezet fogtak és élőláncot alakítottak.
A Krakkó melletti Brzegiben létesített Irgalmasság Kampuszon szervezett virrasztás elején a pápa hat fiatal zarándok társaságában átment az isteni irgalmasságot jelképező kapun, majd meghívta a fiatalokat a pápamobilra, és a nevető csoport így vonult végig a több mint egy millió fiatal zarándokkal betelt kampuszon.