// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

Ők bezzeg visszaadnák a hegyeiket!

// HIRDETÉS

Pedig a Norvég Királyság is szabad, független, oszthatatlan és elidegeníthetetlen birodalom.

Az van, hogy Finnország 2017-ben ünnepli függetlenségének 100. évfordulóját. És a Norvég Királyság úgy gondolta, a jeles esemény alkalmából illik megajándékozni a déli szomszédot.

És mit akarnak ajándékba adni a norvégok a finneknek? Egy hegyet, kérem tisztelettel. Nevezetesen a két ország jelenlegi határa mentén húzódó Halti-hegység egyik csúcsát. Amivel egy csapásra megváltozna Finnország földrajza (de a történelme is), ugyanis ez a csúcs lenne Suomi legmagasabb pontja. (A jelenlegi 1.324 méter helyett 1.331 méter „magas” lenne az ország, vagyis kerek hét métert nőne a századik születésnapján.)

Erna Solberg norvég miniszterelnök hivatalosan is bejelentette: még nem hozott végleges döntést, de vizsgálják az ügyet, ugyanis van néhány formális nehézség, amit le kellene küzdeni. Az egyik például maga a norvég alkotmány, amelynek első cikkelye kimondja: „A Norvég Királyság is szabad, független, oszthatatlan és elidegeníthetetlen birodalom.” Hát ezzel első ránézésre nemigen van mit kezdeni, módosítási kezdeményezés, népszavazás és más ehhez hasonló lépések megtétele nélkül.

Ám a jogtudomány egyik jeles norvég professzora kijelentette: az alkotmány szövege nem érvényes kismértékű határmódosításokra. (A tervezett ajándék azt jelenti, hogy a jelenlegi határt eltolják 40 méterrel, Norvégia fele, miáltal a Norvég Királyság 0,015 négyzetkilométert veszítene területéből.) Az utóbbi időben a norvég-finn és a norvég-orosz határt is többször módosították, a folyóágyak, homokdűnék és apró szigetek pozícióinak változása következtében.

Bjørn Geirr Harsson geofizikus, az ajándék ötletgazdája szerint az 1750-ben meghúzott (jelenleg is érvényes) határ geofizikai szempontból illogikus, ugyanakkor rendkívül szerencsétlen Finnországra nézve, amelynek jelenlegi legmagasabb pontja nem is nevezhető hegycsúcsnak. Ha tehát létrejönne az ajándékozás, „Norvégia tulajdonképpen visszaadná Finnországnak a hegyeit.

Az biztos, hogy a gesztusnak van közösségi támogatottsága. Az ajándékozást népszerűsítő Fb-oldal igen sok lelkes egyetértőt gyűjtött egybe, mind norvégokat, mind pedig finneket.

És akkor hozzátesszük: Kolozsvár épp 700 éves. Vajon mekkora az esélye annak, hogy kikerüljenek a többnyelvű városnévtáblák? Úri gesztusként, ha nem egyébért. Aztán: Románia 2018-ban ünnepli a Nagy Egyesülés 100. évfordulóját. Vajon mekkora esélye van annak, hogy (amolyan fordított ajándékként) visszaadjon Magyarországnak, mondjuk, egy zsombékot? Valaki igazán csinálhatna egy ilyen Facebook-oldalt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS