// 2026. június 11., csütörtök // Barnabás

Ők bezzeg visszaadnák a hegyeiket!

// HIRDETÉS

Pedig a Norvég Királyság is szabad, független, oszthatatlan és elidegeníthetetlen birodalom.

Az van, hogy Finnország 2017-ben ünnepli függetlenségének 100. évfordulóját. És a Norvég Királyság úgy gondolta, a jeles esemény alkalmából illik megajándékozni a déli szomszédot.

És mit akarnak ajándékba adni a norvégok a finneknek? Egy hegyet, kérem tisztelettel. Nevezetesen a két ország jelenlegi határa mentén húzódó Halti-hegység egyik csúcsát. Amivel egy csapásra megváltozna Finnország földrajza (de a történelme is), ugyanis ez a csúcs lenne Suomi legmagasabb pontja. (A jelenlegi 1.324 méter helyett 1.331 méter „magas” lenne az ország, vagyis kerek hét métert nőne a századik születésnapján.)

Erna Solberg norvég miniszterelnök hivatalosan is bejelentette: még nem hozott végleges döntést, de vizsgálják az ügyet, ugyanis van néhány formális nehézség, amit le kellene küzdeni. Az egyik például maga a norvég alkotmány, amelynek első cikkelye kimondja: „A Norvég Királyság is szabad, független, oszthatatlan és elidegeníthetetlen birodalom.” Hát ezzel első ránézésre nemigen van mit kezdeni, módosítási kezdeményezés, népszavazás és más ehhez hasonló lépések megtétele nélkül.

Ám a jogtudomány egyik jeles norvég professzora kijelentette: az alkotmány szövege nem érvényes kismértékű határmódosításokra. (A tervezett ajándék azt jelenti, hogy a jelenlegi határt eltolják 40 méterrel, Norvégia fele, miáltal a Norvég Királyság 0,015 négyzetkilométert veszítene területéből.) Az utóbbi időben a norvég-finn és a norvég-orosz határt is többször módosították, a folyóágyak, homokdűnék és apró szigetek pozícióinak változása következtében.

Bjørn Geirr Harsson geofizikus, az ajándék ötletgazdája szerint az 1750-ben meghúzott (jelenleg is érvényes) határ geofizikai szempontból illogikus, ugyanakkor rendkívül szerencsétlen Finnországra nézve, amelynek jelenlegi legmagasabb pontja nem is nevezhető hegycsúcsnak. Ha tehát létrejönne az ajándékozás, „Norvégia tulajdonképpen visszaadná Finnországnak a hegyeit.

Az biztos, hogy a gesztusnak van közösségi támogatottsága. Az ajándékozást népszerűsítő Fb-oldal igen sok lelkes egyetértőt gyűjtött egybe, mind norvégokat, mind pedig finneket.

És akkor hozzátesszük: Kolozsvár épp 700 éves. Vajon mekkora az esélye annak, hogy kikerüljenek a többnyelvű városnévtáblák? Úri gesztusként, ha nem egyébért. Aztán: Románia 2018-ban ünnepli a Nagy Egyesülés 100. évfordulóját. Vajon mekkora esélye van annak, hogy (amolyan fordított ajándékként) visszaadjon Magyarországnak, mondjuk, egy zsombékot? Valaki igazán csinálhatna egy ilyen Facebook-oldalt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Korlátozni fogják az elektromos rollerek használatát Csíkszeredában
Székelyhon

Korlátozni fogják az elektromos rollerek használatát Csíkszeredában

Nemcsak a közúti forgalomban, hanem a gyalogosok által használt köztereken is balesetveszélyesen közlekednek sokan az elektromos rollerekkel Csíkszeredában. Ezért a városvezetés egy szabályzót készít, és korlátozásokat vezetnek be.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS