// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Közveszélyes öngyilkosjelölt lehetett az ansbachi robbantó

// HIRDETÉS

Gyanús körülmények között, rejtélyes segítő révén érkezett Németországba az a 27 éves férfi, aki vasárnap este felrobbantotta magát.

Szerdai német lapértesülések szerint az ansbachi robbantás szíriai elkövetője közveszélyes öngyilkosjelölt lehetett és egy rejtélyes segítő révén, gyanús körülmények között érkezett 2014-ben Németországba.

 

A Bild című lap egy 2015 elején készített pszichológiai szakvéleményre hivatkozva azt írta, hogy az aleppói származású férfiről megállapították, hogy „szélsőséges lelkületű”, felesége és hat hónapos gyermeke halála után nincs vesztenivalója, és 

 

feltételezhető róla, hogy „látványos öngyilkossággal” véget vet életének.

A dokumentum szerint elmondta, hogy öngyilkossági gondolatai vannak, és tett előkészületeket arra az esetre, ha kitoloncolják Bulgáriába. A szakvéleményben azt is rögzítették, hogy az elutasított menedékkérő egyszer egy üveg benzinnel a zsebében indult el a menekültügyi hatósághoz, de egy civil szervezet munkatársának sikerült visszatartania.

 

Johannes Dimroth, a szövetségi belügyminisztérium szóvivője szerdán Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy sok más dokumentum mellett a szakvéleményt is vizsgálják, de tartalmáról a személyes adatok kezelésének szabályai alapján nem adhat felvilágosítást.

 

A Süddeutsche Zeitung című lap szintén a szakvéleményre hivatkozva azt írta, hogy a férfi elmondása szerint Aleppóban egy bombatámadásban súlyos sebesüléseket szenvedett, majd fogságba került és kínozták. Bulgáriában idegenrendészeti őrizetbe került, ahol ismét bántalmazták, sebesüléseit pedig nem látták el, hanem két hónapi fogság után 

 

egyszerűen kitették az utcára.

Ekkor azonban „szerencsére találkoztam egy szírrel, aki vett nekem egy repülőjegyet Ausztriába” – tette hozzá. Ez rejtélyes fordulat, mert nemigen vannak Bulgáriában szíriaiak, akik ismeretlen honfitársaiknak repülőjegyet vásárolnak – jegyezte meg a Süddeutsche Zeitung, rámutatva, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet célzottan igyekszik megnyerni labilis lelkiállapotú és szorult helyzetben lévő embereket.

 

Repeszdarabok által okozott, állandó fájdalommal járó térdsérülését Bécsben operálták meg, a bajorországi Ansbachban pedig pszichiátriai kezelést kapott. Kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, majd július 24-én a bajorországi város centrumában, egy szabadtéri koncert közelében felrobbantotta magát. A robbanásban meghalt, tizenöten megsebesültek. A Süddeutsche Zeitung szerint 

 

a pokolgépet szakismeret nélkül állították össze. 

A legtöbb sebesülést nem is a robbanószerkezetbe töltött fémdarabok okozták, hanem a nyomáshullám miatt kitört ablakok, kirakatok üvegcserepei. A pokolgép egy „bombácska” volt – mondta a lapnak egy leszerelt amerikai katona, aki turistaként volt a helyszínen.

 

Az eddig közölt hivatalos adatok alapján a 27 éves elkövetőt 2014-ben Bulgáriában menedékkérőként regisztrálták, oltalmazotti jogállást kapott, és Ausztriában is regisztrálták, mielőtt Németországba érkezett. Menedékjogi kérelmét 2014 végén elutasították és felszólították az ország elhagyására, majd kérelmére egészségi okok miatt felfüggesztették a kitoloncolását elrendelő határozat végrehajtását. A robbantás előtt 11 nappal, július 13-án ismét távozásra szólították fel, és közölték vele, hogy Bulgáriába szállítják, ha 30 napon belül nem hagyja el az országot önként.

 

A mobiltelefonján találtak egy videofelvételt,

amelyen arról beszél, hogy Allah nevében merényletet hajt végre, bosszúból azért, hogy németek az iszlám útjába álltak, és muszlimokat öltek, és Abu Bakr al-Bagdadit, az Iszlám Állam vezetőjét említi. 

 

Az IÁ Aamák nevű propagandaoldala megjelentetett egy felvételt, amelyen egy arcát fekete sállal takaró férfi a többi között azt mondta, azért van Ansbachban, hogy véghez vihessen egy mártírsággal végződő műveletet. Ez arra utal, hogy a felvétel megegyezik azzal a videóval, amelyet  mobiltelefonján találtak.

 

A nyomozást magához vonta a súlyos állam elleni bűncselekmények ügyében illetékes szövetségi legfőbb ügyészség. A robbantásról szóló sajtóhíreket a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kommentálták.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS