Igazi élő klasszikus lesz az E-MIL estsorozatának következő vendége.
Szilágyi István nem tartozik a nyilvánosságban rendszeresen jelen lévő, sokat publikáló írók közé. Hosszú évek telnek el – néha akár több mint egy évtized is – két regényének megjelenése közt, de tudható, hogy minden újabb könyve, ahogy mondani szokás, „beszakítja az asztalt”.
Legutóbbi regénye, a Hollóidő 2001-ben jelent meg a budapesti Magvető kiadónál, a szélesebb közönségnek azonban valószínűleg a Kő hull apadó kútba című, 1975-ben publikált műve jut eszébe róla: Szendy Ilka tragikus történetét valóban nehezen feledheti az, aki „járt” már Jajdon városának imaginárius-történelmi tájain.
Néhány szikár adat: Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron, és – bár származása okán örök szilágyságiként – most is itt él. 1956-ban érettségizett Szatmáron, aztán jogot tanult a kolozsvári egyetemen (sosem gyakorolt „szakmája” írásművészetén is nyomot hagyott). Az Utunk munkatársa, majd 1968-1989 között főszerkesztő-helyettese, 1990-től 2014-ig pedig a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője.
Művei: Sorskovács (elbeszélések, 1964); Ezen a csillagon (elbeszélések, novellák, 1966); Üllő, dobszó, harang (regény, 1969); Jámbor vadak (elbeszélések, 1971); Kő hull apadó kútba (regény, 1975); Agancsbozót (regény, 1990); Hollóidő (regény, 2001); Bolygó tüzek (elbeszélések, novellák, 2009).
2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2014-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal elismerést adományozták neki. A Magyar Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, többek közt.
Szilágyi Istvánnal június 29-én, szerda este 7 órától lehet találkozni a Bulgakov kávéház kis teraszán, extrém időjárási viszonyok esetén az emeleti szalonban. A beszélgetőtárs, mint az Álljunk meg egy szóra rendezvényein mindig: László Noémi.
Ritkán visszatérő alkalom ez a kortárs irodalom barátainak.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
További híreink: valóban hantavírusos az aradi férfi, de nem az Andes variánst kapta el, George Simion pedig kormányt akar alakítani, hogy kivezesse Romániát a válságból.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.