Most Szilágyi Istvánnal állhat meg egy szóra
Igazi élő klasszikus lesz az E-MIL estsorozatának következő vendége.
Szilágyi István nem tartozik a nyilvánosságban rendszeresen jelen lévő, sokat publikáló írók közé. Hosszú évek telnek el – néha akár több mint egy évtized is – két regényének megjelenése közt, de tudható, hogy minden újabb könyve, ahogy mondani szokás, „beszakítja az asztalt”.
Legutóbbi regénye, a Hollóidő 2001-ben jelent meg a budapesti Magvető kiadónál, a szélesebb közönségnek azonban valószínűleg a Kő hull apadó kútba című, 1975-ben publikált műve jut eszébe róla: Szendy Ilka tragikus történetét valóban nehezen feledheti az, aki „járt” már Jajdon városának imaginárius-történelmi tájain.
Néhány szikár adat: Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron, és – bár származása okán örök szilágyságiként – most is itt él. 1956-ban érettségizett Szatmáron, aztán jogot tanult a kolozsvári egyetemen (sosem gyakorolt „szakmája” írásművészetén is nyomot hagyott). Az Utunk munkatársa, majd 1968-1989 között főszerkesztő-helyettese, 1990-től 2014-ig pedig a Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője.
Művei: Sorskovács (elbeszélések, 1964); Ezen a csillagon (elbeszélések, novellák, 1966); Üllő, dobszó, harang (regény, 1969); Jámbor vadak (elbeszélések, 1971); Kő hull apadó kútba (regény, 1975); Agancsbozót (regény, 1990); Hollóidő (regény, 2001); Bolygó tüzek (elbeszélések, novellák, 2009).
2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2014-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal elismerést adományozták neki. A Magyar Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, többek közt.
Szilágyi Istvánnal június 29-én, szerda este 7 órától lehet találkozni a Bulgakov kávéház kis teraszán, extrém időjárási viszonyok esetén az emeleti szalonban. A beszélgetőtárs, mint az Álljunk meg egy szóra rendezvényein mindig: László Noémi.
Ritkán visszatérő alkalom ez a kortárs irodalom barátainak.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
