// 2026. augusztus 28., péntek // Ágoston

// Nagyítás

// Archívum

Világzene, de mér' a csűrben?

A Főtér ajánlja

Szerző: szabot
2016. június 16., 22:29

Azér' a csűrben, mert az a legjobb helyszín az elmúlt ezer év legnagyobb slágereihez. Méra World Music: népzene és szamóca a legjobb feldolgozásban.

Végre egy fesztivál, ahol nem ordít a zene, nem fősz meg a sátradban, és nem sodor el a tömeg: emberbarátnak ígérkezik az első Méra Világzenei Fesztivál. Csűrtúrán mutatták meg ma a csűrfeszt főbb helyszíneit.

Kolozsvártól 13 kilométerre fekszik Kalotaszeg legcifrább „szege”, Méra: itt a legcifrább a népviselet, a festett bútorok díszítése, a népzene dallama, a néptánc figurái – tudtuk meg Bethlendi Andrástól, a Méra Világzenei Fesztivál egyik főszervezőjétől.

Magán Mérán a Szarka-telek csűrjében pezseg leginkább a kulturális élet. Itt tanul néptáncot a legtöbb ember Kalotaszegen, közülük több mint ötvenen gyerekek. A népzenei kultúra hozhatja meg Mérának az áttörést a faluturizmus terén, főleg ha a kultúrcsűrök mellett a helyiek saját portáikat is megnyitják.

A csűr és a nem kevésbé fontos diófa a Szarka-telken | Fotók: Szabó Tünde

Hét évvel ezelőtt egy itteni táncházban jutott eszébe Bethlendinek és mérai barátjának, Varga Zoltánnak, hogy néptáncegyüttest kellene alapítaniuk, így jött létre a mostani fesztivált szervező Kalotaszegi Néptáncegyüttes. Két évre rá már néptánctábort szerveztek, amely idén Gyerőmonostorra vándorolt.

Hogy ne maradjon űr a csűrben

és a méraiak naptárában, idén belevágtak abba, amelynek ötletét évek óta dédelgetik magukban: a magyar és kifejezetten a kalotaszegi népzene köré épülő, erdélyi világzenei fesztiválba.

Nyugaton az autentikus népzenét is világzenének titulálják, Bethlendiék inkább a népzenéből bőven inspirálódó zenét hívják annak. A Mérai Világzenei Fesztiválon mindkettőből telítődhetünk július utolsó hétvégéjén, 29-31. között olyan előadók révén, akik úgy Mérán, mint Berlinben megállnák a helyüket, mert – ahogy Bethlendi András fogalmazott – az elmúlt ezer év legnagyobb slágereit játszák:

pénteken először találkoznak a kalotaszegi népzenészek, rögzített koncert és repertoár helyett spontán örömzenélés és örömtánc várható, mert természetesen az esték táncházba torkollnak;

szombaton a Fölszállott a páva tehetségkutató legemlékezetesebb produkciói után a régi nótákat saját szöveggel (vagy fordítva) korszerűsítő Tárkány Művek, majd a hagyományt hagyományosan őrző de fel is dolgozó Herczku Ágnes és a Nikola Parov Quartet lép fel;

vasárnap a szászcsávási Na dara! (Ne félj!) együttes húz erdélyi cigány, magyar és román talpalávalót, utána a Buda Folk Band a népzenei hangzást a jazz, a reggae és a blues hangszereivel színesíti a Csűrszínpadon, a szintó cigányzenész családba született Tcha Limberger belgiumi hegedűs, gitáros, énekes barátjával, a szintén gitáros Benjamin Clément-nal lép fel, zárásként pedig Dresch Mihály és Csík János öt másik zenész barátjukkal mutatják meg az egész Esszenciáját.

A Szalka-telket a fesztivál idejére egybenyitják a szomszédos, magántulajdonú portával, itt működik majd a Csűrstúdió moziként, színházként és kerekasztalként. A társadalmi kérdéseket feszegető beszélgetőpartnereket a társszervező Igen, tessék! mozgalom tereli majd be a csűrbe. Két portával arrébb a Csűrfia pedig gyerekzsivajtól lesz hangos.

Ezeket a mérai portákat nemcsak a szomszédság köti össze, hanem az is, hogy mérai hagyományos faragott kapukon lehet belépni hozzájuk. Mérát azzal is közel vinnék a fesztiválozókhoz, hogy az ott víkendezőket mérai családok látják vendégül vagy vendégszobában, vagy sátorozási lehetőséggel. Ezeket a szállásokat a fesztivál honlapján összesítik majd, és ott lehet foglalni is. Külön kemping akkor lesz, ha igény mutatkozik rá.

A csűrök hűvöse mellett

egy gyümölcsösben, a Szalka-telek feletti kis dombon lehet majd nyugizni, egy patakon átvezető híd köti össze a csűrudvarral. Az árnyékos chillzone-t a most épp a Somes Delivery pavilonjait barkácsoló építészek rendezik majd be, de nekünk így natúr is nagyon bejött ma, az idei első igazi nyári napon.

Mondtuk, hogy gyümölcsös a helyszín?

Csiga-chill.

A gyümölcsös alatt vízcsap a szomjasoknak, mellette tisztás található (a címlapképen Varga és Bethlendi mögött) a napimádóknak. Amfiteátrumként is szolgálhat a következő években, Varga és Bethlendi ugyanis egyre inkább nemzetköziesítené a fesztivált. Elképzelésükben megőrizné az erdélyi magyar és kimondottan a kalotaszegi fókuszát, de az idei akusztikus hangzást jövőre akár elektronikus hangzással is bővítenék.

Az első világzenei fesztivált mintegy húszezer euróból hozzák össze, a kiadásokat főként pályázati támogatásokból fedezik. Néhány cég is szponzorálja a csűrfesztivált, illetve a jegybevételre is számítanak annak ellenére, hogy nagyon olcsók lesznek a jegyek, és legtöbb 1200-at szeretnének értékesíteni. Egyrészt tudják, hogy világ- és népzenére nem csődül akkora tömeg, másrészt szeretnék, ha a rendezvény emberléptékű maradna.

Jegyeket a csűrfesztre

július elsejétől lehet vásárolni a fesztivál honlapján, illetve a jegymester.ro-n, offline pedig Kalotaszeg falvaiban, Kolozsváron az Igen, tessék! székhelyén (Mogoșoaia utca 3/10). Elővételben a fesztiválbérlet 49 lejbe kerül, a helyszínen 59 lej lesz, a napijegy elővételben 29 lej, a helyszínen 39 lejbe kerül.

Hogy minél inkább a családosok kedvében járjanak, a gyerekek ingyen vehetnek részt a fesztiválon, a helybéliek pedig természetesen kedvezménnyel. A jegyeket a helyszínen váltják majd karkötőkre. A helyszínen ételt és italt is lehet majd vásárolni.

Kolozsvárról naponta nyolcszor indul vonat Mérára, és 18-19 perc alatt meg is érkezik. A kolozsvári közszállítási vállalat vasútállomástól induló M34 járata pénteken tízszer, szombaton és vasárnap ötször megy ki a faluba. A szervezők reményei szerint július utolsó hétvégéjén gyakrabban jár majd.

Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

// ez is érdekelheti

Főtér

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Krónika

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja

Saját kérésére visszahívták állomáshelyéről Balla Tullia Imolát, Románia montreáli főkonzulját, aki két és fél éve látta el a diplomáciai kirendeltség irányítását. A korábban számos kormányzati pozíciót betöltő diplomatát több mindennel megvádolták.

Főtér

Kígyómarás után a ChatGPT-től kért tanácsot egy nő ahelyett, hogy rögtön orvoshoz fordult volna – hírmix

Vízbe fulladt egy idős férfi Neptunon, eszméletlen kamaszt mentettek ki a tengerből Konstancán. Triciklivel hajtott a forgalommal szemben az A1-es autópályán egy idős férfi.

Székelyhon

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament

Egy 68 éves férfi fulladt a tengerbe Eforiénál csütörtök délután, miután a nap folyamán háromszor is kimentették a hullámok közül a vízimentők, de újra és újra bement a vízbe. Eforie Nord strandjain vörös zászló van kitűzve, tilos a fürdőzés.

Krónika

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba

Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.

Székelyhon

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során

Csempészet gyanúja miatt tartottak házkutatást csütörtökön a gyergyószentmiklósi bíróság által elrendelt parancs alapján. Az akció során 888,43 gramm aranyat, valamint 27 ezer lejt, 550 eurót és 200 svájci frankot találtak.

// még több főtér.ro

Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

Nagyítás

Világzene, de mér' a csűrben?

Hogy ne maradjon űr a csűrben

A csűrök hűvöse mellett

Jegyeket a csűrfesztre

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja

Kígyómarás után a ChatGPT-től kért tanácsot egy nő ahelyett, hogy rögtön orvoshoz fordult volna – hírmix

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament

Külföldi munka: így számítják be a ledolgozott éveket a nyugdíjba

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

Itt járt mátyás

Figyelem!