// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

// Nagyítás

// Archívum

Világzene, de mér' a csűrben?

A Főtér ajánlja

Szerző: szabot
2016. június 16., 22:29

Azér' a csűrben, mert az a legjobb helyszín az elmúlt ezer év legnagyobb slágereihez. Méra World Music: népzene és szamóca a legjobb feldolgozásban.

Végre egy fesztivál, ahol nem ordít a zene, nem fősz meg a sátradban, és nem sodor el a tömeg: emberbarátnak ígérkezik az első Méra Világzenei Fesztivál. Csűrtúrán mutatták meg ma a csűrfeszt főbb helyszíneit.

Kolozsvártól 13 kilométerre fekszik Kalotaszeg legcifrább „szege”, Méra: itt a legcifrább a népviselet, a festett bútorok díszítése, a népzene dallama, a néptánc figurái – tudtuk meg Bethlendi Andrástól, a Méra Világzenei Fesztivál egyik főszervezőjétől.

Magán Mérán a Szarka-telek csűrjében pezseg leginkább a kulturális élet. Itt tanul néptáncot a legtöbb ember Kalotaszegen, közülük több mint ötvenen gyerekek. A népzenei kultúra hozhatja meg Mérának az áttörést a faluturizmus terén, főleg ha a kultúrcsűrök mellett a helyiek saját portáikat is megnyitják.

A csűr és a nem kevésbé fontos diófa a Szarka-telken | Fotók: Szabó Tünde

Hét évvel ezelőtt egy itteni táncházban jutott eszébe Bethlendinek és mérai barátjának, Varga Zoltánnak, hogy néptáncegyüttest kellene alapítaniuk, így jött létre a mostani fesztivált szervező Kalotaszegi Néptáncegyüttes. Két évre rá már néptánctábort szerveztek, amely idén Gyerőmonostorra vándorolt.

Hogy ne maradjon űr a csűrben

és a méraiak naptárában, idén belevágtak abba, amelynek ötletét évek óta dédelgetik magukban: a magyar és kifejezetten a kalotaszegi népzene köré épülő, erdélyi világzenei fesztiválba.

Nyugaton az autentikus népzenét is világzenének titulálják, Bethlendiék inkább a népzenéből bőven inspirálódó zenét hívják annak. A Mérai Világzenei Fesztiválon mindkettőből telítődhetünk július utolsó hétvégéjén, 29-31. között olyan előadók révén, akik úgy Mérán, mint Berlinben megállnák a helyüket, mert – ahogy Bethlendi András fogalmazott – az elmúlt ezer év legnagyobb slágereit játszák:

pénteken először találkoznak a kalotaszegi népzenészek, rögzített koncert és repertoár helyett spontán örömzenélés és örömtánc várható, mert természetesen az esték táncházba torkollnak;

szombaton a Fölszállott a páva tehetségkutató legemlékezetesebb produkciói után a régi nótákat saját szöveggel (vagy fordítva) korszerűsítő Tárkány Művek, majd a hagyományt hagyományosan őrző de fel is dolgozó Herczku Ágnes és a Nikola Parov Quartet lép fel;

vasárnap a szászcsávási Na dara! (Ne félj!) együttes húz erdélyi cigány, magyar és román talpalávalót, utána a Buda Folk Band a népzenei hangzást a jazz, a reggae és a blues hangszereivel színesíti a Csűrszínpadon, a szintó cigányzenész családba született Tcha Limberger belgiumi hegedűs, gitáros, énekes barátjával, a szintén gitáros Benjamin Clément-nal lép fel, zárásként pedig Dresch Mihály és Csík János öt másik zenész barátjukkal mutatják meg az egész Esszenciáját.

A Szalka-telket a fesztivál idejére egybenyitják a szomszédos, magántulajdonú portával, itt működik majd a Csűrstúdió moziként, színházként és kerekasztalként. A társadalmi kérdéseket feszegető beszélgetőpartnereket a társszervező Igen, tessék! mozgalom tereli majd be a csűrbe. Két portával arrébb a Csűrfia pedig gyerekzsivajtól lesz hangos.

Ezeket a mérai portákat nemcsak a szomszédság köti össze, hanem az is, hogy mérai hagyományos faragott kapukon lehet belépni hozzájuk. Mérát azzal is közel vinnék a fesztiválozókhoz, hogy az ott víkendezőket mérai családok látják vendégül vagy vendégszobában, vagy sátorozási lehetőséggel. Ezeket a szállásokat a fesztivál honlapján összesítik majd, és ott lehet foglalni is. Külön kemping akkor lesz, ha igény mutatkozik rá.

A csűrök hűvöse mellett

egy gyümölcsösben, a Szalka-telek feletti kis dombon lehet majd nyugizni, egy patakon átvezető híd köti össze a csűrudvarral. Az árnyékos chillzone-t a most épp a Somes Delivery pavilonjait barkácsoló építészek rendezik majd be, de nekünk így natúr is nagyon bejött ma, az idei első igazi nyári napon.

Mondtuk, hogy gyümölcsös a helyszín?

Csiga-chill.

A gyümölcsös alatt vízcsap a szomjasoknak, mellette tisztás található (a címlapképen Varga és Bethlendi mögött) a napimádóknak. Amfiteátrumként is szolgálhat a következő években, Varga és Bethlendi ugyanis egyre inkább nemzetköziesítené a fesztivált. Elképzelésükben megőrizné az erdélyi magyar és kimondottan a kalotaszegi fókuszát, de az idei akusztikus hangzást jövőre akár elektronikus hangzással is bővítenék.

Az első világzenei fesztivált mintegy húszezer euróból hozzák össze, a kiadásokat főként pályázati támogatásokból fedezik. Néhány cég is szponzorálja a csűrfesztivált, illetve a jegybevételre is számítanak annak ellenére, hogy nagyon olcsók lesznek a jegyek, és legtöbb 1200-at szeretnének értékesíteni. Egyrészt tudják, hogy világ- és népzenére nem csődül akkora tömeg, másrészt szeretnék, ha a rendezvény emberléptékű maradna.

Jegyeket a csűrfesztre

július elsejétől lehet vásárolni a fesztivál honlapján, illetve a jegymester.ro-n, offline pedig Kalotaszeg falvaiban, Kolozsváron az Igen, tessék! székhelyén (Mogoșoaia utca 3/10). Elővételben a fesztiválbérlet 49 lejbe kerül, a helyszínen 59 lej lesz, a napijegy elővételben 29 lej, a helyszínen 39 lejbe kerül.

Hogy minél inkább a családosok kedvében járjanak, a gyerekek ingyen vehetnek részt a fesztiválon, a helybéliek pedig természetesen kedvezménnyel. A jegyeket a helyszínen váltják majd karkötőkre. A helyszínen ételt és italt is lehet majd vásárolni.

Kolozsvárról naponta nyolcszor indul vonat Mérára, és 18-19 perc alatt meg is érkezik. A kolozsvári közszállítási vállalat vasútállomástól induló M34 járata pénteken tízszer, szombaton és vasárnap ötször megy ki a faluba. A szervezők reményei szerint július utolsó hétvégéjén gyakrabban jár majd.

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// ez is érdekelheti

Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro

Különvélemény