Nem az osztrák az ellenség, de azért az Ausztria–Magyarország mérkőzés megmozgatta az internet mém- és poéngyárosainak fantáziáját.
Képi és szöveges poénok sokaságával árasztották el a világhálót a magyar nethuszárok a keddi osztrák–magyar meccs apropóján – a mérkőzés előtt, közben és után is. A meccs előtti mémekben, érthető módon, az osztrák–magyar közös múlt vicces formában való felidézése dominált, ez csapott át aztán rebellis negyvennyolcas romantikába, bár inkább a szöveges tartalmak szintjén („Aradi Vértanúk kedveli ezt”, „Visszavettük a Világosnál letett fegyvert” és hasonló posztokat lehetett olvasni a Facebookon).
De ne szaladjunk ennyire előre, maradjunk kicsit a jó öreg monarchista nosztalgiánál. Mindenki ismeri azt a vicces anekdotát, miszerint Ferenc József ő császári és királyi felségével közlik, hogy osztrák–magyar futballmeccs készülődik, mire ő visszakérdez: „És kivel játszanak a fiúk?”
Valahogy így:

Azt már kevesebben tudják, hogy mi a valóságalapja ennek az anekdotának. Nyáry Krisztián azonban nem lenne Nyáry Krisztián, ha nem járt volna utána – bejegyzése izgalmas adalékokkal szolgál a magyar labdarúgás Monarchia-korabeli „őskorából”.
És mit mond Ferenc József a magyar győzelem után? Hát továbbra is értetlenkedik:

És még egy ferencjóskás mém, egy kis nyelvi poénnal:

Mint tudjuk, legszebb öröm a káröröm. A meccs után jelentek meg a következő variációk a Habsburg birodalmi címerre (az elsőt Szántai kolléga követte el):


Az est leggonoszabb – és egyik legnépszerűbb – reflexiója azonban nem képi, hanem szöveges tartalom. Ehhez aligha van mit hozzáfűzni:
– finomutalásképpen az osztrák határkerítést követő nevetséges magyarázkodásra.
Ez pedig nem egy mém, hanem egy igazi művelődéstörténeti csemege. A találat Ferenczi Szilárdé, és igazi virális tartalomnak bizonyult. A vers a Kakas Márton nevű élclapban jelent meg, 1913-ban – de minden sorát aranyba lehetne önteni ma is.

A világháló népének kreativitása kimeríthetetlen. Ha lát még olyan mémet, amit érdemes megosztani, ne habozzon elküldeni – akár kommentben is.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
További hírek: nem szabad szidni a közműszolgáltatókat, különben nem foglalkoznak a panaszainkkal. És megduplázódhat a lakásadó, ha a tulajdonos illegálisan építi be a teraszt.
Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.