Nem az osztrák az ellenség, de azért az Ausztria–Magyarország mérkőzés megmozgatta az internet mém- és poéngyárosainak fantáziáját.
Képi és szöveges poénok sokaságával árasztották el a világhálót a magyar nethuszárok a keddi osztrák–magyar meccs apropóján – a mérkőzés előtt, közben és után is. A meccs előtti mémekben, érthető módon, az osztrák–magyar közös múlt vicces formában való felidézése dominált, ez csapott át aztán rebellis negyvennyolcas romantikába, bár inkább a szöveges tartalmak szintjén („Aradi Vértanúk kedveli ezt”, „Visszavettük a Világosnál letett fegyvert” és hasonló posztokat lehetett olvasni a Facebookon).
De ne szaladjunk ennyire előre, maradjunk kicsit a jó öreg monarchista nosztalgiánál. Mindenki ismeri azt a vicces anekdotát, miszerint Ferenc József ő császári és királyi felségével közlik, hogy osztrák–magyar futballmeccs készülődik, mire ő visszakérdez: „És kivel játszanak a fiúk?”
Valahogy így:

Azt már kevesebben tudják, hogy mi a valóságalapja ennek az anekdotának. Nyáry Krisztián azonban nem lenne Nyáry Krisztián, ha nem járt volna utána – bejegyzése izgalmas adalékokkal szolgál a magyar labdarúgás Monarchia-korabeli „őskorából”.
És mit mond Ferenc József a magyar győzelem után? Hát továbbra is értetlenkedik:

És még egy ferencjóskás mém, egy kis nyelvi poénnal:

Mint tudjuk, legszebb öröm a káröröm. A meccs után jelentek meg a következő variációk a Habsburg birodalmi címerre (az elsőt Szántai kolléga követte el):


Az est leggonoszabb – és egyik legnépszerűbb – reflexiója azonban nem képi, hanem szöveges tartalom. Ehhez aligha van mit hozzáfűzni:
– finomutalásképpen az osztrák határkerítést követő nevetséges magyarázkodásra.
Ez pedig nem egy mém, hanem egy igazi művelődéstörténeti csemege. A találat Ferenczi Szilárdé, és igazi virális tartalomnak bizonyult. A vers a Kakas Márton nevű élclapban jelent meg, 1913-ban – de minden sorát aranyba lehetne önteni ma is.

A világháló népének kreativitása kimeríthetetlen. Ha lát még olyan mémet, amit érdemes megosztani, ne habozzon elküldeni – akár kommentben is.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.