// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Nyitott témákkal kopogtatnak az unitáriusok

// HIRDETÉS

És ajtót is nyitnak rájuk: mit jelent a melegházasság, az európaiság vagy a román-magyar együttélés? Nem az észt vagy az isten személyét osztják, hanem a vitakultúrát.

Idén az aktuálisan forró témákkal, nem kulturális és vallási örökségük tárgyi emlékeivel nyitják magukra a kapukat a kolozsvári unitárius szervezetek. 

 

A szerdától vasárnapig zajló, negyedik Nyitott kapukon az eddig is népszerű programok (gyermekfoglalkozások, koncertek, borkóstoló) mellett három három érzékeny témát boncolgatnak, sorolta ma Rácz Norbert unitárius lelkész, főszervező a laza ebédelizéssel egybekötött eseményajánló sajtótájékoztatón:

  1. Mit értünk azon, hogy meg kell védenünk európai értékeinket, amikor ezt hangoztatjuk – manapság főleg a migránskérdés kapcsán? Kolumbán Gábor, az unitárius egyház korábbi főgondnoka és Egyed Péter filozófus Európai érték(t)rendek című beszélgetését Farkas Emőd jelenlegi főgondnok moderálja csütörtökön délután hattól a belvárosi unitárius egyházközség tanácstermében.
  2. Szeretni szabad!? címmel a melegházasságról indít beszélgetést Gyerő Dávid, az unitárius egyház jegyzője, az egyetlen olyan erdélyi magyar egyházi személy, aki nyilvánosan kiállt a polgári melegházasság mellett, amikor a Romániában egyébként is tilos házasodási forma alkotmányos tiltásáért folytatott heves aláírásgyűjtést úgy a román ortodox egyház, mint az erdélyi református egyház. A beszélgetés helyszíne ugyancsak a belvárosi unitárius egyházközség tanácsterme, péntek délután hattól zajlik.
  3. Van-e lehetőség méltányos román-magyar együttélésre, vagy csak az uralkodás, befolyásolás, manipulálás az, ami működik? A kérdést több program is felveti: szombaton a bukaresti Sound kórus előadása, amely román és magyar kötődésű műveket egyaránt műsoron tart, vagy a sepsiszentgyörgyi Osonó színházműhely különböző etnikumú fiatalok együttélését feszegető Piknik egy japán szőnyegen című előadása este héttől, amely tervezetten csap át kötetlen beszélgetésbe.

A három téma erősen megosztó, mégis felületesen jelenik meg a közbeszédben. A beszélgetések célja nem az, hogy megmondják nekünk a tuti frankót, hogy megtudjuk, mi az unitárius egyház álláspontja ezekben a közéleti kérdésekben, mert ilyen nincs is – hangsúlyozta Rácz Norbert. Jó és tartalmas beszélgetés a cél, ahol inkább a polarizáltság, mintsem egyetlen álláspont fog vélhetőleg tisztázódni, és ahol mindenkinek alkalma lesz alkata, világnézete alapján választani a minél racionálisabb érvelések közül, amelyek alátámasztják az ellentétes álláspontokat, hiszen ezek a viták még korántsem jutottak nyugvópontra.

 

A Nyitott kapuk a kolozsvári unitáriusoknál programkínálatának zöme viszont messze nem ilyen konfliktusos, és felekezettől függetlenül bárkit szívesen látnak rajtuk: 

  • nyitva lesz és megtekinthető a belvárosi templom minden hétköznap déltől, vasárnap 11-től istentisztelet, 12-től közös ebéd a templom udvarán;
  • délutánonként kézműves foglalkozásokkal kötik le a gyerekeket;
  • csütörtökön a várost, pénteken a Házsongárd temetőt mutatják meg unitárius szemmel (mindkét sétát Korodi Alpár történelemtanár vezeti délután öttől, a városséta a ferences templomtól indul, és érinti azt a 14. századi lakóházat, amelyet az egyház most újít fel régészeti és művészettörténeti kutatások után);
  • idén az Orizont című fimet vetítik csütörtökön fél nyolctól a JZSUK Felvinczi György dísztermében,
  • a Figula pincészet hat borát Illyés Sándor, a Borsarock tulajdonosa mutatja be a Culina Nostra bisztróban péntek este fél nyolctól.

 

A zenemenü legalább olyan erős, mint amilyen változatos:

  • szerdán négytől népdaléneklő vetélkedő JZSUK Orpheus termében,
  • csütörtökön öttől az Egyesült Államokbeli Tree of Life kórus énekel,
  • szombaton öttől a bukaresti Sound kórus lép fel a belvárosi templomban,
  • szombaton hattól templomkerti muzsikát hallgathatunk,
  • vasárnap hattól Laczkó Vass Róbert énekel kortárs erdélyi verseket Szép András zongorajátékára Az indiánok nem hagynak cserben minket... címmel,
  • héttől a kolozsvári Whisperblast, majd a magyarországi Punnany Massif koncertezik a János Zsigmond Unitárius Kollégium udvarán.

 

A Nyitott kapuk egyik legszimpatikusabb vonása, hogy bár kolozsvári és többnapos, többhelyszínes rendezvény, amelyre tavaly mintegy 1500 - 2000 személy látogatott el, a helyi divattal ellentétben mégsem nevezi magát fesztiválnak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS