Nyitott témákkal kopogtatnak az unitáriusok
És ajtót is nyitnak rájuk: mit jelent a melegházasság, az európaiság vagy a román-magyar együttélés? Nem az észt vagy az isten személyét osztják, hanem a vitakultúrát.
- Mit értünk azon, hogy meg kell védenünk európai értékeinket, amikor ezt hangoztatjuk – manapság főleg a migránskérdés kapcsán? Kolumbán Gábor, az unitárius egyház korábbi főgondnoka és Egyed Péter filozófus Európai érték(t)rendek című beszélgetését Farkas Emőd jelenlegi főgondnok moderálja csütörtökön délután hattól a belvárosi unitárius egyházközség tanácstermében.
- Szeretni szabad!? címmel a melegházasságról indít beszélgetést Gyerő Dávid, az unitárius egyház jegyzője, az egyetlen olyan erdélyi magyar egyházi személy, aki nyilvánosan kiállt a polgári melegházasság mellett, amikor a Romániában egyébként is tilos házasodási forma alkotmányos tiltásáért folytatott heves aláírásgyűjtést úgy a román ortodox egyház, mint az erdélyi református egyház. A beszélgetés helyszíne ugyancsak a belvárosi unitárius egyházközség tanácsterme, péntek délután hattól zajlik.
- Van-e lehetőség méltányos román-magyar együttélésre, vagy csak az uralkodás, befolyásolás, manipulálás az, ami működik? A kérdést több program is felveti: szombaton a bukaresti Sound kórus előadása, amely román és magyar kötődésű műveket egyaránt műsoron tart, vagy a sepsiszentgyörgyi Osonó színházműhely különböző etnikumú fiatalok együttélését feszegető Piknik egy japán szőnyegen című előadása este héttől, amely tervezetten csap át kötetlen beszélgetésbe.
- nyitva lesz és megtekinthető a belvárosi templom minden hétköznap déltől, vasárnap 11-től istentisztelet, 12-től közös ebéd a templom udvarán;
- délutánonként kézműves foglalkozásokkal kötik le a gyerekeket;
- csütörtökön a várost, pénteken a Házsongárd temetőt mutatják meg unitárius szemmel (mindkét sétát Korodi Alpár történelemtanár vezeti délután öttől, a városséta a ferences templomtól indul, és érinti azt a 14. századi lakóházat, amelyet az egyház most újít fel régészeti és művészettörténeti kutatások után);
- idén az Orizont című fimet vetítik csütörtökön fél nyolctól a JZSUK Felvinczi György dísztermében,
- a Figula pincészet hat borát Illyés Sándor, a Borsarock tulajdonosa mutatja be a Culina Nostra bisztróban péntek este fél nyolctól.
- szerdán négytől népdaléneklő vetélkedő JZSUK Orpheus termében,
- csütörtökön öttől az Egyesült Államokbeli Tree of Life kórus énekel,
- szombaton öttől a bukaresti Sound kórus lép fel a belvárosi templomban,
- szombaton hattól templomkerti muzsikát hallgathatunk,
- vasárnap hattól Laczkó Vass Róbert énekel kortárs erdélyi verseket Szép András zongorajátékára Az indiánok nem hagynak cserben minket... címmel,
- héttől a kolozsvári Whisperblast, majd a magyarországi Punnany Massif koncertezik a János Zsigmond Unitárius Kollégium udvarán.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
