A világ legtermészetesebb dolga, hogy a közpénzek átláthatóvá tételével kampányolnak az RMDSZ jelöltjei nemcsak Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, hanem számos településen, válaszolta Kelemen Hunor mai sajtótájékoztatóján az Átlátszó Erdély újságírójának kérdésére. De sokkal fontosabb volt, amit hozzátett: azért nem válaszoltak az újságíró közérdekű adatigénylésére, mert
- az ezt szabályozó 544-es törvény nem vonatkozik az RMDSZ-re, mert az nem közintézmény;
- az önkormányzati választások, vagyis június 5. után az RMDSZ saját honlapján nyilvánosságra hozza a 2009-2015 közötti költéseit valószínűleg fordított időrendben.
Nem egyszerre, mert rengeteg az információ, de kikerül minden, ígérte Kelemen Hunor: bérek, rezsiköltségek, pályázatok, stb. Az RMDSZ 2009 óta költi közvetlenül azt a támogatást, amelyet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala évente folyósít számára mint a romániai magyarság parlamenti képviseletét ellátó szervezet számára.
A kampányt nem közpénzből finanszírozzák, hanem adományokból és tagdíjakból – sietett leszögezni a szövetségi elnök, aki most is elmondta, az önkormányzati választások tétje az RMDSZ számára az, hogy polgármester-jelöltje nyerjen ott, ahol a magyarság többséget alkot, illetve minél erősebb képviselettel kerüljön be az önkormányzatokba ott, ahol a magyarok számbeli kisebbségben élnek.
A 2012-es önkormányzati választásokon elért eredményekhez hasonlóra számít,
emellett megnyerhető szerinte két olyan város polgármesteri tisztsége, amelyet most nem RMDSZ-es politikus vezet: Szatmárnémeti és Marosvásárhely. Kelemen úgy látja, mindkét városban egyedül az RMDSZ jelöltjének van esélye leváltani a jelenlegi polgármestert:
- Kereskényi Gábor le tudná győzni Costel Dorel Scoicát, intenzív kampányt folytat, és az országos politika után az önkormányzati politizálásba is beletanult;
- Soós Zoltán szoros versenyben van Marosvásárhelyen Dorin Floreával, a közvélemény-kutatásokban harmadik jelölt pedig, Dan Mașca mintegy húsz százalékponttal marad el tőlük.
A Szabad Emberek Pártjának megalakulását, és Dan Mașca indulását Kelemen annak tudja be, hogy a vásárhelyiek változást akarnak. A mérések szerint Dan Mașca szavazótáborát jelentős mértékben magyarok alkotják, de Dorin Florea négy mandátum utáni leváltása Kelemen szerint úgy lehetséges, ha mindenki, aki változást akar, Soós Zoltánra szavaz.
Az nem is kérdés, hogy Kovászna és Hargita megye tanácselnöke RMDSZ-es lesz az új rendszerben is, ahol már nem a választópolgárok, hanem a megyei tanácsosok szavaznak az elnökről. Emellett nyerhet még Szatmár megyében Pataki Csaba szenátor, illetve Maros megyében Péter Ferenc, Szováta polgármestere – mondta Kelemen Hunor, de mindez csak a választások után dől el.
Erős pozíciók kialakítása az önkormányzatokban a településfejlesztési szempontok és a döntésekbe való beleszólás mellett azért is fontos a szövetségi elnök szerint, mert az RMDSZ jelenléte biztosíthatja a nemzeti identitás megőrzését a helyi magyar közösség számára, másrészt szerinte az őszi parlamenti választások után közigazgatási reform következik, mert most már minden politikai szereplő igényli, hogy a helyi és megyei önkormányzatok a mostaninál is több jogosítvánnyal rendelkezzenek. A fokozottabb decentralizáció szerinte elkerülhetetlen.
Ennek ellenére az RMDSZ nem mindenhol állított polgármester-jelöltet
még ott sem, ahol esélye lett volna nyerni, kapta a kérdésbe csomagolt bírálatot a szövetségi elnök. Nem egyeztek meg román pártokkal sehol, Kisbácsban például, ahol 2012-ben pár szavazattal vesztette el a választást az RMDSZ jelöltje, idén azért nem indítottak senkit, mert senki sem vállalta a megmérettetést.
Ez máshol és más pártokkal is megesik, mondta Kelemen Hunor, idén például 54 RMDSZ-es jelölt indul egyedül, versenytársak nélkül polgármesteri tisztségért. Máshol, például Gyergyószentmiklóson vagy olyan településeken, ahol a magyarság aránya 20 százalék alatti, azért nem jelöltek senkit, mert úgysem lett volna esélye nyerni. Mindegyik önkormányzatban csak a választások után kezdenek tárgyalni a többi párt frakciójával lehetséges együttműködésről, előtte semmiképp sem, nyomatékosította Kelemen.
Az RMDSZ összesen 8749 személyt jelölt, sorolta a számokat Kovács Péter ügyvezető elnök: közülük 292-en polgármester-jelöltek, 7841 helyi önkormányzati jelölt, illetve 616 megyei tanácsosjelölt indul RMDSZ-es színekben. A jelöltek negyede nő, harmada új arc a politikában.
A kampányból egyedül a kampányhangulatot hiányolta Kovács Péter: az új törvény erősen korlátozza a pártok köztéri megjelenését, és ez szerinte negatívan hathat a választási részvételre. Túl későn jelent meg az új törvény, illetve az alkalmazási szabályai, és Kovács Péter szerint átlátszó kampány helyett nem látszó kampányt eredményezett.
Vincze Lóránt
A sajtótájékoztatón egyúttal bemutatták Vincze Lórántot úgy is, mint a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) tíz napja megválasztott elnökét. Az 1949-ben alapított FUEN most először választott kelet-európai elnököt, ezzel Vincze szerint elismerték, hogy a nemzeti kisebbségek ügye főleg Kelet-Európában rendezetlen.
A FUEN-ben annak az eszközeit keresik, hogyan tudnának egységes európai szabályozást elfogadtatni az őshonos kisebbségek védelmében, mutatta be a szervezet céljait az új elnök. Az egyik ilyen eszköz lett volna a Minority Safe Pack, amelyet európai polgári kezdeményezésként nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, de az elutasította azzal, hogy nem illetékes a kérdésben.
A mintegy 60 millió embert képviselő FUEN elnökeként Romániában azt tartja fontosnak, hogy újrainduljon a megrekedt párbeszéd a románok és magyarok között most, hogy „talán már a románok sem félnek attól, hogy a magyarok elszaladnak Erdéllyel a hátukon Magyarországra” – mondta Vincze Lóránt. Kollektív jogokról, autonómiáról még mindig nem tud érdemben vitázni a többség és kisebbség, és Romániának nemcsak a kisebbségvédelem terén nincs országprojektje, amellyel megnyugtatóan, hosszú távon rendezné a kisebbségi jogok helyzetét.