Elszámol az RMDSZ

Közzéteszi a 2009-2015 közötti kiadásait. Természetesen csak a kampány után, ígérte kampányfinisben Kelemen Hunor.
Hirdetés
A világ legtermészetesebb dolga, hogy a közpénzek átláthatóvá tételével kampányolnak az RMDSZ jelöltjei nemcsak Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen, hanem számos településen, válaszolta Kelemen Hunor mai sajtótájékoztatóján az Átlátszó Erdély újságírójának kérdésére. De sokkal fontosabb volt, amit hozzátett: azért nem válaszoltak az újságíró közérdekű adatigénylésére, mert
  • az ezt szabályozó 544-es törvény nem vonatkozik az RMDSZ-re, mert az nem közintézmény;
  • az önkormányzati választások, vagyis június 5. után az RMDSZ saját honlapján nyilvánosságra hozza a 2009-2015 közötti költéseit valószínűleg fordított időrendben.
Nem egyszerre, mert rengeteg az információ, de kikerül minden, ígérte Kelemen Hunor: bérek, rezsiköltségek, pályázatok, stb. Az RMDSZ 2009 óta költi közvetlenül azt a támogatást, amelyet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala évente folyósít számára mint a romániai magyarság parlamenti képviseletét ellátó szervezet számára.
 
A kampányt nem közpénzből finanszírozzák, hanem adományokból és tagdíjakból – sietett leszögezni a szövetségi elnök, aki most is elmondta, az önkormányzati választások tétje az RMDSZ számára az, hogy polgármester-jelöltje nyerjen ott, ahol a magyarság többséget alkot, illetve minél erősebb képviselettel kerüljön be az önkormányzatokba ott, ahol a magyarok számbeli kisebbségben élnek. 
 

A 2012-es önkormányzati választásokon elért eredményekhez hasonlóra számít,

emellett megnyerhető szerinte két olyan város polgármesteri tisztsége, amelyet most nem RMDSZ-es politikus vezet: Szatmárnémeti és Marosvásárhely. Kelemen úgy látja, mindkét városban egyedül az RMDSZ jelöltjének van esélye leváltani a jelenlegi polgármestert: 
  • Kereskényi Gábor le tudná győzni Costel Dorel Scoicát, intenzív kampányt folytat, és az országos politika után az önkormányzati politizálásba is beletanult;
  • Soós Zoltán szoros versenyben van Marosvásárhelyen Dorin Floreával, a közvélemény-kutatásokban harmadik jelölt pedig, Dan Mașca mintegy húsz százalékponttal marad el tőlük.
A Szabad Emberek Pártjának megalakulását, és Dan Mașca indulását Kelemen annak tudja be, hogy a vásárhelyiek változást akarnak. A mérések szerint Dan Mașca szavazótáborát jelentős mértékben magyarok alkotják, de Dorin Florea négy mandátum utáni leváltása Kelemen szerint úgy lehetséges, ha mindenki, aki változást akar, Soós Zoltánra szavaz.
 
Tájékoztatják a sajtót
 
Az nem is kérdés, hogy Kovászna és Hargita megye tanácselnöke RMDSZ-es lesz az új rendszerben is, ahol már nem a választópolgárok, hanem a megyei tanácsosok szavaznak az elnökről. Emellett nyerhet még Szatmár megyében Pataki Csaba szenátor, illetve Maros megyében Péter Ferenc, Szováta polgármestere – mondta Kelemen Hunor, de mindez csak a választások után dől el.
 
Erős pozíciók kialakítása az önkormányzatokban a településfejlesztési szempontok és a döntésekbe való beleszólás mellett azért is fontos a szövetségi elnök szerint, mert az RMDSZ jelenléte biztosíthatja a nemzeti identitás megőrzését a helyi magyar közösség számára, másrészt szerinte az őszi parlamenti választások után közigazgatási reform következik, mert most már minden politikai szereplő igényli, hogy a helyi és megyei önkormányzatok a mostaninál is több jogosítvánnyal rendelkezzenek. A fokozottabb decentralizáció szerinte elkerülhetetlen.
 

Ennek ellenére az RMDSZ nem mindenhol állított polgármester-jelöltet

még ott sem, ahol esélye lett volna nyerni, kapta a kérdésbe csomagolt bírálatot a szövetségi elnök. Nem egyeztek meg román pártokkal sehol, Kisbácsban például, ahol 2012-ben pár szavazattal vesztette el a választást az RMDSZ jelöltje, idén azért nem indítottak senkit, mert senki sem vállalta a megmérettetést.
 
Ez máshol és más pártokkal is megesik, mondta Kelemen Hunor, idén például 54 RMDSZ-es jelölt indul egyedül, versenytársak nélkül polgármesteri tisztségért. Máshol, például Gyergyószentmiklóson vagy olyan településeken, ahol a magyarság aránya 20 százalék alatti, azért nem jelöltek senkit, mert úgysem lett volna esélye nyerni. Mindegyik önkormányzatban csak a választások után kezdenek tárgyalni a többi párt frakciójával lehetséges együttműködésről, előtte semmiképp sem, nyomatékosította Kelemen.
 
Az RMDSZ összesen 8749 személyt jelölt, sorolta a számokat Kovács Péter ügyvezető elnök: közülük 292-en polgármester-jelöltek, 7841 helyi önkormányzati jelölt, illetve 616 megyei tanácsosjelölt indul RMDSZ-es színekben. A jelöltek negyede nő, harmada új arc a politikában.
 
A kampányból egyedül a kampányhangulatot hiányolta Kovács Péter: az új törvény erősen korlátozza a pártok köztéri megjelenését, és ez szerinte negatívan hathat a választási részvételre. Túl későn jelent meg az új törvény, illetve az alkalmazási szabályai, és Kovács Péter szerint átlátszó kampány helyett nem látszó kampányt eredményezett.
 
Vincze Lóránt
 
Vincze Lóránt 
 
A sajtótájékoztatón egyúttal bemutatták Vincze Lórántot úgy is, mint a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) tíz napja megválasztott elnökét. Az 1949-ben alapított FUEN most először választott kelet-európai elnököt, ezzel Vincze szerint elismerték, hogy a nemzeti kisebbségek ügye főleg Kelet-Európában rendezetlen. 
 
A FUEN-ben annak az eszközeit keresik, hogyan tudnának egységes európai szabályozást elfogadtatni az őshonos kisebbségek védelmében, mutatta be a szervezet céljait az új elnök. Az egyik ilyen eszköz lett volna a Minority Safe Pack, amelyet európai polgári kezdeményezésként nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, de az elutasította azzal, hogy nem illetékes a kérdésben.
 
A mintegy 60 millió embert képviselő FUEN elnökeként Romániában azt tartja fontosnak, hogy újrainduljon a megrekedt párbeszéd a románok és magyarok között most, hogy „talán már a románok sem félnek attól, hogy a magyarok elszaladnak Erdéllyel a hátukon Magyarországra” – mondta Vincze Lóránt. Kollektív jogokról, autonómiáról még mindig nem tud érdemben vitázni a többség és kisebbség, és Romániának nemcsak a kisebbségvédelem terén nincs országprojektje, amellyel megnyugtatóan, hosszú távon rendezné a kisebbségi jogok helyzetét.
Hirdetés