A történet a papírforma szerint indult. A bukaresti rendőrök lefüleltek egy bűnözőt és szépen bevitték a fővárosi rendőrség fogdájába.

Eddig minden szép és jó és szabályszerű. A filmbe illő csavar akkor következett be, amikor a szemfüles polgár rájött, hogy az egyik cellatárs hamarosan kiszabadul. Emberünk kapta magát, elcsaklizta az illető személyazonossági igazolványát és ruháját, majd azt állítva, hogy ő nem ő, hanem a másik, szépen kisétált a fogdából.

Hogy ez hogy történhetett? A tudósítás szerint a rendőrök vizuális memóriája enyhén szólva gyengén működött, és nem is igen ölték meg magukat, hogy a kifele igyekvő férfit alaposan ellenőrizzék.

A derék közegek jó néhány órával később jöttek rá a tévedésre. Kétségtelen, hogy ebben a tekintetben alaposak voltak. A szervek aztán tűvé tették a fővárost a szökevény után, de csak másnap akadtak az ügyes emberre, amint egy piacon éppen bevásárolt.

Nem csodálkoznánk, ha a közeljövőben viszontlátnánk a sztorit valamelyik román újhullámos rendező posztkommunista korunk diszkrét báját feldolgozó filmjében.

Fotó forrása: bzi.ro