… akivel meg lehet állni egy szóra.
Költő, a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője, műfordító, alkalmi publicista, Arany János legjobb mai tanítványa és kutatója – ő Lövétei Lázár László, akivel a kolozsvári irodalombarátok május 25-én, szerda este 7-től találkozhatnak a Bulgakov kávéházban.
LLL az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Álljunk meg egy szóra estsorozatának vendégeként érkezik Csíkszentdomokosról a kincses városba, és mint megszokhattuk, László Noémivel beszélget majd.
Néhány száraz információ, a teljesség igénye nélkül: 1972-ben született Lövétén, a kolozsvári bölcsészkaron végzett magyar-román szakon, 1998 óta a Székelyföld szerkesztője, 2011-től főszerkesztője, 2009-ben József Attila-díjat kapott, jelenleg – mint utaltunk rá fentebb – Csíkszentdomokoson él.
Kötetei: A névadás öröme (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1997); Távolságtartás (Pro-Print, Csíkszereda, 2000); Két szék között (Kalligram, Pozsony, 2005); Arany versek. Széljegyzetek Arany Jánoshoz (Hargita Kiadó, Csíkszereda, 2009); Árkádia-féle (Erdélyi Híradó – Ráció, Kolozsvár – Budapest, 2009); Zöld (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2011).
Írt kortárs bukolikus eklogákat, fordított Mircea Cărtărescut, esszékötetet jelentetett meg Arany Jánosról.
Aki még nem találkozott vele, feltétlenül tegye meg. Aki találkozott, az is.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.