… akivel meg lehet állni egy szóra.
Költő, a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője, műfordító, alkalmi publicista, Arany János legjobb mai tanítványa és kutatója – ő Lövétei Lázár László, akivel a kolozsvári irodalombarátok május 25-én, szerda este 7-től találkozhatnak a Bulgakov kávéházban.
LLL az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Álljunk meg egy szóra estsorozatának vendégeként érkezik Csíkszentdomokosról a kincses városba, és mint megszokhattuk, László Noémivel beszélget majd.
Néhány száraz információ, a teljesség igénye nélkül: 1972-ben született Lövétén, a kolozsvári bölcsészkaron végzett magyar-román szakon, 1998 óta a Székelyföld szerkesztője, 2011-től főszerkesztője, 2009-ben József Attila-díjat kapott, jelenleg – mint utaltunk rá fentebb – Csíkszentdomokoson él.
Kötetei: A névadás öröme (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1997); Távolságtartás (Pro-Print, Csíkszereda, 2000); Két szék között (Kalligram, Pozsony, 2005); Arany versek. Széljegyzetek Arany Jánoshoz (Hargita Kiadó, Csíkszereda, 2009); Árkádia-féle (Erdélyi Híradó – Ráció, Kolozsvár – Budapest, 2009); Zöld (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2011).
Írt kortárs bukolikus eklogákat, fordított Mircea Cărtărescut, esszékötetet jelentetett meg Arany Jánosról.
Aki még nem találkozott vele, feltétlenül tegye meg. Aki találkozott, az is.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.