A román és a magyar történészek között viták folynak a néhány moldvai megyében élő római katolikusokról. 1990-ben a szólásszabadság és az önrendelkezés nevében elfogadták a Moldvai Csángómagyarok Egyesület létrehozását, mely azért küzd, hogy bevezessék a magyar nyelv használatát a katolikus közösségekben. Másrészről a Dumitru Mărtinaş Egyesület azt állítja, hogy a „csángók tökéletlenül elmagyarosodott románok”.

A moldovai katolikus közösségekről továbbra is vita folyik a román és a magyar történészek között. Több évszázados erdélyi együttélés és a magyar közigazgatás dominanciája után, vegyes családok létrejötte és keletre vándorlása után a téma még mindig forró. Kik a csángók? Maga a magyarból származó csángó (az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.) kifejezés is keveréket, korcsot jelent. A csángók különösen Bákó (Bacău), Nemc (Neamţ), Jász (Iaşi), Vráncsa (Vrancea) és Vászló (Vaslui) megyékben alkotnak különálló közösségeket. Ugyanebbe a kategóriába tartozik a barcasági (Brassó megye) római katolikusok egy része is.

A csángók kategóriájába tartozó római katolikusok nyelvjárási, népviseleti egységükkel és szokásaikkal különböznek a többiektől. Vannak olyan XIII. századi emlékek, melyeket mind a magyarok, mind a románok elfogadnak, s melyek

a Moldvába került, románok által asszimilált

kis magyar közösségekről szólnak. A román történészek főleg azt az elképzelést tartják elfogadhatónak, mely szerint a csángók elmagyarosított erdélyiek, akik úgy döntöttek, hogy ideát, Moldovában telepednek le.

A Szamosújváron (Ausztria-Magyarország) megjelent Amicul Familiei újság 1880-ban a következőképpen írta le a csángó közösségeket: „Moldvában, a legnagyobb és legszebb megyék közül kettőben, főleg Bákóban és Románban a falusi lakosok, akik szinte mindnyájan szabadparasztok és kisbirtokosok, kizárólag magyarul beszélnek. Ha elmész a falvaikba, rosszabb a helyzet, mint Magyarország kellős közepén; tolmácsot kell vinned magaddal: a nők és a gyermek még „jó reggelt” sem tudnak románul mondani. Megbocsájthatatlan bűn, hogy államférfijaink sohasem foglalkoztak ennek az elemnek az elrománosításával és meghagytak Moldva szívében egy több mint kétszázezres, nyelvében és vallásában idegen népességet.”

Manapság úgy tűnik, néhány egyesület foglalkozik aktívan a csángók identitásával. A becslések szerint Moldvában nagyjából 62.000 személy azonosítja ilyen formában magát. Közülük a legtöbben különleges múltú román római katolikusnak tartják magukat.

A Moldvai Csángómagyarok Egyesületét, melyet „a Kárpátoktól keletre élő magyarok képviseletének” is tekintenek, 1990-ben hozták létre Kovásznában, és Bákó megyében is van székhelye. Azért küzd, hogy az istentiszteletek esetében, de az iskolában is vezessék be a magyar nyelvet.

Több Bákó megyei közösségnek (Pusztina, Klézse, Gyimespalánka, Lészped) vannak magyar tannyelvű osztályai. Az utóbbi időben

kisebb mértékű volt a moldvai katolikusok tudatának módosítására tett erőfeszítés

és az egyesület lépéseinek már nem volt akkora visszhangja, mint a múltban. Petru Gherghel jászvásári püspök Tőkés Lászlóhoz intézett egyik 2009-es válaszában, mely megtalálható az egyesület honlapján is, rámutat arra, hogy a katolikus egyházvezetők szerint a moldovai római katolikusok nem különíthetők el magyarokra és románokra.

„A jászvásári (Iaşi) egyházkerületben, különben, nincsenek parókiáink ’magyar csángók’ számára, ahogy a levelében állítja, hanem mindig is római katolikus híveket kiszolgáló parókiákról volt szó. Nekünk tehát az a kötelességünk, hogy hűséges népünket azon a nyelven szolgáljuk, melyet mindnyájan ismernek és tisztelettel minden más nyelv iránt, melyet ők használnak, közismert lévén, hogy a Katolikus Egyház nem kötődik egyik vagy másik nyelvhez, hanem mindegyiket Isten ajándékaként becsüli”, állítja Petru Gherghel püspök.

A moldovai római katolikusok Dumitru Martinaş Egyesülete szerint, „a csángók tökéletlenül elmagyarosodott románok, akik elhagyták erdélyi falvaikat és Moldvában telepedtek le”. Dr. Anton Coşa ismert bákói történész azon elképzelés fő támogatóinak egyike, akik szerint a csángók római katolikus románok.

A moldvai megyékben élő római katolikusok általában véve

nehezen viselik, ha valamilyen más identitást kényszerítenek rájuk,

amivel a Magyarország által pénzügyileg támogatott civil szervezetek – akadálytalanul – megpróbálkoztak.

A csángók jellegzetességével foglalkozó történészek legnagyobb része arra a következtetésre jutott, hogy a moldvai római katolikusok románok. „Szükség van újra megerősíteni azt az igazságot, hogy közösségünk tagjainak többsége nem ’csángónak’ tekintette és tekinti magát, hanem katolikus románnak. Ezért nem lehet őket etnikai kisebbségnek tekinteni, mint például a romániai magyarokat, németek, zsidókat, szlovákokat, görögöket, olaszokat, bolgárokat, törököket stb.”, áll az egyesület honlapján.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: mediaklikk.hu