Miért félünk az Egyháztól?
Mert jobb, ha az Egyház a barátunk. Hiszen jönnek a választások.
A Román Ortodox Egyház (BOR) továbbra is jelen van a politikai életben, különösen a választási kampányok környékén, a jelöltek pedig vagy nem akarják, vagy nem tudják felmondani ezt a hagyományos kapcsolatot.
Most az első komoly idevágó jelzés a liberálisok (PNL) bukaresti főpolgármester-jelöltjétől, Marian Munteanutól érkezett (aki időközben vissza is lépett – a szerk.), aki azzal érvelt, hogy a legtöbb adófizető ortodox keresztény, akiknek joguk van egy nemzeti katedrálishoz. Ahogy a szurkolóknak is joguk van egy Nemzeti Arénához, ami háromszor többe került, mint a Katedrális. És ahogy a színházlátogatóknak is joguk van egy Nemzeti Színházhoz, amelyet 170 millió euróból újítottak fel (azóta kiderült, hogy a felújítás csak 59 millió euróba került – a szerk.).
Marian Munteanu, aki politikusként a két világháború között a legionáriusok által felhasznált nacionalista ortodoxia felől érkezik, azt reméli, hogy maga mellett tudhatja majd a klérust. A Román Ortodox Egyház, bár a választások előtt állandóan a semlegességét hangoztatja, minden alkalommal – többé-kevésbé kifinomult módon – kijátssza a politikai kártyáját.
Másrészt a Nemzet Megváltásának Katedrális olyan
politikai projekt, melyet minden parlamenti párt felkarolt,
csakhogy a többi politikussal szemben, akik inkább félik az Egyházat, mint hisznek benne, Marian Munteanu igazi hívő, aki ismeri és hirdeti is az ortodox doktrínát. Sokkal hitelesebben és ezért sokkal meggyőzőbben is.
A Szenátus e hét elején minden további nélkül elutasította a környezetvédő Remus Cernea tervezetét, mellyel le akarta állítani a Nemzet Megváltása Katedrális közpénzből történő finanszírozását. Cernea abból indult ki, hogy már 2005-ben is visszaélés történt, amikor a kormány ingyenesen átadott a Pátriárkiának egy 11 hektárnyi, 200 millió eurót érő telket Bukarest kellős közepén, az óriási katedrális megépítése céljából. Sőt, 2007-ben a szélsőséges Nagy-Románia Párt (PRM) kezdeményezésére a 19/2005. sz. sürgősségi rendeletet úgy módosították, hogy a kormány finanszírozza az úgynevezett Nemzet Megváltásának Katedrálisa megépítését is.
Az építkezés költsége 400 millió euró, ahogy azt a műszaki bizottság elnöke, Nicolae Noica volt közmunkaügyi miniszter előrevetítette, de nem világos, hogy végül mennyit fektet majd be az állam ebbe a gigászi templomba. Úgy becsülik, hogy ez lesz a legdrágább 1989 utáni épület.
A templomépítésre szánt összegek évről évre nőttek, Románia GDP-jével arányosan, így a Felekezeti Titkárság szerint az utóbbi 26 évben minden nap átadtak egy új templomot.
Annak ellenére, hogy a közéletben egyre többen kezdték bírálni az Ortodox Egyház hivalkodó politikáját,
a támogatás az általános trend.
A Taxi együttes Isten a fát kedveli című zeneszáma is ezt bizonyítja, melyben úgy tűnt, mintha 33 művész tiltakozna a Nemzet Megváltása Katedrális megépítése ellen. Később még az együttes énekese, Dan Teodorescu is elhatárolódott ettől az üzenettől, ahogy azt az ismert író, Mircea Cărtărescu is tette a videoklip közzététele után.
Számos értelmiségi és politikus még akkor is inkább az Egyházat támogatja, ha megalomániás túlkapásokról van szó: a hagyomány és a többség nyomására, vagy – talán – félelemből.
Az alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: christianpost.com
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
