Hollandiában a szélsőjobbnak és a szélsőbalnak sikerült meggyőznie a lakosságot, hogy szavazzon az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás ellen. A szabadkereskedelem a jólét fontos forrása volt, de úgy tűnik, az utóbbi időben vesztett vonzerejéből. Az európai populisták, mind a jobboldaliak, mind a baloldaliak, Trump kereskedelmet korlátozó elképzeléseivel értenek egyet.

A hollandiai népszavazást azután írták ki, hogy egy átverésekről elhíresült populista honlap összeszedett 300.000 aláírást egy petícióra. A honlap szerkesztői témát kerestek – akármilyet – és találtak is: a holland állampolgároknak állást kellett foglalniuk egy Ukrajnával megkötött európai kereskedelmi megállapodásról, ugyanarról, amelyért az ukránok 2014-ben harcoltak és egyesek meg is haltak.

Váratlan volt a vita, melyet ez a megállapodás kiváltott. Az Európa és Ukrajna közötti kereskedelmi cserék elősegítésére hivatott dokumentum technikai, nehézkes, több mint 1.000 oldalnyi zsargon, írja a The Washington Post.

Január 1-én már hatályba is lépett. Nincs ebben semmi egyedi vagy érdekes: az Európai Uniónak számos ilyenfajta szerződése van, többek között Chilével és Jordániával is. El lehet mondani, szinte biztos, hogy kevesen olvasták el azok közül, akik elfáradtak szavazni.

A szélsőbaloldali és szélsőjobboldali hollandoknak azonban más céljuk volt; a szavazást a jobbközép, gazdasági szempontból liberális kormány aláásására és az Európa-ellenesség serkentésére használták fel. És ez sikerült is nekik, írja Anne Applebaum újságírónő a The Washington Post-ban. A hollandok 32 százaléka vett részt a szavazáson, ami kevéssel haladta meg az érvényességi küszöböt, kétharmaduk pedig a szerződés ellen szavazott.

Érdekes a nagyrészt dezinformáláson alapuló kampány lefolyása. A dezinformáció nagy része további bizonytalanságokat és nem létező ukrán fenyegetésekkel kapcsolatos félelmeket kívánt kelteni. A NEM-kampány legtöbb témája, szlogenje sőt képanyaga is az orosz Russia Today tévéadótól és a Kreml propaganda-holnapjától, a Szputnyiktól származott.

Az ukrán Külügyminisztérium képviselője által idézett egyik felmérés szerint a szerződés ellen szavazók 59 százaléka fontos motivációként jelölte meg, hogy Ukrajna korrupt; 19 százalék úgy gondolta, hogy Ukrajna a felelős az MH-17-es járat, az orosz szeparatisták által 2014-ben, Ukrajnában lelőtt repülőgép lezuhanásáért; 34 százaléka azt hitte, hogy a szerződés szavatolni fogja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz.

E három pontból az utóbbi kettő mindenképpen hamis. Az első igaz, de nehéz racionálisan érvelni egy olyan szerződés ellen, melyet az ukrajnai korrupció csökkentésére szántak, írja az amerikai kiadvány.

A liberális kormányok apatikusak

A kampány zavaros volt. A szélsőbaloldal palesztin zászlókkal érkezett a NEM melletti gyűlésekre. A szélsőjobboldal muzulmán bevándorlókról beszélt. A holland kormány, melynek finanszíroznia kellett a választási folyamatban résztvevő csoportokat, nem látta el megfelelően a feladatát. Többek között olyan csoportnak is pénzt biztosított, mely WC-papírra nyomtatta az ukrán nemzeti jelképeket, valamint állatvédő csoportoknak vagy atomenergia-ellene aktivistáknak is.

A holland kormány nem vett részt a kampányban. Egy hónappal a szavazás előtt úgy tűnt, hogy a holland hivatalosságok megijedtek a szélsőjobboldali médiától, írja a The Washington Post publicistája. Nem akarták, hogy a bulvárlapok pellengérre állítsák őket és ironizáljanak velük, vagy huligánok támadják meg őket az utcán. A kormányzati hivatalosságok azzal mentegetőztek, hogy a kormányzati többség törékeny és bár a kampány során hazugságok hangzanak el, senki sem akarja vállalni a kijavításukkal járó kockázatot.

Milyen tanulságot lehet levonni ebből az – igaz, csak konzultatív – népszavazásból? A dühös emberekből álló kisebbségi csoportok, ha szervezettek, hangosabban tudnak kiabálni, mint a megosztott, centrista, apatikus és gyáva nyugat-európai többség, Oroszország pedig kész segíteni nekik, szögezi le a The Washington Post.

Az, hogy a népszavazáson a hollandok többsége Ukrajna EU-társulása ellen szavazott, az európai egységre mért újabb csapás, miközben az euroszkeptikusok a brüsszeli elitekkel szembeni „bizalmatlansági indítványt” üdvözik, alig néhány hónappal azelőtt, hogy a britek szintén népszavazáson döntenek a közösségi tömbben maradásról.

Az alacsony részvételi arány ellenére, mely csak kevéssel haladta meg az érvényességi küszöböt, a népszavazás, mint követendő út tekintetében igazi dilemma elé állítja a hágai kormányt.

Bár ez a konzultáció szigorúan Ukrajna EU-társulásának politikai és gazdasági komponenseire vonatkozott, a megállapodást ellenző több mint 60 százalékos arány inkább a lakosság közösségi intézményekkel szembeni növekvő fenntartásait tükrözi.

Az euroszkeptikus politikusok különben ezt már „megsemmisítő győzelemnek” minősítették, különösen Geert Wilders holland képviselő, az Európa-ellenes Szabadságért Párt (PVV) vezetője.

Az EU máris jelentős megosztottságokkal szembesül, főleg a Közel-Keletről, Afrikából és Ázsiából érkező migránsok hulláma által okozott válság miatt, amihez több tagország, köztük Görögország pénzügyi válsága is hozzáadódik.

Matthew Elliott brit politikus, a Brexitet (Nagy-Britannia kilépését az EU-ból) támogató Vote Leave mozgalom vezetője szerint, „az európai polgároknak elegük van abból, hogy arctalan bürokratáknak adjanak pénzt és hatalmat”.

Megkérdőjeleződik a globalizációs folyamat

De a populisták befolyása nem korlátozódik csak az Európai Unióra, már az Egyesült Államok politikáját is befolyásolják.

Donald Trump magas kereskedelmi tarifákat akar bevezetni Pekinggel szemben, Hillary Clinton ellenzi a 12 nemzetet tömöríteni hivatott Csendes-óceáni Partnerséget (TPP), a republikánusok pedig felkarolják a demokraták „fair trade”-re vonatkozó kéréseit, írja a Financial Times.

Ezek miatt a nyitott kereskedelem globális rendszerének kidolgozója, az AEÁ szinte radikálisan irányt vált.

Az egyesült államokbeli elnökválasztási versenyből közvetetten leszűrhető üzenet az, írja az FT, hogy mindenkinek „vigyázzban kell állnia” az Egyesült Államok előtt. Miután a Világkereskedelmi Szervezet dohai megbeszélései kudarcba fulladtak, a globalizálási folyamat felgyorsulását jelentő, a kereskedelem liberalizálására irányuló többoldalú szerződések kudarcát is meg kellett tapasztalni.

A szabadkereskedelem a jólét fontos forrása volt, de az utóbbi időben úgy tűnik, elvesztette politikai legitimitását. És nemcsak az AEÁ miatt. Az európai populisták, mind a jobboldaliak, mind a baloldaliak osztják Trump kereskedelmi akadályok bevezetésére vonatkozó elképzeléseit.

Az optimisták abban reménykednek, hogy az AEÁ-ban egyre népszerűbb protekcionizmus csak ciklikus jelenség, és a dolgok az elnökválasztási verseny után visszatérnek a normális kerékvágásukba. A Barack Obama felváltására esélyesnek tartott Hillary Clinton, miután megszabadult a Bernie Sanders-szel folytatott versengéstől, valószínűleg újra módosítani fogja diskurzusát.

A Financial Times azt írja, hogy a politikai helyzet világszerte azt sugallja, hogy már nem „divat” a globalizálás. A washingtoni konzervatívok arra a következtetésre jutottak, semmi esély sincs arra, hogy a következő elnök vagy a következő Kongresszus – politikai színezetétől függetlenül – támogatni tudná a TPP-t. Vagy a most tárgyalt Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerséget (TTIP), melynek a legerősebb európai gazdaságokat és az Egyesült Államokat kellene integrálnia.

Donald Trump érzékeny húrt érintett, amikor beszédeiben a külföldi gazdaságokat és általában a külföldieket kezdte vádolni Amerika gondjaiért. Ennek ellenére a szabadkereskedelem elleni politika kérdése túlmutat az „olcsó” populizmuson”, írja az Finantial Times.

A középosztály egyáltalán nem érzi a múltban ígért előnyöket. A választás elvesztésétől már most félő republikánusok nem akarják átengedni a Kongresszust a „fair trade” elképzelést támogató demokratáknak.

Az amerikaiakban felmerült gondok egy része a TPP-re jellemzőek. Azok az előnyök, melyekben az AEÁ egy ilyen szerződésből részesülhet, erőteljesen nyugati parton lévő technológiai cégekre összpontosulnak. Másrészről az amerikai ipar azt látja, hogy az ázsiai piacok esetében a szerződés elhanyagolható előnyöket hoz ahhoz a sebezhetőséghez képest, aminek az AEÁ kiteszi magát azzal, hogy nemzetközi versenyzők manipulálhatják a valutát.

A szabadkereskedelem sok esetben gondokat okozott a cégeknek, az általános vélemény pedig az, hogy a gondokból több lenne, mint az előnyökből.

A Financial Times szerint van némi igazság azokban a populista állításokban, melyek szerint a globalizálás elsősorban az emberiség gazdag 1 százalékának volt előnyös.

A címet a szerkesztőség adta. Fotó: sputniknews.com