A pereskedés akadályozza a Batthyáneum felújítását

Ezt mondja a román kulturális miniszter. Ennek ellenére a minisztérium belép a perbe a román állam érdekeinek védelmében.
Hirdetés

Öt millió eurót tudnának a gyulafehérvári Batthyáneum felújítására fordítani európai uniós alapokból, ennek viszont az lenne a feltétele, hogy megszűnjön a római katolikus egyház és a román állam közti, 18 éve tartó pereskedés – ezt Vlad Alexandrescu román kulturális miniszter közölte a képviselőház kulturális bizottsága előtt tartott meghallgatáson. Úgy vélte, az épület és a gyűjtemény érdekét szolgálná, ha lezárulna a jogvita.

Korábban Dacian Cioloș miniszterelnök is azt nyilatkozta, hogy a román állam – az ingatlan jogi helyzetének tisztázása esetén – restaurálná a Batthyáneumot és megnyitná azt a látogatók előtt.

Nem a pereskedés megszűnése felé mutató lépés viszont az, hogy a Gyulafehérvári Táblabíróság elfogadta, hogy a kulturális tárca is belépjen a Batthyáneum tulajdonjogáról szóló perbe, és védje a román állam érdekeit.

A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták mindeddig vissza. A püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a páratlan értékű gyűjteményt. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magába foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét.
Hirdetés

Ismeretes, hogy Radu F. Alexandru liberális szenátor korábban a kulturális tárca vezetőjének leváltását kérte a miniszterelnöktől, amiért a „román nemzeti érdekkel ellentétes álláspontot” közvetített a Vatikán felé. Alexandrescu ugyanis állítólag a Vatikán bevonását javasolta a Batthyáneum igazgatásába – ezt az értesülést a miniszter később cáfolta.

Márton Árpád RMDSZ-képviselő az MTI-nek elmondta: a bizottsági felszólalásában világossá tette, hogy a két világháború között soha fel sem merült, hogy a román állam is tulajdonosa lenne a könyvtárnak. Batthyány Ignác végrendeletét akkor kezdték értelmezni, amikor vissza kellett volna szolgáltatni az egyháznak a tőle elvett ingatlant és a benne található gyűjteményt. Hozzátette: a miniszter is arról beszélt a meghallgatáson, hogy csupán a könyvtár adminisztrálásában kellene valamiféle szerepet biztosítani a római katolikus egyháznak.

Márton Árpád szerint a bizottság tagjai azt is felvetették, hogy a gyűjteményt máshol kellene biztonságba helyezni. Ez azonban nem lehetséges, mert Batthyány Ignác arról is rendelkezett végrendeletében, hogy a könyvtárat Gyulafehérváron kell megőrizni.

A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A román kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly szeptemberben elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést az egyház megtámadta a bíróságon.
Hirdetés