Az RMDSZ beárnyékolja Románia „fényes” kisebbségügyi jelentését

Románia két év késéssel idén februárban nyújtotta be az Európa Tanácshoz kisebbségügyi jelentését, amely az RMDSZ szerint hamis képet fest a kisebbségi jogok biztosításáról és a védelmüket szolgáló európai keretegyezmény betartásáról. A szövetség éppen ezért szakembereket bízott meg egy árnyékjelentés elkészítésével, amelyet Kelemen Hunor szövetségi elnök egy csütörtöki sajtótájékoztatón mutatott be a román és magyar nyelvű sajtónak Kolozsváron.

Kelemen hangsúlyozta: a 72 oldalas dokumentum technikai és nem politikai jellegű, és a 2010–2016-os időszakot öleli fel. Bírósági határozatokat, törvénykezdeményezéseket és más típusú példákat tartalmaz, amelyek mind azt mutatják, hogy Románia ebben az időszakban a keretegyezményben vállalt kötelezettségeit nem teljesítette.

Ezért az RMDSZ azt kéri a kormánytól, hogy indítson valós párbeszédet a magyar kisebbség legitim képviseletével, és vegye figyelembe azokat a megoldásokat, amelyeket az érdekképviselők javasolnak ebben az árnyékjelentésben. Kelemen Hunor reményét fejezte ki, hogy a helyszíni tájékozódáskor az Európa Tanács illetékesei ezt a jelentést is figyelembe veszik, és meghallgatják a kisebbségi képviselők véleményét is.

A dokumentum megállapítja:

• megnőtt a magyarellenes incidensek száma;
• a kisebbségi joggyakorlatban visszafejlődés tapasztalható;
• voltak olyan kezdeményezések, kísérletek, amelyek a megszerzett jogok visszavételével vagy a gyakorlatba ültetésük megakadályozásával próbálkoztak;
• a romániai magyarság biztonságérzete jelentősen meggyengült, különösen az utóbbi pár esztendőben;
• az alapvető emberi szabadságjogokkal nem tud élni a kisebbség olyan mértékben, ahogyan szeretné;
• újfajta támadások és veszélyek is megjelentek;
• a gyűlöletbeszéd, illetve a destruktív nacionalizmus a mindennapok részévé vált, és nem minden esetben jártak el ez ellen a hatóságok, vagy ha igen, a legtöbb esetben kettős mércét alkalmaztak.

Az árnyékjelentésben azt is említik, hogy nem született meg az a kisebbségi törvény, amely az őshonos közösségek jogállását rendezné, hiába tett vállalást erre vonatkozóan a keretegyezményben Románia. Tizenegy éve van a parlamentben a törvénykezdeményezés, de a román pártok nem mutattak hajlandóságot ennek elfogadására.

Az RMDSZ felelősségét firtató újságírói kérdésre Kelemen Hunor elmondta: míg hatalmon voltak, több tárgyalást folytattak koalíciós partnereikkel ebben a kérdésben. Úgy vélekedett ez nem olyan ügy, amelyben eredményre vezetne, ha például tiltakozásképpen a parlamenthez láncolnák magukat, attól még nem fogják elfogadni a kisebbségi törvényt.

Az RMDSZ elnöke az árnyékjelentésben is szereplő példákkal támasztotta alá a megállapításokat.

Szóba került:

• a Székely Szabadság Napja utáni büntetésözön;
• a háromszéki kislány kórházi ellátásának megtagadása a román nyelv hiányos ismerete miatt;
• a székelyföldi regionális identitással kapcsolatos jogtiprások az adminisztratív vagy a bírósági döntések szintjén (például olyan jogi személyiséggel rendelkező entitások bejegyzésének megtagadása, amelyek a Székelyföld szintagmát használják a statútumukban;
• az anyanyelvhasználat korlátozása a közszolgáltatások, az egészségügy, az igazságszolgáltatás területén;
• az oktatás területén tapasztalható diszkrimináció (a MOGYE esete, az oktatási törvény részleges alkalmazása, a román nyelv tanítására vonatkozó hiányosságok);
• a jogtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának késleltetése,illetve teljes elakadása;
• a magyarellenes törvénykezdeményezések egész példatára;
• az alapvető szabadságjogok megtagadása (anyanyelvhasználat a közigazgatásban);
• a fejlesztési régiók Székelyföld etnikai arányát megváltoztató kijelölése, amely ellentétben áll a keretegyezményben foglalt vállalással.

Kelemen Hunor végezetül nehezményezte, hogy a külügyminisztérium nem konzultált az RMDSZ-szel a jelentés kidolgozásakor, és elmondta, hogy bizakodik: a javaslatokat meghallgatva korrigálni fogják a számos pontatlanságot tartalmazó jelentést. A sajtó érdeklődésére azt is elmondta, hogy ez a negyedik kisebbségügyi jelentés, amit Románia az Európa Tanács számára készített, arra viszont nem tudott válaszolni, hogy a szövetség hogyan kommentálta az előző beszámolókat, illetve készült-e korábban is árnyékjelentés.

Az RMDSZ jelentése egyelőre román nyelven itt érhető el, de folyamatban van az angolra és magyarra való fordítása.