Az úgynevezett mioritikus demokrácia teljesen elrohadt. És ahol ez van, ott előbb-utóbb felbukkan egy kis diktátor.
A romániai nagy pártok rothadt struktúrák. Felemészti őket az általánossá vált korrupció, mely minden szinten felőrölte a közigazgatást, kiszipolyozta az ország forrásait, megsemmisítette a reformot és az európai támogatással megvalósuló gyorsított ütemű fejlődést segítő gondolatokat. A politikai piac zárt és nincs demokratikus és erős alternatíva a mostani pártrendszerrel szemben, ami láthatóvá válik majd a helyhatósági választáson, amikor a korrupció miatt felfüggesztett polgármesterek nagy eséllyel indulnak újra. A lakosság elégedetlensége tovább fog fokozódni és már csak idő kérdése, hogy egy tekintélyelvű populista szervezet sikeresen kihasználja a román demokrácia súlyos működési zavarait.
Olguţa Vasilescu (Craiova polgármestere – a szerk.) őrizetbe vételét követően
mert vagy letartóztatták, bírói felügyelet alá helyezték, bíróság elé állították, vagy korrupciós, jobb esetben összeférhetetlenség miatt elítélték őket. Craiovától Iaşi-ig, Konstancától Brassóig, nyilvánvalóan Ploieşti-en keresztül, a városok irányítását feladták és kompromittálták a korrupt vezetők. Ez a pártok kudarca, melyek bebizonyították, hogy lopás nélkül képtelenek kormányozni. Ez az általános csőd sehol sem annyira szembetűnő és nyilvánvaló, mint a fővárosban, ahol a 2012-ben megválasztott hét (kerületi – a szerk.) polgármester közül csak egy, a 3. kerületi Negoiţă maradt meg tisztségében és gyanítjuk, hogy ez a baleset csak annak köszönhető, hogy a DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) nem jutott el odáig. A politikának ez az általános csődje annál is inkább súlyos, mert „talajszinten” zajlik, ahol a politikai szféra közvetlenül érintkezik a polgárral és ahol nagyobb a korrupció hatása. Ilyen körülmények között rendkívül fokozódik a román demokrácia tartalmatlanná és illegitimmé válásának veszélye. De a hatalom és mohóság miatt elvakult pártok képtelenek meglátni, hogyan növekszik ez. Különben nem sietnének különleges nyugdíjakat elfogadni a helyi választottak számára, nem igyekeznének az n-edik törvénymódosítási kísérlettel megszabadulni az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.) fejük felett lebegő kardjától és nem szavaznák meg maguknak – teljes mértékben figyelmen kívül hagyva az alkotmányt – a saját „salátatörvényüket”, mint Caragialénál („Vagyishát hogy sekínek se legyen joga visszafizetni az adósságát.”), mellyel törvénybe foglalt felmentést adnak maguknak a végrehajtásokkal szemben.
A pártokban egyetlen pillanatig sem merül fel a feddhetetlenségi kritériumok betartása, a választottak és választók egyenlőségének támogatása, vagy egyszerűen a büntetőtörvénykönyv tiszteletben tartása. Első reflexük a törvény figyelmen kívül hagyása, saját érdeküknek megfelelő módosítása és hivatalban lévő embereiknek szóló kiváltságok megteremtése. Így aztán a románoknak semmi okuk sincs a politikai osztály mélyreható reformjában reménykedni, amit oly kitartóan követelnek, mert a pártok még egy felszíni reform jeleit sem mutatják.
Az első az, hogy a választók legnagyobb része a rossz és korrupt politikák saját életükre gyakorolt közvetlen és gyakran romboló hatása ellenére lemond a demokratikus jogok gyakorlásáról. A második egyfajta hozzászokás a rosszhoz, amivel a demokrácia cinikus alkuvá korlátozódik, melyben azt mondják ki győztesnek, aki „többet ad”. Ez a korrupt politikai játék szabályaihoz való aljas alkalmazkodás magyarázza azt is, hogy a korrupció miatt felfüggesztett polgármesterek közül sokan, Vangheliétől Chilimanig és Mazărétól Scripcaruig győzelmi eséllyel indulnak júniusban. Végül a harmadik torz eredmény egy demokrácia elleni lázadás és a populista-tekintélyelvű megoldások választása lesz. Egy kiegyensúlyozatlan politikai osztály, egy gyenge civil társadalom és egy felelőtlen tulajdonosok által politikai nyomásgyakorlásra használt, hiteltelenedett sajtó mellett minden demokratikus védőbástya meggyengül és képtelen ellenállni a populista ostromnak. Bár az Európában és Amerikában dagadó hullám még nem érte el Romániát, végül ide is megérkezik, és meggyengülten és ellenállásra felkészületlenül ér majd minket.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.