Mert a nyitott vendéglátóipari egységekben gombamód elszaporodtak a dohányosok.
A parlament módosította a dohányzást zárt nyilvános terekben megtiltó törvényt: a jogszabályhoz azt a kiegészítést fűzték, hogy a nyílt nyilvános terekben – vagyis olyan helyeken, amelyeknek nincs teteje, legalább három oldalról nyitott és 500 méteres körzetben nem határolja sem kerítés, sem bukszusbokor – ugyan szabad dohányozni, de mostantól nem szabad alkoholtartalmú italokat fogyasztani.
A módosító javaslatot benyújtó szociáldemokrata, de időnként liberális, ünnepnapokon pedig kicsit fasiszta képviselőnő szerint azért volt szükség a módosításra, mert a beltéri dohánystop miatt a teraszok és egyéb nyilvános helyek megteltek messziről bűzlő dohányosokkal.
„Milyen példát mutatunk így a fiataloknak, akik bárhová mennek, lépten-nyomon a szabad ég alatt füstölő felnőtteket látnak” – háborgott a honanya. „Lassan nem tudsz berúgni rendesen egy sörteraszon anélkül, hogy a ruhád ne telne meg dohányfüsttel” – tette hozzá.
A módosítást benyújtó képviselőnő érvelése szerint a dohányosok olyan megátalkodottak, hogy ha nem tudnak a cigaretta mellé alkoholt fogyasztani, akkor inkább nem is ülnek ki ilyen helyekre. „Képzeljen el egy láncdohányost, amint egész este egy teraszon üldögél a limonádéja mellett” – csillantotta meg ismert humorát. Ezért aztán úgy spekulál, hogy ilyen körülmények között a dohányosok vagy sürgősen leszoknak, vagy hazamennek.
„Biztos, hogy ez ilyen egyszerű?” – kérdeztük a politikust. „Igen” – válaszolta. „Vagy ha nem, akkor izé, ööö... hamarosan ismét módosítjuk a törvényt.”
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Grindeanu egyértelművé tette, nincs semmilyen politikai együttműködés az AUR-ral a bizalmatlansági indítványuk után. Vadonatúj vonatok álldogálnak egy bukaresti állomáson, mert nem tudjuk őket üzembe helyezni.
Egy beteg halálát vizsgálja az ügyészség, aki áprilisban került a brassói kórház sürgősségi osztályára, ahol kezelést írtak fel neki, majd hazaengedték. Röviddel ezután otthon meghalt.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Hídfőnek ütközött egy autó Gyergyószentmiklóson, a város Gyergyószárhegy felőli kijáratánál. A balesetben két személy megsérült, egyikük a roncsok közé szorult.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.