Mert a nyitott vendéglátóipari egységekben gombamód elszaporodtak a dohányosok.
A parlament módosította a dohányzást zárt nyilvános terekben megtiltó törvényt: a jogszabályhoz azt a kiegészítést fűzték, hogy a nyílt nyilvános terekben – vagyis olyan helyeken, amelyeknek nincs teteje, legalább három oldalról nyitott és 500 méteres körzetben nem határolja sem kerítés, sem bukszusbokor – ugyan szabad dohányozni, de mostantól nem szabad alkoholtartalmú italokat fogyasztani.
A módosító javaslatot benyújtó szociáldemokrata, de időnként liberális, ünnepnapokon pedig kicsit fasiszta képviselőnő szerint azért volt szükség a módosításra, mert a beltéri dohánystop miatt a teraszok és egyéb nyilvános helyek megteltek messziről bűzlő dohányosokkal.
„Milyen példát mutatunk így a fiataloknak, akik bárhová mennek, lépten-nyomon a szabad ég alatt füstölő felnőtteket látnak” – háborgott a honanya. „Lassan nem tudsz berúgni rendesen egy sörteraszon anélkül, hogy a ruhád ne telne meg dohányfüsttel” – tette hozzá.
A módosítást benyújtó képviselőnő érvelése szerint a dohányosok olyan megátalkodottak, hogy ha nem tudnak a cigaretta mellé alkoholt fogyasztani, akkor inkább nem is ülnek ki ilyen helyekre. „Képzeljen el egy láncdohányost, amint egész este egy teraszon üldögél a limonádéja mellett” – csillantotta meg ismert humorát. Ezért aztán úgy spekulál, hogy ilyen körülmények között a dohányosok vagy sürgősen leszoknak, vagy hazamennek.
„Biztos, hogy ez ilyen egyszerű?” – kérdeztük a politikust. „Igen” – válaszolta. „Vagy ha nem, akkor izé, ööö... hamarosan ismét módosítjuk a törvényt.”
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.