Mert a nyitott vendéglátóipari egységekben gombamód elszaporodtak a dohányosok.
A parlament módosította a dohányzást zárt nyilvános terekben megtiltó törvényt: a jogszabályhoz azt a kiegészítést fűzték, hogy a nyílt nyilvános terekben – vagyis olyan helyeken, amelyeknek nincs teteje, legalább három oldalról nyitott és 500 méteres körzetben nem határolja sem kerítés, sem bukszusbokor – ugyan szabad dohányozni, de mostantól nem szabad alkoholtartalmú italokat fogyasztani.
A módosító javaslatot benyújtó szociáldemokrata, de időnként liberális, ünnepnapokon pedig kicsit fasiszta képviselőnő szerint azért volt szükség a módosításra, mert a beltéri dohánystop miatt a teraszok és egyéb nyilvános helyek megteltek messziről bűzlő dohányosokkal.
„Milyen példát mutatunk így a fiataloknak, akik bárhová mennek, lépten-nyomon a szabad ég alatt füstölő felnőtteket látnak” – háborgott a honanya. „Lassan nem tudsz berúgni rendesen egy sörteraszon anélkül, hogy a ruhád ne telne meg dohányfüsttel” – tette hozzá.
A módosítást benyújtó képviselőnő érvelése szerint a dohányosok olyan megátalkodottak, hogy ha nem tudnak a cigaretta mellé alkoholt fogyasztani, akkor inkább nem is ülnek ki ilyen helyekre. „Képzeljen el egy láncdohányost, amint egész este egy teraszon üldögél a limonádéja mellett” – csillantotta meg ismert humorát. Ezért aztán úgy spekulál, hogy ilyen körülmények között a dohányosok vagy sürgősen leszoknak, vagy hazamennek.
„Biztos, hogy ez ilyen egyszerű?” – kérdeztük a politikust. „Igen” – válaszolta. „Vagy ha nem, akkor izé, ööö... hamarosan ismét módosítjuk a törvényt.”
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.