Magyar-román egyeztetésen próbáltak Sepsiszentgyörgyön megállapodásra jutni a város központjának rendezése, az úgynevezett „sárkánydomb” ügyében, amely a szakmai-városrendezési érvek ütköztetése helyett már régóta etnikai vitává fajult. Ennek fényében nem is csoda, hogy semennyit sem közeledtek az álláspontok: a románokat képviselő, soviniszta indulatok szításáról közismert szervezet szerint a domb célja nem más, mint egy román történelmi személiség, a havasalföldi Mihály vajda szobrának eltakarása, míg az önkormányzat ezt határozottan cáfolja, megpróbálva szakmai szinten tartani a vitát az etnikai helyett.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának képviselője „tiszteletlenségről” beszélt, mert – mint mondta – megengedhetetlen, hogy egy földhalommal el próbálják takarni a román történelem legnagyobb személyiségének szobrát.

Sebastian Cucu prefektus levelében a Kormánymegbízott törvényére hivatkozott, amely feladatul szabja a prefektusnak, hogy „a társadalmi béke megőrzésén munkálkodjék”. Meglátása szerint a sárkánydomb „sérti a románok érzékenységét”, az esetleges megépítése esetén kirobbanó országos médiabotrány „tovább rombolná Kovászna megye megítélését”, ezért kéri: módosítsák a területi rendezési tervet.

Az időnként meglehetősen éles hangú vitában Sztakics Éva megbízott polgármester sikertelenül próbálta „szakmai szinten” tartani a beszélgetést, megismételve: a város terei mindenkié, nincs etnikumuk, a rendezési terv nem irányul senki ellen, szakmailag megindokolt, számos korábbi hibát orvosol, bejárást biztosít az intézményeknek, növeli a befüvesített területet; a felek folyamatosan elbeszéltek egymás mellett, és kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy etnikai feszültséget keltenek.