Páncélos dandárt telepít Kelet-Európába az Egyesült Államok – jelentette be közleményében az amerikai hadsereg Európában állomásozó erőinek főparancsnoksága.
Közleményében a főparancsnokság nem nevezte meg, hogy melyik országba telepítik a dandárt, de indoklásában leszögezte: a döntés az „orosz agresszió” miatt aggódó kelet-európai szövetségesek megnyugtatását szolgálja.
A dandár telepítése 2017 februárjában kezdődik, az új egység kilenc havonta cserélődik – egy dandárban körülbelül 4500 katona teljesít szolgálatot -, és az egység minden egyes alkalommal modernebb felszereléssel érkezik. „A rotációk megszakítás nélkül zajlanak majd, s ezzel lehetővé válik, hogy folyamatosan jelen legyünk Kelet-Európában egy páncélos dandárral” – szögezte le Laura Seal, a Pentagon egyik szóvivője.
„Ez a haderőfejlesztési terv továbbra is demonstrálja erős és kiegyensúlyozott szemléletünket,
hogy megnyugtassuk NATO-szövetségeseinket és partnereinket egy agresszív Oroszország árnyékában Kelet-Európában és másutt”
– olvasható az amerikai védelmi minisztérium közleményében. A Pentagon névtelenséget kérő tisztségviselői amerikai hírforrásoknak – köztük az ABC televíziónak – elmondták, hogy az amerikai hadsereg további kommunikációs felszerelést (rádiókat, számítógépeket) is küld majd Európába. Ashton Carter amerikai védelmi miniszter az elmúlt hónapokban többször is látogatást tett Kelet-Európában és további katonai támogatást ígért a térségnek. A 2017-es amerikai védelmi költségvetés a hadgyakorlatok és a csapatok cseréje költségeinek fedezésére 3,4 milliárd dollárt irányoz elő, ez négyszerese a korábban e célra fordított összegnek.
Katonai források szerint ezzel a dandárral együtt az amerikai szárazföldi haderőnek folyamatosan három harci dandárja állomásozik majd Európában, s egy esetleges konfliktus esetén ez a három dandár a már jó előre Európába telepített felszereléseket használva gyorsan egy teljes hadosztállyá alakulhat át.
Moszkva egyébként rendszeresen óva inti a NATO-t attól, hogy az orosz határok közelében jelentős szövetséges haderőt állomásoztasson állandó jelleggel. Egy ilyen haderő telepítését ugyanis az orosz vezetés az 1997-ben megkötött, a két fél közötti együttműködést szabályozó NATO-Oroszország alapokmány megsértésének tekintené.
Oroszország nem fogja passzívan figyelni az amerikai katonai jelenlét európai megerősítését, és arra aszimmetrikus választ fog adni – jelentette ki Alekszandr Grusko, Oroszország NATO-nagykövete a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízióban szerdán sugárzott interjúban.
Hangsúlyozta, hogy Moszkva következetesen meghoz minden olyan katonai intézkedést, amelyet szükségesnek tart a szavai szerint „indokolatlan” amerikai katonai jelenlét erősítésének ellensúlyozására.
„Természetesen a válasz tökéletesen aszimmetrikus lesz” – mondta a diplomata.
Az amerikai hadsereg Európában állomozó erőinek főparancsnoksága szerdán közleményben tudatta, hogy az Egyesült Államok 2017 februárjától új páncélos dandárt telepít Kelet-Európa valamelyik, egyelőre meg nem nevezett országába. A döntést az „orosz agresszió” miatt aggódó kelet-európai szövetségesek megnyugtatásával indokolta.
A nagykövet szerint az Egyesült Államok a közeli napokban pontosíthatja európai katonai jelenlétének paramétereit. Mint mondta, ezt talán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár április 4-i amerikai látogatására időzíthetik. Grusko úgy értékelte, hogy
az Egyesült Államok és a NATO lépéseinek következtében a biztonsági helyzet „jelentősen rossz irányban” változik.
„Azt látjuk, hogy következetesen végrehajtják a walesi NATO-csúcstalálkozón a harckészültség növeléséről elfogadott tervet, mind újabb lépéseket jelentenek be azzal a céllal, hogy +megnyugtassák+ az Egyesült Államok szövetségeseit Kelet-Európában” – mondta.
Úgy vélte, joggal feltételezhető, hogy a júliusban esedékes varsói csúcsot követően a NATO folytatja majd a szövetség „keleti szárnyának” jelentős mértékű megerősítését, emellett folytatva a párbeszédet Oroszországgal is azokról a kérdésekről, amelyek kölcsönös érdeklődésre tartanak számot. Megítélése szerint a lengyel fővárosban a déli periféria megerősítéséről is döntenek majd, mert az igazi fenyegetés abból az irányból van kialakulóban az észak-atlanti szövetség felé.
Az orosz diplomata újabb propagandafogásnak nevezte Philip Breedlove európai NATO-főparancsnok kijelentését arról, hogy fokozzák a szövetség felderítő gépeinek tevékenységét Európában. „Oroszország felett nem repülnek majd felderítő gépek” – szögezte le.
A NATO következő lépéseit előkészítő propagandának minősítette a Baltikum elleni orosz támadással riogató anyagokat is.
Grúzia és Ukrajna NATO-taggá válási törekvésével kapcsolatban kijelentette: „nem lehet olyan helyzetet elképzelni”, hogy „a szövetség reális terveket készítsen elő a felvételükre, mert az
felrobbantja a helyzetet, és olyan válság szélére állítja Európát, amelynek méreteit és mértékét ma el sem lehet képzelni”.
Hangot adott véleményének, hogy a NATO Ukrajnában nem azokat az erőket segíti, amelyek a minszki megállapodások végrehajtását támogatják, hanem azokat, „akik azt az álmot dédelgetik, hogy ez a kérdés katonai eszközökkel megoldható”, holott Grusko szerint nyilvánvalóan nem ez lesz a megoldás.
A nagykövet szerint az orosz-NATO együttműködés felújításához az szükséges, hogy a szövetség elvesse a konfrontáció politikáját.
Az Egyesült Államok jelenleg mintegy 65 ezer katonát állomásoztat Európában. Létszámuk a ’80-as években meghaladta a 200 ezer főt.