A Fekete-tenger Egyetemi Alapítvány (FUMN) Gazdasági Elemző Főosztályának koordinátora, Petrişor Peiu azt állítja, hogy Románia egyesülése Moldova Köztársasággal „pénzügyi megvalósíthatósági modellekkel és számításokkal igazolt opcióként bekerülhet és be is kell kerülnie minden jövőre vonatkozó forgatókönyvbe”.
A gazdasági szakértő szerint az egyesüléshez – dél-koreai mintára – szükség lenne egy Újraegyesülési Minisztériumra. „Ez a minisztérium bármikor modell és kiindulási pont lehet számunkra is, abban az értelemben, hogy a kormánynál vagy az Elnöki Hivatalban létrehozható egy főosztály vagy egy ügynökség a Moldova Köztársassággal kapcsolatos kérdéskörre, két fő célkitűzéssel: a Moldova Köztársaságnak nyújtott pénzügyi támogatás koordinálása (projektfinanszírozás, fejlesztési segély és humanitárius segély); teljes körű modellek és gyakorlati útmutatók kidolgozása az Újraegyesítésről”, magyarázta Petrişor Peiu a ziare.com által közölt egyik cikkben.
A második szakaszban a román politikai osztálynak kellene a következő lépéseken keresztül magáévá tennie az Újraegyesítés elveit:
a) az „egy csapásra történő újraegyesítés” megvalósítása;
b) Moldova Köztársaság Románia teljes joghatósága alá kerülése, implicit módon automatikus csatlakozása a NATO-hoz és az EU-hoz;
c) parlamenti megerősítés mind Chişinău-ban, mind Bukarestbe, az újraegyesített Románia Parlamentjének összehívása, Bukarest fővárossal;
d) az összes nemzeti kisebbség bevonása és a magyar kisebbség által sikeresen alkalmazott modell szerinti integrálásuk;
f) a moldovai köztisztviselők az Újraegyesítés első napjától ugyanakkora bért kapnának, mint a romániaiak;
g) a moldovai nyugdíjak már az Újraegyesítés első napjától elérnék a romániai szintet és a jelenlegi Moldova Köztársaság területén 20 évig nem érvényesülne a nyugdíjak hozzájárulástól való függésének elve;
h) a Prut két oldalán közüzemi szolgáltató cégek és szabályozott/engedélyhez fűződő tevékenységet végző vállalatok szabadon tevékenykedhetnének az újraegyesült területen;
i) a nemzetközi szerződések az újraegyesült Romániára is érvényesek lesznek;
j) az Alkotmánybíróság, Versenytanács, ANRE (Országos Energiaszabályozó Hatóság – a szerk.), Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjpénztár stb. típusú országos intézmények egyesítése és a vezetőségi szervek arányossági elv szerinti módosítása (öthatod a jelenlegi Románia, egyhatod a jelenlegi Moldova Köztársaság számára);
k) 20 évig biztosítanák a jelenlegi Moldova Köztársaság románjai számára az arányos (egyhatodos) részvételt az új kormányban; legalább 20 évig szavatolnák az arányos parlamenti választást;
l) a Románia számára infrastrukturális és fejlesztési projektekre biztosított európai strukturális alapok legalább egyhatodát szavatoltan a jelenlegi Moldova Köztársaság területén használnák fel;
m) szavatolnák, hogy legalább 25 évig az országos szintű fejlesztési alapok egyhatodát a jelenlegi Moldova Köztársaság területére érvényes projektekre fordítanák;
n) legalább 25 évre létrehoznának egy, a GDP minimum 2 százalékát jelentő beruházási alapot, melyből a Prut jobb és bal partja közötti fejlettségi különbségeket enyhítenék;
o) a jelenlegi Moldova Köztársaság területén a megye lenne a közigazgatási-területi alapegység, a hatályos román törvényeknek megfelelően.
Ami a transznisztriai kérdést, az unionista projekt egyik kényes pontját illeti, Petrişor Peiu úgy véli, hogy „ezt közvetlenül, Bukarest–Moszkva–Chişinău háromoldalú párbeszéddel meg lehet oldani, lemondva a csalóka 5+2-es modellről és áttérve az egyetlen valóság által igazolt, 2+1-es formátumra”.
Véleménye szerint nem szabad kizárni semmilyen megoldási eszközt, akár még a lakosságcsere lehetőségét sem, ami (ebben az esetben) nagyjából 100.000-120.000 személyért való felelősségvállalást jelentene az újjáegyesült Románia számára, akiket Transznisztriából át lehetne telepíteni Besszarábiába, ahol az ingatlanok ára elfogadható, legalábbis falun, sőt egyes helyeken éppenséggel nevetséges, és ez nagyjából 500 millió dollár kiadást jelentene.