A román állam restaurálná a gyulafehérvári Batthyáneumot

És megnyitná a látogatók előtt is. Arról nincs szó, hogy vissza is adnák a katolikus egyháznak.
Hirdetés

A román állam restaurálná a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat és megnyitná a látogatók előtt – közölte hétfőn Dacian Cioloș román miniszterelnök Gyulafehérváron, az után, hogy helyi önkormányzati vezetőkkel találkozott.

Cioloș elmondta, az ingatlan jogi helyzetének tisztázása után kezdődhet el az épület rehabilitálása, ami nemcsak azt tenné lehetővé, hogy az ott őrzött kéziratok megfelelő körülmények között váljanak kutathatóvá, hanem a széles közönség előtt is megnyitnák a könyvtárat.

Mint fogalmazott, a Batthyáneum nemcsak romániai, hanem európai érték. Az épület közelében egyéb kulturális, alkotói terek is kialakíthatóak, és ennek érdekében európai uniós forrásokat is igénybe vesznek.

A Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, de 1947-ben államosított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét.

A jogi helyzet tisztázásán azt kell érteni, hogy a könyvtárat visszaigényelte a román államtól a gyulafehérvári római katolikus érsekség, de kérelmét a román országos restitúciós bizottság visszautasította tavaly szeptemberben. A döntést az egyház megtámadta a közigazgatási bíróságon, a per még folyamatban van.

Az állam arra hivatkozva utasította el a román és nemzetközi fórumokon többször tiltakozó egyház kérését, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal. A könyvtárat és a csillagvizsgálót ugyanis az érsekség kérte vissza, a telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel.
Az egyház képviselői szerint viszont általános gyakorlat volt egykor, hogy nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Ma is például az érsekség tulajdonában van a Csillagda nevű szőlős, ennek a bevételeiből fedezték egykor a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében, amelyről 1998-ban egy kormányhatározat rendelkezett, és amelyet a bíróság érvénytelenített 2003-ban arra hivatkozva, hogy a püspök Erdélyre és az egyházára hagyta az értékes könyvtárat, Erdély pedig jelenleg Románia része.

Hirdetés