A demokrácia felé irányuló tökéletlen átmenet miatt a kelet-európaiak inkább visszavágynak az „Aranykorszak” által jelképezett jó időkbe. Egy IRES-felmérés azt mutatja, hogy 2016 elején továbbra is a PCR (Román Kommunista Párt – a szerk.) maradt a legkedveltebb párt. A szomszédos népek is visszasírják a kommunista rezsimet, mert a demokrácia korrupt vezetőket hozott nekik.

A kelet-európai országokban a piacgazdaságra való áttérés instabilitásban, a nemzeti pénz árfolyamának ingadozásaiban, ellenőrzés alól kiszabadult inflációs rátákban és munkanélküliségben nyilvánult meg. Mindez a nagy korrupciós ügyekkel és egy legjobb esetben is impotens – legrosszabb esetben viszont bűnöző – politikai osztállyal összeadódva oda vezetett, hogy a kelet-európaiak egyre nagyobb része azonosítja a gazdasági gondokat a demokráciával.

Az instabilitást és bizonytalanságot az életszínvonal csökkenéseként élik meg,

akkor is, ha a statisztikák az ellenkezőjét mutatják. Következésképpen a kelet-európai választók jelentős részében az a meggyőződés alakult ki, hogy korábban jobb volt. A szélsőjobboldal viharos megerősödése után, amit a 2007-2008-ban kirobbant heveny gazdasági válsággal magyaráztak, most a kommunizmus iránti egyre hangsúlyosabb nosztalgiának vagyunk a tanúi a gazdasági stagnálás és a munkanélküliség riasztó arányai közepette.

Mielőtt összehasonlítanánk a kommunizmus és a demokrácia alatti életszínvonalat és társadalomfejlődést, előbb idézzük fel, hogy milyen alapba vertek gyökeret a kelet-európai szocialista rezsimek. A kelet-európai államokban a kommunizmus a második világháború utáni újjáépítési időszakot jelentette és így egy tragédia lezárásával azonosult. Az előrelépések jelentősek voltak, tekintettel arra, milyen siralmas állapotban voltak a társadalmak a 40-es évek közepén.

Egy főre eső GDP 1950-ben és 1973-ban (felülről lefele haladva: Románia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Németország, Franciaország (adevarul.ro)

Ennek megfelelően az IRES nemrég készített felmérése azt mutatja, hogy

a románok 52 százaléka szerint a Román Kommunista Párt jobb volt

a jelenlegi politikai csoportosulásoknál. Ezek az eredmények már nem jelentenek meglepetést. A románok folyamatosan azt jelezték, hogy visszasírják a kommunista rezsimet. A nosztalgia 2010-ben érte el csúcspontját, amikor egy szintén az IRES által készített másik felmérés szerint a románok 41 százaléka megválasztaná elnöknek Nicolae Ceauşescut. A válaszolók 63 százaléka azt állította, hogy a kommunisták idejében jobban élt, 68 százalékuk azt, hogy elméletként a kommunizmus jó dolog, csak rosszul alkalmazták.

Egy 2014-ben készült magyarországi felmérés (a legutóbbi ilyen témájú) azt mutatta, hogy

a magyarok 72 százaléka szerint az ország rosszabb állapotban van,

mint a kommunizmus idején. 42 százalék megbánta a demokráciára való áttérést és inkább visszatérne a kommunizmusba. Ezzel párhuzamosan 71 százalék azt mondta, hogy Magyarország rosszul járt az EU-integrációval.

Németországban a volt kommunista Kelet-Németország (Német Demokratikus Köztársaság) lakói 2009-ben (a legutóbbi ilyen témájú felmérésben) azt állította, hogy a kommunizmus idején magasabb volt az életszínvonal.

A csehek egyharmada ugyanezen a véleményen volt 2014-ben, az SC&C által készített felmérés szerint. A demokrácia legnagyobb sikereinek a határok megnyitását tartották és azt, hogy az üzletekben több termék és áru van. Ezzel szemben a kuponos tömeges privatizációkat, a közszférát és az emberek közötti kapcsolatok romlását a csehek a demokrácia kudarcainak tekintették.

2010-ben a szerbek 81 százaléka azt állította, hogy a szocialista Jugoszláviában jobban élt. Ugyanakkor azt is, hogy Tito idejében volt a legmagasabb életszínvonaluk. 45 százalék azt mondta, hogy a demokrácia előtt jobban bíztak az állam intézményeiben.

A korábban a Szovjetunióhoz tartozó 11 országból hat esetben 2013-ban többségben voltak azok, akik szerint a Szovjetunió szétesése több kárt okozott, mint jót, derül ki egy Gallup felmérésből.

A Szovjetunió szétesését sajnálók aránya (balról jobbra: Örményország, Kirgizisztán, Ukrajna, Oroszország, Tádzsikisztán, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, átlag) (adevarul.ro)

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta. Fotók: adevarul.ro, ioanscurtu.ro